Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-06-16 / 24. szám

191 MAGYAR FÖLDMIYELŐ falván, Pajamánál, Szibolca, Jugvi községek viz alá kerül­tek. A viz a termést elpusztította. Nagyváradon is nagy volt a viz. Ott is rombolt, pusztított. — Eső és felhőszakadás. Nagyváradon nagy- felhőszakadás volt. A várost átszelő patak kiöntött s el­árasztotta az utcákat. A viz betódult a Kákóczi-uti elemi iskolába is. Az egész megyében nagy zivatarok voltak, a melyek a termésben is nagy kárt tettek. — Lőcséről je­lentik: Vargede fürdő határában nagy felhőszakadás volt. A megáradt Gortva hegyi patak elsodorta a vasúti töltést, úgy, hogy a közlekedés szünetel. A fürdő és a szomszédos község viz alatt áll. Sok ház megrongálódott, úgy hogy a lakosság kénytelen volt kiköltőzködni. Két gyermek a vízbe fuladt. — A türelem határa. Vajda Sándor ország­gyűlési képviselő nemrég halálosan megsértette a magyar nemzetet. Az oláh képviselő ur érezle is ezután, hogy magát a képviselöházban lehetetlenné tette. Ott neki többé helye nem lehet. Társai meg is Ígérték a ház elnökének, hogy Vajda legalább őszig nem mutatkozik. Akkor talán már heg- gedni fog a képviselőházon ütött seb. Most egyszerre, a koronázási ünnep előtti nap eszébe jutott, hogy 6 megje­lenik a képviselőházban. Mi célból1? Könyen kitalálható. Hogy mikor itthon van a király, mikor a magyar nemzet ünnepre készül: botrányt csináljon. Ez ugyan nem sikerült, de sikerült az, amire a nagy oláh apostol bizonyára még sem számított, de ami megtörtént vele, hogy a magyar képviselők egyszerűen kitették szűrét a képviselőházból. Mert a magyar türelem nagyon nagv, de mégis csak vagyon annak határa is. — Járvány a csongrádi iskolákban. Csong- rád községben és a határában lévő tanyákon az összes elemi iskolákban be kellett szüntetni a tanítást a járványszerüen fellépett fültőmirigylob miatt, amelyben eddig 83 gyermek betegedett meg. A községi elöljáróság a túlzsúfolt ovodák és iskolák elégtelenségén segítendő, a közgyűlésnek javas­latba hozta két óvoda és 8 iskola építését 130.000 korona költséggel. A javaslatot á legközelebbi közgyűlés fogja tárgyalni. — Az állomásfőnök szerencsétlen halála. Sátoraljaújhelyről jelentik: Luttinger János bodrogkeresz- turi állomásfőnök a minap mikor a főnöki helyiségből ki­jött a sínekre, egy tolató lokomotív elgázolta és három kocsi keresztülment rajta. Luttinger szörnyet halt. — A villám áldozata. Dubi sány borsod- megyei községben Jancsurák József és Sontsák János a rétre mentek, hogy körülnézzenek. Közben a zivatar elől mindketten egy fa alatt húzódtak meg, amelybe a villám lecsapott s Jancsurákot holtra sújtotta, mig Somsák a vil- lámütéstól 2 órai mély álomba merült. Somsáknak a külö­nös alváson kívül nem történt baja. — A légycsipés. Zsombolyán Sárga József vasúti őr feleségét mérges légy csípte meg jobb kezén, ami­nek következtében az egész kart levágni kellett. — A tengeri nyúl irtása gőzzel. Sehol a földkerekségén annyira el nem szaporodott a tengerinyul, mint Ausztráliában ; úgy hogy némely vidéken valóságos csa­pásként lép fel. Az ausztráliai telepesek minden módot el­követtek, hogy az állatot kiirtsák, de minden igyeztük kárba veszett. Legújabban azonban igen hathatós irtószert talál­tak fel, melylyel gyorsan és biztosan ki lehet pusztítani a tengeri nyulakat. Az irtószer nem más, mint erósnyomásu sűrített vízgőz. Alkalmas kazánokban sűrített gőzt fejleszte­nek s ezt hosszú csövön a tengeri nyúl földalatti rejtekébe vezetik. A kísérletekből kitűnt, hogy a forró gőztől az állat nehány perc alatt tönkre megy. Az irtáshoz a gőzkazánokat kocsikon hordják szerteszét és amiként a »Szidney« ausz­tráliai lap Írja, múlt évben több millió tengeri nyulat pusz­títottak el vízgőzzel. — Adót az agglegényekre! Argentiniában nemrég behozták a nőtlenségi adót. Minden fiatal embert, aki 20-ik évét betöltötte és nem tudja bebizonyítani, hogy évenkint legalább háromszor tett házassági ajánlatot, 20 korona külön adóval sújtanak. A 30—35 esztendős agglegény 40 koronát, a 35—50 esztendős 80 koronát és az 50—75 esz­tendős 100 korona nőtlenségi adót tartozik