Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-12-01 / 48. szám

378 MAGYAR FÖLDM1VEL0 hogy az első pillanattól fogva elseprendőnek hir­dettük a kivándorlási ügynököket. A külföldön. Szent Erzsébet ünnepét Párizsban is nagy fénnyel ünnepelték meg a párizsi magyarok. Előkelő francia családok is részt vettek a magyarok ünne­pében. — Megadóztatják a drága köveket. Életrevaló eszméről adnak hirt Párizsból. Veber Adrien francia képviselő legutóbb indítványt nyúj­tott be a kamarában a drága kövek megadóztatása iránt. A szokatlan eszme, úgy látszik, meg is fog valósulni, mert maga a pénzügyminiszter is párto- lólag szólt hozzá az indítványhoz, egyelőre csak az okoz gondot az uj adónem híveinek, hogy kinek van drágaköve. — Magyar könyvek Virginiá­ban. Az emporiai bevándorlási hivatal vezetősége azzal a kéréssel fordult a magyar kereskedelmi ' múzeumhoz, hogy a szőlő ültetését és kezelését tár­gyaló magyar, német és tót nyelven irt utasításokat küldjön, mert az Egyesült Államok e vidékén szá­mos magyar földmives család él, a kiknek e köny­vekre szükségük van. Darányi földmivelésügyi mi­niszter a kiván füzeteket az amerikai magyarok részére a kereskedelmi muzeum utján megküldötte. — Munkások elbocsátása Amerikában. Az amerikai gyárak az utóbbi hetekben ezerszámra bocsátják el munkásaikat, aminek következtében a kenyér nélkül maradt munkások egyre nagyobb számmal térnek vissza hazájukba. A londoni újság levelezője Hobokenben meggyőződött róla, hogy azok a hírek, a melyek szerint az olasz, magyar és lengyel munkások valósággal menekülnek az Egye- sül-Államok területéről, teljes mértékben megfelel­nek a valóságnak. A hajóügynökök fél milliónál többre becsülik azoknak a munkásoknak a számát, a kik a legközelebbi hetekben elhagyni készülnek az Egyesült-Államokat. Az idegen munkások ugya­nis egyáltalában nem tudnak munkát kapni, mert a nagy vállalatok elsősorban az idegen munkásokat bocsátják el, mig az amerikai munkásokat, ha csak lehet, megtartják. A nagy tavak körül épült acél- és vasgyárak körülbelül négyszázezer munkást bo­csátottak el. — A duma tagjai. Az uj orosz duma tagjairól érdekes kimutatást közöl egy szentpéter­vári lap. Eszerint a harmadik duma képviselői közt 157 nemes ember, 77 paraszt, 51 pap, 6 kispolgár és 15 munkás. Foglalkozásuk szerint 36 nemességi marsall, 56 állami tisztviselő, 27 zemsztvó-hivatalnok, 23 városi hivatalnok. 21 községi tanácsos és Írnok. A mostani képviselőkből 10 helyet foglal az első dumában, 47 a másodikban és 10 mind a kettőben. 230 képviselőnek van felsőbb iskolai képzettsége, 96 csak középiskolát és 86 csak népiskolát végzett. A második duma értelmiségi cenzusa sokkal kisebb fokon állott s volt benne több képviselő, a ki Írni olvasni sem tudott. Ezek az adatok nem foglalják magukban az egész dumát, mert a választást még nem fejezték be teljesen s mert sok képviselő élet­viszonyai eddig még ismeretlenek. — Éhínség Kis- Ázsiában. Konstantinápolyból jelentik, hogy a kis- ázsiai török tartományokban ijesztő az éhínség. Egész vilajetek területe ugaron maradt. Tavaly úgy­szólván nem is volt aratás, a falvak lakossága a szó szoros értelemben éhezik és a hatóságokat ost­romolja segítségért. Mindenfelől küldtek az Ínséges vidékre gabonát, de a havazás olyan erős, hogy a szállítmányok útközben elakadtak. A bitiisi vilajet­ben már egy szem gabona sincs s a nép a kalholi- kus meg az örmény püspökökhöz fordult segítsé­gért, de nem kapott. Aleppóban a lakosság kifosz­totta a malmok raktárait és a pékmühelyeket. Bay- ruthban a vasútállomáson feltörték és kirabolták a gabonaszállító vaggonokat. Egész Szíriában nagy az izgatottság és a nép forrong az éhség miatt. Az európai tartományok helyzete is siralmas. A kons­tantinápolyi mezőgazdasági bank közel 100.000 mé­termázsa gabonát vásárolt össze és olcsó áron fogja az ínséges nép közt fölosztani. Az amerikai visszavándorlás. Megindult a népek visszavándorlása. A különböző nemzetekből összeverődött nagy néphullám zajlik. Beütött a krach a büszke uj világba is. Jele, hogy az istennyila min­den helyet fölkeres, ahol csak emberek laknak. Válság, munkahiány nagyobb erő, na­gyobb kényur, mint a hazaszeretet, mint a kötelék, ami nemzetéhez fűzi a népeket. Jó­zan gondolkodás, tanács, bizonytalanság gyen­gék voltak, most a kényszer ábrándít ki végkép ezreket és ezreket. Jönnek magyar testvéreink is sereges­tül. A nyomorúság, a szörnyű csalódás hajtja őket. Szemtanuk bizonyítják, hogy oly lö­kést kapott hirtelen a visszavándorlás, mi­lyenre az uj világban még nem emléksze­nek. A hajók felemelik a viteldijat ötven százalékkal. Mindhiába. A visszavándorlók száma napról-napra növekszik. Ott lesik a partokon a pillanatot, mikor szabadulhatnak a nagy Eldorádóból. Vájjon pillanatnyi, vagy legalább ideig- óráig tartó jelenség ez a néphullámzás? Még most nem lehet teljes bizonyossággal meg­állapítani. Egy bizonyos, hogy a megélhetés ijesztő módon nehezedik ott napról-napra. Az idegen népeket ezrével eresztik az éhen­halásnak ....... Amerikában arról aggódnak, hogy még a benszülötteknek is alig adhat­nak elég munkát. ★ ★ Csalódnék azonban, aki hinné, hogy ez­zel a kivándorlás kérdése önmagától oldó­dott meg például hazánkra nézve. Oh nem! Még jobban talpön kell len­nünk. Még inkább sasszemekkel, munkás te­vékenységgel kell e kérdésen úgyszólván rajla ülnünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom