Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-11-10 / 45. szám

354 MAGYAR FÖLDMIVELÓ vényhozást, a dumát, de kénytelen volt feloszlatni. Most a módosított választási törvény alapján meg­választották a harmadik birodalmi gyűlés (duma) tagjait. Most csekélyebb az anarchiára hajló képvi­selők száma, igv talán csak mégis megindul az al­kotás munkája Oroszországban is. — Közép-Ázaiá- ban nagy földrengés volt. Karatag városát, melyet fekete hegynek is neveznek, teljesen elpusztította. Sok községet is feldúlt. — A calabriai földren­gés. A legutolsó földrengés alkalmával, mint az pontosan megállapittatott, Ferruzanoban 175 ember halt meg, akik közül 118-at megtaláltak, ötven em­ber pedig megsebesült, ezek közül tizenkettő súlyo­san. Más kilenc helységben tizenegy személy meg­halt, harmincöt megsebesült. Tisztességes és tisztességtelen kereskedelem. A kereskedők lapjai, csarnokai és ka­marái mindannyiszor tűszurást éreznek és felszisszennek, valahányszor tisztességtelen kereskedelemről esik szó. Legújabban is, mikor a pécsi agrárprog- ramm arról emlékezik meg, hogy a magyar kereskedelemnek erkölcsi alapra van szük­sége és arra, hogy a tisztességtelen irángzat kigyomláltassék és a dugóhúzóként csavarható §-ok megrendszabályoztassanak: telekiabál­ták a világot, hogy mily sérelem esett az ő makula nélkül való testületükön. Hát őszen vannak védelmek, melyekről azt mondja a szálló ige, hogy „aki magát túlságos dühösséggel védi, az inkább vádo- lója önmagának.“ És a tapasztalat is azt mutatja, hogy aki tekintélyét szörnyű aggá­lyosán félti és minden szellőtől védi, annak tekintélye gyönge lábon áll. Most ez irányban ismét kibújik a szeg — a kereskedők feneketlen zsákjából. Van ugyanis polgári perrendtartásunk­nak egy rendelkezése. Ez abból áll, hogy az „alperest a hitelező székhelyén kell perelni Minden igazságos ember elismerte, ke­servesen tapasztalhatta a közönség, de kü­lönösen a szegény, tudatlan nép, hogy ebben a rendelkezésben szembeszökő, sőt szörnyű igazságtalanság van. Mert mit is jelentett ez a rendelkezés? Azt, hogy aki a kereskedőtől Budapes­ten, Szegeden vagy bár hol gépet, könyvet, képet vagy bármit rendelt, akit jobban mondva ezekre a rendelésekre a vidéken száguldó vigécek rávettek, fizetési késedelem vagy mondjuk nem fizetés esetén ott perel­hették be a kereskedő lakóhelyén. Tehát Budapesten, Szegeden vagy bárhol. Hej, sok szegény ember könnye folyt hosszú időn keresztül az ilyen lelketlen pe­rekért. Sok kis ember háza, tűzhelye lett rommá az ilyen lelketlen perekért. Átkozni való §-us volt ez a szegény népre. Mert ismerni kell ám a vigéc furfangot. A vigéc hihetetlen leleményességgel veszi rá az embereket a rendelésre- Talán látja, tudja is, hogy ez kötelezettségének már a második és harmadik alkalommal nem íog tudni eleget tenni. Mindegy. Majd lesz és van mód arra, hogy kényszer helyzetbe hozzuk. Hogyan ? Beperelem Pesten vagy ott. hol a cég működik. A vevő kétszer is meggondolja, megreszkirozza-e a nagy költséggel járó per­lekedést Pesten vagy más városban, ahol könnyű dolga van az üzleti vérszopónak. Hiszen helyben van s egy íütyre előállanak ügyvédei. De a szegény ember, a földmives, a kisgazda ott a távolban, a falvakon __ mit te gyen? Hogy fogadjon ő idegen helyen ügy­védet? Hogy menjen tárgyalásokra? Isten a megmondhatója, mennyi keserves szenvedé­seket, családi perpatvart okozott a szegény embernek ez az átkozott Hát inkább elvesztegette jószágát, eladta terményét, házát is, csakhogy szabaduljon a vérszopóktól, akik vigéci kuruzslásokkal a nyakába varrták a rossz gépet, a kiselejte­zett képeket és más efféle dolgokat. Ilyen torokíojtogató hatalmat adott ez a méltatott § a kereskedelem kezébe... eddig la. Most egyszerre vége szakad ennek a toroklojtogatásnak. Ezeket a tisztességtelen üzletekre utazó sineket felszedik. A Günther-féle igazságügyi uj javaslat ezt a lelketlen állapotot megszünteti. Tessék a kereskedőnek az alperesi, a megrendelőt a saját lakhelyén perelni. Az az, vége a svind- linek, becsapásnak.... és ezzel kezd alko- nyodni a tisztességtelen kereskedelem is. Az a kereskedelem, mely tényleg hijjá- val volt és van ma is sok-sok helyen és irányban az erkölcsi alapnak. Ezt jimmár maga a törvényhozás is belátja. Nos? És mit szólnak ehhez a kereskedő világ újságai és közegei? Keseregnek és handabandáznak! Leg­újabban a Kamara és Kereskedelmi Csarnok kongatta meg a vészharangot. Mert ez a minden józan és igazságos embertől már rég várt, sőt követelt fordulat szerintük sö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom