Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-22 / 38. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 299 roltak földeket. De mert pénzük nem volt, drága kölcsönt vettek fel. Ezt a kölcsönt pedig a már meglevő kis birtokukra tábláztatták. És az eredmény ? Előreláthatólag szomorú volt. Azzá is vált. A kamatláb egyszerre felszökött, a termés megdöbbentően rossz. Most aztán a kamattal sem tudnak megbirkózni. Nem csak a szerzett, az uj, de a már birtokukban levő földjük is dobra kerül. íme: ide vezet az oktalan és alaptalan parcellázás. Az a föld megosztás, mely az agrárprogram szerint nem megfelelő, nem okosan és jogosan kielégitő. Amely nem csak nem jutlatja óhajtandó helyzetbe és munkakörbe a nemzet nagy tömegét, de pusztítja, elégedetlenné és földönfutóvá teszi. Gazdasági munkásházak. Lassan, de biztosan haladunk előre a népjólét megalapításában. A munkásházakról szóló uj törvény most lép életbe. Ez a törvény egyelőre 300 ezer koronát állít be a munkásházak szervezésére. Az összeget, melyről itt szó van, az állam az építő költségek csökkentésére szánt. Most mindjárt 15—20 ezer munkás ■családot fog saját otthonába juttatni. Még pedig úgy, hogy a munkásoknak érezhetően több fizetnivalójuk lenne, mint most, a más házában való zsellérkedés mellett van. Negondoljuk azonban, hogy ez az intézkedés ■csak éppen erre a számra és jelenségre fog szorulni. Hatásában nagyobb, szélesebb körű lesz. Felsarkantyuzza majd a községeket, majorosokat, hogy állam segély nélkül is tevékenykedjenek e téren, a munkásházak építése körül. Jól tudjuk, hogy ez az intézkedés is gáncsot, nemtelen gúnyt fog csak érdemelni ott, hol a nép boldogitása nem őszinte cél, csak ürügy és üzleti cég. Ám nem kell vele törődni. A nép már lát, gondolkodik és tudja, hogy mikor kézzelfogható eredményekben és gondoskodásban is gúnyt és ki- ■csinylést tapasztal: akkor felemelkedik és megítéli, hol hát az igazság. Azok a tiszta, csinos kertes házacskák, melyek az uj törvény nyomán egy sereg községben felépülnek, tanúbizonyságai és zálogai lesznek annak, bogy hogy őszintén, fokozatosan lehet csak alkotni és nem bontó, pusztító izgágasággal. Az állam jó példával megy elől. De a munkások otthonának, lakásának megteremtése, alkotása nem közvetlenül az állam kötelezettsége. Ez a kötelezettség közvetlenül és első sorban a községek, városok és birtokosokra hárul. Az állam megmutatta az utat, a módot. Megmutatta, mikép lehet a népet otthonához fűzni, neki élet és munkakedvet adni. Most aztán a társadalmon, a községeken, városokon, birtokosokon a sor. Magyarországnak talán százszor, ezerszer annyi munkásházra van szüksége, mint amennyit az állam létesített... és mint a mennyit a munkások megtudnak fizetni. Nagy szükség van tehát a társadalmi, socialis tevékenységre is. /y. KÖZEGÉSZSÉG. Az orvosi díjazás és a rögtön nyújtott segély. Baleset, sebesülés, hirtelen szerencsétlenség mindennapi jelenség. Igen érdekes kérdés tehát: vájjon jár-e díjazás az első, ily esetben teljesített orvosi segélyért. Ebben az ügyben közelebb döntött a belügyminiszter és igy megfelelt a felvetett kérdésre is^; mikor ezeket mondja: »Hivatalos felszólítás folytán teljesített első segélynyújtásért a hatósági orvosok külön díjazást nem számíthatnak. A nem hatósági orvosok részére azonban díjazásnak van helye.« A himlőről. Most, amikor a bécsi himlőjárvány ellen beollani kezdik magukat az emberek, talán nem fog ártani, ha elmondjuk, hogy ennek a betegségnek milyen a lefolyása: A himlő fertőzéstől ered s az igazi baj a fertőzés után 10—18 nap múlva jelentkezik. Addig a megfertőzött ember semmit sem tud arról, hogy a nyavalya benne van, mert aránylag jól érzi magát. A betegség hidegleléssel, lázzal és derékfájással kezdődik. Az étvágjdalanság teljes lesz s hányás is jelentkezik. Ennek a rosszullétnek harmadik, vagy negyedik uapján piros foltok mutatkoznak a test némely részén, de ezek mihamar elmúlnak. Az igazi himlő csak azután tör ki, amikor a megismétlődő piros foltok tömegesebben jelentkeznek s amikor azokból hólyagok lesznek, még pedig olyanok, amelyek savós folyadékot tartalmaznak. Ezek a hólyagok fokozatosan nőnek s a hetedik napon fejlődnek ki teljességükben. Később a hólyagok savótartalma zavarossá válik, hogy egy-két napon át ilyen maradjon. A tizenegyedik, vagy a tizenkettedik napon ezek a hólyagok száradni kezdenek, hogy azután teljesen összetöpörödjenek. A beteg állapota akkor válik legrosszabbá, amikor a genyedési időszak bekövelkezik. De ha ezzel meg képes birkózni, akkor már komolyabb bajtól nem lehet tartani. Mondani sem kell, hogy a himlő nem mindig egyformán támadja meg az embereket, mert hiszen igen enyhe lefolyásuak is vannak, amikor a beteg még ragyás sem lesz a betegség kiállása után. Az uj gazdasági cselédtörvény. A cseléd egészsége. A gazda köteles arra ügyelni, hogy ne bízzon olj'an munkát a cselédre, amelyet az a testi erejével nem bir, vagy amely ennélfova az egészségét veszedelembe hozza, továbbá arra is ügyelnie kell a gazdának, hogy alvásra a cselédnek az északhoz mérten és a vidék szokásához képest elég ideje maradjon. Ha maga a cseléd, vagy az éves cselédnek vele élő felesége, vagy vele egy háztartásban élő tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke megbetegszik, az orvosi kezelés és patikaszerek költségét negyvenöt napig a gazda tartozik megfizetni. Az a gazda, aki évente 200 koronánál kevesebb egyenes adót fizető pedig a tizedrészét levonhatja a cseléd béréből annak az összegnek, amelyet a cseléd feleségének és gyermekének gyógyításáért fizetett. Az orvo.
