Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-13 / 41. szám
MAGYAK FÖLDMIVELÖ 321 gyűlésben valamely határozat hozatalnál egy-két érdekelt szavaz, de a túlnyomó többség igennel szavaz, az a körülmény, hogy az érdekeltek is oda szavaznak, a határozat megsemmisítését nem vonja maga után. „Vasúti betegség.“ Egy régi angol orvosi folyóiratban érdekes cikket közölt az ötvenes években Astlev orvos, aki azt mondta, hogy a tengeri betegségnek egyik legközelebbi rokona a szárazföldön a »vasúti betegség«. Mint a neve is jelzi, a vasúti betegséget azok kapják, akik huzamosabb ideig utaznak vasúton. 1838-ban az ő megfigyelései alapján csak Angolországban 50.000 utas kapott vasúti betegséget, amelyet a kocsik rázása okoz, de legfőképp az az óriási sebeség, amelylyel a vasutak száguldanak. Ez az óriási sebesség pedig abban az időben a stokson—daslingtoni vonalon éppen tiz kilométer volt óránkint. Ugyan mit szólna a derék Asteley orvos, ha egy kicsit megszakítaná síri nyugodalmát és felülne a london—manchesteri gyorsvonatra, amelyik majdnem száz kilométernyi sebességgel halad. ISMERETEK-TARA. Egyről-másról. A népek és a földrengés. A természet eme hatalmas jelensége mély barázdát szánt a népek emlékezetében, s csaknem valamennyi talált ki valamely mondát a megfoghatatlan ijesztő és romboló katasztrófa megmagyarázására. Behaufin, a daho- méiak királya egy alkalommal annak tulajdonította az Aranyparkot pusztító földrengést, hogy édesapjának a lelke megfürdött a tengerben. A kamcsat- kaiak különös módon magyarázzák a földrengést. Tűd isten, a Kozája kutya vonta szánon siklik végig a földön. Ha a kutya megáll, hogy bundájáról lerázza a havat: földrengés támad. A kínaiak szerint a földrengést a föld mélyében túró egerek okozzák. A szigetlakó japán a tengerben keresi az okot. Országunk alatt már ismét cethalak járnak, — mondják. A sziriaiak másképpen vélekednek. Szerintük a föld lapos tányér, a mely kőoszlopokon nyugszik. Ha az oszlopok valamelyike korhadni kezd: megrendül a föld. A nyassza-menti négerek szentül megvannak győződve, hogy az égből a tengerbe hulló csillag okozza a földrengést. Sok nép szerint meg az ilyen veszedelem, az Isten haragjának a jele. Zenta szigetén azt mondják, hogy az Isten megrázza fürtjeit s arcával a föld színe fölé hajol. Az indusok azt hiszik, hogy a föld elefánt hátán nyugszik. Az elefántot óriás teknősbéka viszi a végtelen tengeren át. Más monda szerint nyolc ilyen csodaszörny hordja a földet. Ha valamelyik elfárad, s megrázza a fejét, földrengés támad. * Aki mindenáron botbüntetésre vágyik. Az olyan vádlott, aki saját maga kéri, hogy botbüntetést alkalmazzanak ellene, bizonyára a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Tübingen, a hires thüringiai egyetemi város büntető-bírósága a napokban ítélkezett Liebele Magdolna cselédleány fölött, aki gazdájától ruhaneműt és ékszertárgyakat lopott.. A 34 esztendős cseléd már hasonló vétség miatt többször állott a bíróság előtt és nem kevesebb, mint tizenhárom esztendőt töltött különféle fogházakban. Azzal védekezett, hogy szándéka ellenére lopott. Valami belső ösztön kényszeríti arra, hogy lopjon. Arra kérte a bíróságot, hogy havonkint legalább egyszer huszonöt botütést mérjenek rá. Csak igv segíthetik a javuláshoz. A bíróság nem teljesítette a különös kérést és másfélesztendei botbüntetés nélkül való börtönre Ítélte a tolvaj cselédet. Pedig kár, hogy a kért orvosságot nem alkalmazzák. A bot már sok beteget kigyógyitott. * Mennyi narancsot fogyaszt Európa? Egy francia kereskedelmi újság kimutatást közöl Európa narancsfogyasztásáról. A kimutatás nem teljes ugyan, Magyarország is hiányzik belőle (pedig újabb időben a naracsfogyasztás nálunk is igen nagy), de azért közöljük, mert igy sincsen minden érdekességnek hijján. A narancsevésben Európa nemzetei között az angol az első. Angliának minden egyes lakójára húsz narancs jut az ország fogyasztásából. Második helyen Franciaország van tizenkét narancscsal la- kónkint, a harmadik hely kilenc narancscsal az osztrákoké, a negyedik Svájcé hat, az ötödik Németországé négy darabbal, az oroszokra fejenkint csak egy-egy darab jut, a spanyolok és olaszok fogyasztása csaknem annyi, mint az egész többi Európáé. Olaszországnak igen nagy a jövedelme a narancskivitelből. A múlt esztendőben négy milliárd és kilencszáz millió narancsot vittek ki külföldre. Sok narancs terem a délamerikai államokban is. A narancs jól fizető gyümölcs. Egy egészséges fán megterem egyszerre kétszázötven-háromszáz is, de vannak Dél-Amerikában nagyobb narancsfák, amelyeken ezer darab is terem. A legtermékenyebb narancsvidék Kalifornia és Florida. * A világ legnagyobb teknősbékája. Ezen cim alatt Párisból azt Írják, hogy augusztus hó első felében a vásárcsarnokba az Antillákról egy oly nagyságú teknősbéka érkezett, amilyen eddig a vásárcsarnokban még meg nem fordult. A teknősbéka élő súlya 340 kiló, hossza másfél méter volt. A vásárcsarnokban szokásos árveréshez meghívták a párisi állatkert és több tudományos intézet képviselőit és megjelentek az élelmiszerüzletek és vendéglők előkelőbbjeinek tulajdonosai is. A kikiáltási ár 100 frank volt és az állatot 400 frankért egy élelmiszerkereskedő vette meg. * A kutya és a holdvilág. Egy Bell Tódor nevű német tanárnak sikerült kifürkésznie, miért ugatja meg a kutya a holdat, amit Brehm Alfréd, a világhírű természet- tudós mogfejthetetlennek jelentett volt ki. Bell szerint a kutyák különös haragja a hold ellen onnan van, hogy a porták becsületes órei rosszabbul látnak, mint szagolnak. A bernáthegyi kutya megérzi és kiássa a hósirba temetett embert, olyan távolságról, amely nekünk képtelenségnek tetszik. A kutya orra oly tökéletes, hogy többi érzöszervei következéskép visszamaradnak a fejlődésben. Ez az oka például annak is, hogy a kutya, ellentétben néhány madárral, a majommal és a fiacskával, gyűlöli a tükröt, melyben magát megpillantja. Egy kutyát vesz ugyanis észre magával szemben és megütközik azon, hogy nem érzi a
