Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-06-16 / 24. szám

190

MAGYAR FÖLDMIYEI.Ő

Szedjük le a termést, mikor még félig éretlen. Ekkor a kukac még henne van. De ha leszedjük: semmisítsük meg disznókkal. Pálinkát is főzhetünk belőle, aszalásra is célszerű.

De még ezzel sem végeztünk.

Szüret táján a cseresnyefák alját jó mélyen forgassuk fel. így a bábok a földben oly mélyre kerülnek, hogy ott pusztulnak. Biztonság okáért a felkavart földet bunkózzuk le.

A lehullott cseresnye szemeket is semmisítsük meg a fa alatt.

Hogyan védelmezzük a lovakat a legyek ellen? Az igavonó állatokat a legyek és bögölyök nyaranta borzasztóan kínozzák. Ha ez ellen állatainkat meg akarjuk védeni. \agy vékony takarókkal takarjuk be, vagy kenjük be olyan anyaggal, mely nek a szagát a legyek nem szenvedhetik. Legajánlatosabb az olyan takaró, mely durva hálóból való. Az állatok folytonos mozgása következtében a háló is folyvást mozog, úgy, hogy a legyeket mindig le- söpri. Szagos anyag alkalmazásakor nem szabad belőlük az állat bőrére sokat kennünk. Ha zsíros az illető anyag, a szőr könnyen összeragad, a bőrlégzést gátolja, ami az állatnak árt. Jobb azért a zsi- ros anyagok helyett vizenyős szereket használnunk. Ajánlatos szer ecettel leforázott diófalevél leve. Ez a lé olyan erős, hogy a vele lemosott állatok hatását napokig megérzik, úgy. bogy a mosást 3—4 napi időközökben kell ismételni. Szintén jó szer a do- hánylékivonat, melyet dohánygyárakból szerezhetünk be, csak kellőleg fel kell azt hígítani és vigyázzunk arra is, hogy az ne kerüljön a ló szemébe vagy a testén előforduló nyitott sebbe. Szintúgy jó mosószer az a folyadék, melyet a fokhagyma és vágott üröm leforrázásával nyerünk. A legyeket távoltarthatjuk még ugv is, ha diófaleveleket főzünk, melybe aztán karbolsavat teszünk. (Háromnegyed liter oldatba 1 evőkanál karbolsavat.)

HÁZI-ASSZONY.

Gyümölcsíz készítése. Ha a gyümölcsnek csak a nedvét sajtoljuk ki, és azt megczukrozva j megfőzzük, a gyümölcslét, ha pedig a gyümölcsöt levével együtt megfőzzük, gyümölcsízt kapunk. Ha a gyümölcsnek levét megczukrozva, megfőzve és sűrítve egy egyenletes sűrűbb anyaggá alkottuk, ezt gyümölcsbefőttnek nevezzük, míg végül, ha gyümölcsízt, vagy a gyümölcsbejőltet annyira megsü- ritjük, hogy az kemény lesz, gyümölcssajtot kapunk. Gazdasági szempontból csak a szilvaíz, vagy szilvalekvár; ribizke- és málnaié készítése bir nagyobb fontossággal. A mi népünk nem igen foglalkozik az ilyesmivel, pedig ezzel jelentékeny anyagi veszteség éri. Bele kellene szoktatni, hogy minden értékesit- hetőt értékesítsen. így ha ráadná magát a gyümölcssajt készítésére, tekintélyes jövedelemre tehetne szert. Nem is nehéz, nem is költséges eljárás. Az asszonynép könnyen elvégezheti. Csak tisztaságra van szükség.

Barna, leégett arcbőr ellen legjobb szer a borecet, amelybe zablisztet keverünk. E péppel a barna testrészt be kell kenni s csak egy félóra múlva kell lemosni.

MI ÚJSÁG?

Iskolamulasztók.

A tanév végén szenteljünk egy pár sort az iskolának. Hiszen a szociális törekvések közt magasra hangzik az ingyen oktatás, a nép felvilágosítása, felvilágosodása, művelése.

És helyes, jogos, kívánatos törekvés. A nemzet életkérdése.

Olyan életkérdése, mely nélkül népszabadság, általános politikai jogok, szavazás és sok más minden el sem képzelhető, meg sem teremthető.

Csak az a különös, hogy bár a felvilágosítás és felvilágosodás a levegőben, az emberek ajkán, a politikai pártok zászlaján vannak: az iskolakötelezettség általános, kívánatos keresztülvitele ma is úgyszólván csak nagy utánjárással, nyomással vihető keresztül.

Falvainkban már a tavasz első munkáinak idejében alig járnak a gyermekek iskolába.

— Hát kevés a munka erő. Nagy a szegénység, a gyerekre szükség van.

És ezen indokok előtt azonnal meghajlanak az iskolát fentartó, ellenőrző, vezető tényezők.

— Nem lehet kívánni, követelni, hogy a nép gyermekeit a mezőkről az iskolába kényszeritsük.

Ismerjük és méltányoljuk mi is azokat az okokat, körülményeket, mikről itt szó van.

Dr tudjuk, mert , már csatlanós példák igazolják, hogy kellő értelemmel, jó akarattal, okossággal ezt a kérdést is meg lehet ám oldani.

Ehhez azonban mulhatlanul szükséges, hogy a község elöljárói kellő értelmi színvonalon álljanak, a tanító urak pedig bölcsességgel, utánjárással, és tanítói tapintattal mutassák meg a népnek, hogy lehet azt a kunsztot megcselekedni, hogy a kecske is jói lakjék és a káposzta is megmaradjon.

Mert iszen, ha hazánk községeiben akkora lesz az iskolamulasztás mértéke, mint eddig: bizony nem számíthatunk arra, hogy nevelt, tanult, erkölcsös és értelmes polgárok váltsák fel ezt a mai nemzedéket. Olyanok, akik a polgári jogok kiterjesztésére, gyakorlására érdemesek, érettek és jogosultak.

Ahhoz, hogy a helyes felvilágosodás terjedjen és a népet érettségre emelje idő kell. Ha ezt az időt maga a nép tagadja meg: akkor természetesen eredményről szó sem lehet.

Ismerünk községeket, hol a tanítás a reggeli kora órákban kezdődik. Úgy, hogy az iskola munkája után a gyermekek a mezőre is elmehetnek szüleiknek segítségére lehetnek.

Miért ne történhetnék ez meg más községekben is ‘! Persze ehhez akarat kell! Di/cszi.

— A király elment. Eleinte az a bir járta, hogy ő felsége itt marad huzamosabb ideig — fölváltva Budapesten — Gödöllőn. Ámde hirtelen közbejött családi körülmény a királyt tőlünk el- szólitották.- Mezőgazdasági Muzeum. Az ezredéves kiállítás alkalmával összegyűjtött nagyértékü és túlságos mezőgazdasági vonatkozó tárgyak és gyűjtemények arra indították Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert, hogy azok megőrzése és állandó megszemlélhetése végett a mezőgazdasági múzeumot megteremtse. A törvényhozás a múzeum céljaira harmadfél millió koronát engedélyezett. A muzeum az 1896-iki kiállítás történelmi csoportjának újraépítése és egyes részeiben egészen uj dolog A muzemot ünnepélyes megnyitással vasárnap avatta fel király ő felsége és azontúl a nagyközöeség rendelkezésére fog állani. Közelebbi számunkban részletes ismertetést fogunk hozni e szép intézményről.

— Nagy árviz Biharban. A Kőrös a sok esőzés következtében úgy megáradt, hogy Biharban több községnek menekülni kellett a rohanó árviz elől. Nyegre-