Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-11-03 / 44. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 346 holtan a zendülés helyén és sok sebesülés is történt. íme, ily véres gyümölcse van a nemzetiségi izgatásoknak. Vigyázzanak tehát az izgatok, mert Isten és törvény előtt felelősök mindazért, ami itt — elvégre is a magyarok hazájában — a rend és béke érdekében kell hogy történjék. A külföldön. Vilmos császár és a munkások kongresszusa. A németországi második munkás kongresszus ülésén az elnök fölolvasta Vilmos császárnak a hódoló táviratra küldött válaszát. A császár távirata a következő: »Legmelegebb köszönetét mondok a hű ragaszkodás és nemzeti érzés kifejezéséért és örvendek, hogy a kongresszuson nagymennyiségű hazaszerető munkás van képviselve. A legjobb eredményt kívánom a kongresszusnak tanácskozásaihoz és kívánom, hogy ezek áldásos hatással legyenek a munkásságra és általában hazánkra is.« Az elnök erre háromszoros éljent mondott a császárra. A kongresszuson 1,200.000 munkás volt képviselve. — Az olaszországi ősz. Egész Olaszország jajgat az idei ősz miatt. De nem a szárazságért. Szakadatlanul esett az eső. Annyira, hogy a nagy számú idegen utasokat — akik pedig sok pénzt visznek a taliánoknak — egész őszön visszatartotta az Olaszországba való utazástól. — Földrengés Calabriában. Nagy földrengés pusztított Olaszország »ujjahegyében«. így hívják Calabriának az olasz csizma legdélibb részének Sicilia felé kiugró részét. E vidéket rövid időn át harmadik Ízben látogatja meg a földrengés. Két tűzhányó (a Vezúv és Aetna) közt van ez a terület, nem csuda tehát, ha gyakori a föld háborúság. A mostani szerencsétlenség nagyobb az 1905. évinél. A szerencsétlen ferruzzánóiaknak nem lehetett segítséget vinni. Nem lehetett a helység közelébe jutni, mert az utak egészen el vannak iszaposodva. Egész családok eltűntek. A lakosok félig meztelenül táboroznak szabad ég alatt. A katonák önfeláldozással dolgoznak, de nem tudnak segítséget hozni. A sebesültek helyzete kétségbeejtő; szabadon hevenyészett sátrakban, melyek nem oltalmazzák meg őket a dermesztő hideg ellen. A király százezer lírát ajándékozott az ínségeseknek. Ferruzzano borzasztó látványt nyújt. Az áldozatok számát ötszázra becsülik. Az omladék- ból mindenütt emberi testrészek nyúlnak ki. A romok között fekvő emberek jajgatása és nyögése iszonyú hatást tesz. Eddig kétszáztizenkét holttestet szedtek ki, de azt hiszik, hogy még legalább ötven holttest vau a romok között. Más községekben is ötven holttestet szedtek össze. A pápa ötvenezer lírát küldött az Ínségeseknek. A Stromboli, a Vezúv és az Etna már néhány nap óta tüzet és lávát vet ki. A király a szerencsétlenség helyére érkezett. Reggio di Kalábriából a következőket jelentik: Ca- sanuovo d’Alrico községben a földrengés folytán huszonhat ház beomlott, 16 összeomlófélben van. Egy embert a romok agyonzuztak, hatot súlyosan megsebesítettek. Afrikóban számos ház megsérült és két ember könnyebb sebeket kapott. Bovax Supe- N rioreban majdnem minden ház megsérült, öt részben beomlott és számos vált lakhatatlanná. A legjobban jövedelmező nap. Magyarországon immár a vasárnap »a legjobban jövedelmező napit. Hogy hogy ? Hát, hogy jól megértsük miről van szó; igy kell fordítani a dolgot: Magyarországon legkönnyebb mesterség a : korcsmárosság Megbuktál ? Ott van számodra a korcsmanyitás. Nem akarod folytatni a mesterségedet ? Nyiss korcsmát. Be akarsz költözködni az országba ? De mi lesz a foglalkozásod ? Mi ? Hát az országúton, az utcasarkon — nyiss korcsmát. Mindezen állapotok és foglalkozások azonban csak akkor sikerülnek, ha ezek a korcsmák vasárnapi munkaszünetkor is nyitva tarthatók. Mert — és most már lehoztuk az igazságot — Magyarországon a vasárnap a legjövedelmezőbb nap. Ezt mondották ki a korcsmárosok az ország színe előtt a minap. A dolog története ez. A nógrádmegvei szolgabirók elrendelték, hogy a korcsmákat és ital méréseket kivétel nélkül vasár- és ünnepnap déli egy órától kezdve másnap reggelig zárva tartsák. A korcsmárosok megföllebbezték ezt a határozatot az alispánhoz, aki azt jóváhagyta, így az ügy újabb fellebbezés folytán a belügyminiszterhez került. A korcsmáros urak nem elégedtek meg a száraz fellebbezéssel, hanem küldöttséget menesztettek a belügyminiszterhez, hol a több, közt nem átallották nyíltan ezeket mondani: — Ne erősítse meg a miniszter a szolga- birák rendeletét, mert a korcsmárosok, ha a legjobban jövedelmező napon kénytelenek zárva tartani az üzleteket, akkor tekintélyes jövedéemtől esnek el, ami adózó képességükre káros hatással volna. Hallatlan, szomorú jele ez a beszéd a mai idík godolkodásának és lelketlenségé- nek. üy ravasz megcsavarása a legelemibb gondoll ozásnak, hogy az ember megdöbben rajta. Azck a szolgabirák ugyanis bő tapasztalatok lényszeritő hatása alatt nyúltak a kérdéses rendszabályhoz. Látva látják bizonyosan, íogy a nép ezrei és ezrei pusztul, satnyul, nég katonai szolgálatra is gyenge utódott fagy. Hogy romba dőlnek a családi tűzhelyek. Hogy hiábavaló a jó kereset, a