évente fizetni. Aki már a 70-ik évét is elérte és még mindig nem nősül meg, avagy pedig özvegy lett és 3 esztendőn belül újra meg nem nősül, 40 korona adót fizet. Ilyenformán bizonyos, hogy Argentiniában rohamosan felszöknél: a házassági sta­tisztikának számoszlopai. eoykől.másrOl. A nagy ur. A »Tiszántul«-ban olvassuk ezt a jóizü történetet: A bezupázott őrmesterek közül valamelyik meg­nősült s feleségül vett egy szakácsnőt, aki őt káplár korá­ban libacombokkal dédelgette. Történt a napokban, hogy őnagysága egy előkelő üzletbe ment be s ott több tárgy ki­választása után elővette tárcáját, hogy majd fizetni fog. A kiszolgáló segéd épen készen lett az áruk értékének össze­adásával s a számlát a nagyságának adta át. Az összeg igen borsos volt s a nagysága csak a felét volt hajlandó kifi­zetni. Az alkudozás rettenetes társalgás keretében folyt le, melyből a segéd megismerte, hogy a nagyságos asszony zupásőrmesterné. Természetes, az elválás már nem kéz- cfókkal történt. Délben az üzletzárás előtt megjelenik az üzletben egy hegyes bajuszu őrmester, akin csak úgy fe­szül a mente. Az üzlet ajtaját egyszerűen berúgta volna, föltéve, ha be lett volna csukva. A tulajdonos és a segéd bent voltak az üzletben. — Jó napot 1 — Jó napot ! — Hát hogy bánt maga a feleségemmel a délelőtt? — Először is én azt sem tudom, hogy nős-e már, másodszor pedig mi jogon beszél velem ilyen hangon ? — Hát tudja-e, hogy ki vagyok én ? — Hogyne tudnám, egy zupás őrmester. — Én magyar királyi honvédhuszár őrmester vagyok és igy vagyok olyan ur, mint maga. — Igen ? Helyes ! — Gyuri te, kiált a kereskedő hetesének, gyere be. — Jelen, kérem alásan. — Mi voltál te a katonaságnál ? — Zupás őrmester. — Elmehetsz, mondta a kereskedő. ♦ Népek — asszonyokról. A francia igy vélekedik az asszonyokról: Ahol kutya van, ott bolha is van : ahol kenyér, ott egér és ahol asszony van, olt van az ördög. — Az asszony meg a bolond sohasem bocsát meg. — Az asszony akkor nevet, ha tud, és akkor sir, amikor akar. — Amire az ör­dög nem képes, megteszi az asszony. — Aki feleségét üti, úgy tesz, mintha egy zsák lisztet verne; a jó kimegy, a rossz meg bennmarad. Az angol: Aki szerelemből nősül, annak szépek az éjszakái, de gonoszak a napjai. A spanyol azt mondja : Az asszony és öszvér jobban engedelmeskedik, ha hizelgünk neki, mintha kényszeríteni akarnánk. — A férfi a fúvó, az asszony a tűz; jön az ördög és beléfujtat. — Az asszony könyei értékesek, de nem kerülnek sokba. — A róka sokat tud, a szerelmes asszony még többet. Az arab azt mondja : Kérj tanácsot a feleségedtől s tégy ugv, ahogyan akarsz. Az indiánus: A kacér asszony olyan, mint az árnyék. Ha követed, elfut, ha menekülsz, követni fog. Tudni akarod az arany finomságát ? Dörzsöld a próbakőhöz. Ha az ökör erejét aka­rod tudni, terheld meg. Ha a férfi természetét, hallgasd meg. És az asszony gondolatait is tudni akarod ? Arra nincs mód. A kínai: Az asszony kincse a nyelve s azt nem is hagyja be­rozsdásodni. Az asszony esze higany, a szive viasz. A perzsa: Ha háborúba készülsz, mondj egy imádságot, ha ten­gerre, mondj kettőt, ha megházasodol, mondj hármat. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Gazdakör. A jubileum alkalmából sok kérdést in­téztek hozzánk olvasóink, Önök is. Egyben és a követke­zőkben felelünk. 1) A negyvennyolcadiki átalakulást követő események lezajlása után a szent korona a Duna partján a föld alatt elrejtve maradt, — Írja Zichy Nándor — még azt meg nem találták és újra vissza nem vitték méltó he­lyére. Magam is hordoztam — úgymond — azt és hitele­sítettem a budai királyi várpalotában a tényeket. (Alkot­mány 1907 jun. 8.) 2) Magyarországnak 51 törvényesen megkoronázott királya közül csak 6 akadt, ki 40 vagy ennél tovább viselte fején a szent koronát. E hat király közt van I. Ferenc József. 3) A koronázás nem tett szert politikai és közjogi jelentőségre csak Magyarországon és Aragóniában, mert csak itt követelte meg a nép királyától, hogy koro­názásakor, királyá avatásakor ne csak az egyház védel­mére, hanem az alkotmányra, a törvények megtartására is

Next

/
Oldalképek
Tartalom