Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-11-24 / 47. szám
MAGYAR FÓLDMIVELŐ 374 nem adtuk meg a szükséges nyugalmat. Szerencsére 2-3 hónappal a borjazás előtt, rendesen magától szűnik meg a tőgy lejválasztó képessége. Jó tejelő teheneknél és különösen jól táplállaknál azonban gyakran nem következik be ez az eset s ezeknél mesterségesen kell apasztani a tejválasztási folyamatot. De nem az által, hogy az állatot csak félig fejjük ki, hanem, hogy lassankint meghosszabbítjuk a fcjésck közti időtartamot. Először kevesbítjük a napi fejések számát. Ha háromszor fejtünk, áttérünk kétszeri fejésre s nyolc nap múlva egyszerire. Majd ha a tejelés csökkenését észleljük, csupán minden 48 órában fejünk s Így tovább. Ily módon elérjük azt, hogy nemsokára elapadt a tej egészen. Megjegyzendő, hogy a tehén mindenkor tisztán kifejendő. A korcsmák államosítása. Ne ijedjetek meg magyar korcsmárosok. Nem Magyarországon, nem ami szegény hazánkban akarják államosítani — a korcsmákat. Romániából, Bukarestből szállingóznak felénk ily meglepő hírek. A román pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé, falusi korcsmák államosításáról. Az uj törvény célja az, hogy a népet kiragadja a falusi korcsmárosok erkölcsi és gazdasági hatalmából s a mennyire lehet, megmentse a pusztulástól. Mi marad meg a javaslatból a kamara és a szenátus előtt való tárgyalás után és milyen eredménye lesz majd a törvénynek a gyakorlatban, azt most természetesen nem lehet tudni. Az azonban kétségtelen, hogy a kezdő lépés feltétlenül alkalmas olvan törvény megalkotására, amely hathatósan javít azon az állapoton, a mely ellen készült. A javaslat elsőbben is kimondja, hogy korcsma tartása és szeszes italok elárusitása a faluközségek- ben csakis községi hatóságoknak van megengedve. Aki mégis elad. vagy akár ajándékba ad szeszes italt, azt az eladott, vagy ajándékozott ital százszoros értékének megfizetésére Ítélik. Az ellenőrzés a korcsmák adminisztrálására alakított bizottság kötelessége. A szőlőtermelők és a szilvatermelők a saját használatukra és a háznép részére tarthatnak otthon a saját termésükből való szeszes italt. A korcsmák számát a község népességéhez mérten engedélyezi a községtanács, olyképpen hogy minden százötven családfőre jut egy korcsma. Ahol nincsen százötven családfő, de legalább ötven van, ott is lehet egy korcsmát állítani, de ötven családfővel nem biró községben, csak akkor, ha a legközelebbi korcsmás község öt kilométernél távolabb van. Iparos vidéken a gyártelep is tarthat kantint, ha legalább kétszáz munkást foglalkoztat, de akkor ezer frank váltságot fizet egy évi'e az italmérésért, s a megkezdett újabb száz munkásért még ötszáz frankot. A korcsmának egyúttal az állami dohány- termékek elárusitásához is van joga. Az állam a korcsmából befolyó jövedelmet kizárólagosan iskolák céljára, utak javítására és gazdasági munkások jutalmazására fordítja. A korcsmák adminisztrálására hivatott bizottság feje a községi biró, tagjai a tanítók és a községi képviselőtestület nehány tagja. Sem a bizottság tagja sem a tagnak valamely rokona |nem lehet korcs- máros. Az italokat a bizottság vásárolja és az árakat is a bizottság állapítja meg, de ebbe a községi képviselőtestületnek is van beleszólása. A korcsmárost a bizottság választja. A megválasztottól megköveteli a törvény, hogy román állampolgár legyen (tehát a zsidók ki vannak zárva, mert őket nem veszik állampolgároknak,) legalább hu- szonötaesztendősnek kell lenni, nősnek és büntetlen előéletűnek. Munkájáért csakis megszabott fizetést kap, részesedés minden formában és a legkisebb mértékben is lehetetlen. Az étel és a nem szeszes tartalmú italok eladásából nyert haszon azonban egészen az övé. A község kezelésében lévő állami korcsma nem ad hitelt, s a korcsmáros csere-üzletet sem köthet. Szóval, nem lehet semmit sem beiinni a korcsmában, sem gabnát, sem ruhát, egyáltalán semmit. Pénz- kölcsönzéssel nem szabad a korcsmárosnak foglalkozni, akár venne kamatot, akár nem. Hogy munkanapokon mikor legyen nyitva a korcsma, azt a bizottság állapítja meg, vasárnap és ünnepnapon azonban nem szabad délelőtt tizenegy óráig kinyitni. Bezárni hétköznap is, ünnepen is, este nyolc órakor kell. A kártyázás, vagy bármilyen szerencsejáték tilos, csupán billiárdozni vagy kuglizni szabad a korcsmában. l'izenhat évesnél fiatalabb embernek és olyannak, aki már részeg, tilos italt adni s a korcs- ipárosl, igen szigorúan büntetik, ha ez ellen a tilalom ellen vét. Aki lerészegedik és rendetlenkedik, vagy elvágódik az utcán, azt két koronától húsz koronáig terjedő birsággal büntetik, első visszaesés esetén két napi elzárással, a második visszaesés után három napi elzárással. A harmadik visszaesés után a részegesek lisztájára kerül, s akkor szigorú büntetés terhével kitiltják a korcsmából. Minden pénzt, ami korcsmái ügyben elkövetett kihágásért befolyik, a korcsmák jövedelmének alapjához kell csatolni. Minden fogházbüntetés átváltoztatható pénzbüntetésre is. Ha korcsmáros követ el pénzzel büntetendő kihágást, akkor a büntetés összegét levonják a fizetéséből. A harmadik kihágás után elbocsátással büntetik a korcsmáros. Az uj korcsmák szervezését 1908-ban, márciusban kell a képviselőtestületnek megkezdeni, hogy április elsején már meg is lehessen nyitni az uj korcsmát; a mostaniaknak akkoriba föl kell oszlaniok. Ha nem tudnak addig minden italt eladni, a község átveszi készletüket. A szatócsbolttel egybekapcsolt korcsmák továbbra is megmaradhatnak, de csak mint szatócsbvltok. Végül kimondja a javaslat, hogy amely községnek nincsen pénze a korcsma berendezésére, a népbanktól ötezer frankig terjedő ka- mattalan kölcsönt kaphat. * És nálunk ? Ha a vármegye elhatározza, hogy a vasárnapi korcsmázást korlátozza: küldöttség szalad a miniszterhez, hogy a korcsmárosok elesnek a legjövedelmezőbb naptól és igy nem szaporíthatják ... az adóalapot. Arról persze hallgatnak, hogy az adóalap szaporításával . . tönkre teszik a magyar népet, nemzetet - és az országot. Aztán keresik az adóalapot.
