Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-07-21 / 29. szám

X. évfolyam. Szatmár, 1907 julius 21. 29. szám.

Hétröl-hétre.

Itthon.

Adó-leszállítás. Vájjon jól olvassuk a címet? Fogja kérdezni az olvasó. Hiszen évtizedek óta olyan az ország helyzete, szükséglete, hogy csak adó-emelésről lehetett szó. Ám most csakugyan évtizedek óta az első adó-javaslatról van szó : Wekerle Sándor pénzügyminiszter ugyanis most egy igen jelentős adójavaslatot nyújtott be. A második osztályú most nálunk életben levő keresetadó szorul leginkább orvoslásra. Eszerint: akinek nincs egyebe például egy kicsiny viskójánál... amelyben családjával együtt épen csak meghuzódhatik s amely viskó után mindössze pár fillér adót fizethet... a másodosztályú kereseti adó címén mindjárt 4 korona minimális adóval terheli meg. Hát ez tarthatlan helyzet, hiszen a legelemibb emberi szükségletet: a födelet, a hajlékot a legszegényebbnél is abban az arányban adóztatjuk, mint a gazdagnál. Az uj adójavaslat ezt úgy fogja orvosolni, hogy azoknál, kiknél az adóalap iiz koronát meg nem halad, mentesíti a másodosztályú kereseti adó alul. Tiz koronától negyven koronáig terjedő adóalapnál pedig két koronára mérsékli és csak az ezen felüli adóalapnál vet ki négy, hat és nyolc korona keresetadót.

Igen nagy fontosságú dolog ez. Annyit jelent, hogy ez az intézkedés mintegy hat-hét millió korona évi teherkönnyitést csinál a szegény néposztálynak. De nem csak ennyit. Mert ne felejtsük el, hogy az állami adó, — melynek terhétől a szegény nép ekként elesik — a legkülönbfélébb községi és más pótadóknak (melyeknek az állami adó alapul szolgál) nyomásától is szabadul, ügy, hogy a teher- könnyebbülést bízvást 10—12 millióra számíthatjuk. És ez valami — ha nem minden is.

Természetesen ez a részleges adójavaslat nem jelenti azt, hogy egész adórendszerünk meg ne javíttassák. Első volt a napszámosok adómentességét kimondó törvény, most jön ez a javaslat, mely már

a létminimum elvét elismeri és törvénybe iktatja, így haladunk fokonként adórendszerünk korszerű és igazságos megújhodásához.

A képviselőház október hó 10-ig nem tart ülést. Az október 10.-én tartandó ülésen fogják meghatározni az ülés napirendjét.

A kiegyezést megkötötték. Általános a hir, hogy a magyar és osztrák kormány szerencsésen átesett a kiegyezés nehéz küzdelmein. A főbb kérdésekre nézve megtörtént a megállapodás. Az apróbb részleteket pedig az őszi tárgyalások idején végzik el. Hogy mi van a kiegyezésben — azt csak őszszel fogja megtudni az ország.

A külföldön.

Vilmos császár és a cár találkozása. A cár és Vilmos császár állítólag találkozni fognak a nyáron a norvég vizeken. A cár elakarta kerülni e találkozást, — írják, tudják a lapok, — de nem térhetett ki előle. — Negyven ember halála. Filadelfiában egy vasöntő összeomlott. A szerencsétlenség negyven embernek okozta halálát. Hetvenöt munkás volt a romok közt. Sok ember ott veszett, ki se’ tudták szabadítani. — A cápa. Minden év nyarán megszokott jelenni a i'émitgető hir az Adriamentőről: Itt vannak a cápák! Most is. És mint máskor, most is azt mondják: komoly a dolog; megjelent a cápa és elnyelte egy fürdő kisasszonynak, tanitónőnek — a lábszárát. Aztán a hatalmas cápa eltűnt áldozataival a tenger mélységében. Csak aztán a szokott »cápa«- hir ez is? — Katonák mint aratók. Minálunk újabban azzal kísérleteznek a minden irányú izgatások folytán egyes vidéken fenyegető aratósztrájkok ellensúlyozására, hogy az aratás idejére szabadságolják a gazdák fiait, hogy azok odahaza segíthessenek a mezei munkáknál. Németországban másként oldják meg a munkáshiánynyal összefüggő kérdést: az anhalti hercegség gazdasági kamarája közzéteszi, hogy amely gazdának szüksége van aratómunkásra, annak rendelkezésére áll az anhalti gyalogsági ezred legénysége. A napszám minimuma T5 márka és teljes ellátás, a rendes munkaidőn túl való munkáért óránként 20 fillér s az oda-vissza utazási költségek megtérítése.