Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-05-19 / 20. szám
158 MAGVAK FÖLDMIVELŐ Ligeti és Milkó gyógyszerész cégnek Mezőkövesden; ugyanazon cégnek van már gyógynövénytelepe is Egerben. Gyógynövényeket bevált Laib Rezső-olaj- gyára is Hősön, s a közel jövőben még egynéhány ilyen beváltó telep fog létesülni. A gyógynövények értékesítésére nagyon is célirányosnak mutatkoznék, ha gazdáink szövetkezeteket alakítanának, melyek különösen a gyógynövényeknek külföldön való értékesítésével foglalkoznának. A gyógynövények szedése, termelése és gyűjtésére vonatkozólag a kolozsvári gazdasági akadémia növénytani tanszéke felvilágosítással készséggel szolgál. A gyógynövények rendszeres termesztésére is kerül majd a sor, most annak a megállapításával foglalkoznak, hogy melyek azok a gyógynövények, melyek hazánkban haszonnal értékesíthetők. Az elmúlt évben is folytak ily irányú kísérletezések 300,000 drb. gyógynövény-palántával részint állami gazdaságokban, részint az ügy iránt érdeklődő gazdáknál. A nagybani termesztés szempontjából eddigelé a következő gyógynövényekkel tétettek kísérletek: 1. Zsálya. 2. Fodros menta. 3. Bormenta. 4. Orvosi méhfű. Addig, mig a gyógynövények értékesítésének kérdése meg lesz oldva, a kísérletekből is megtudható már, hogy melyek azok a gyógynövények, melyek nagybani termesztése nálunk is haszonnal fog járni. Végül még csak egy körülményre óhajtanám a gazdaközönség figyelmét felhívni s ez az, hogy az 1905. évben a gyógy- és illatszernövényekben való behozatalunk 2505 mm. volt, 1.050,085 korona értékben ; ezzel szemben volt a kivitelünk csak 402 mm. 202,515 korona értékben. Ha visszapillantunk csakis a baromfi-kivitelünkre ezelőtt 20 évvel, ott szintén aránylag még nagyon is kis számmokkal fogunk találkozni; ma hoz a baromfitenyésztés hazánknak évi 60 millió korona bevételt. A földmivelésügyi kormányzat azért is fektet nagy súlyt a vadon termő gyógynövények gyűjtésére, mert ezzel oly népréteg jut keresethez, mely vagy még nem bírja, vagy már nem bírja a kapát. A gyógynövény-gyűjtés és termesztés hazánkban még igen kezdetleges stádiumban van. Azonban már tapasztaljuk, hogy a magyar gazda is kezd némi érdeklődést mutatni a gyógynövények iránt; ne maradjunk tehát most az érdeklődés mellett; lépjünk a tett mezejére, mutassuk meg, hogy mi is haladunk s uj ágazatok felkarolásától vissza nem riadunk. F. E—K. HÁZI-ASSZ0N7. Kacsák kihajtása a vízből. Napos eset, hogy a szegény kis libapásztor félóráig is dudorász a kacsáknak, mig kicsalogatja őket a vízből. Ha a tó nem túlságos nagy, könnyen ki lehet a kacsákat tetszés szerinti időben hajtani a következő fogással: egy arányos hosszúságú zsineget bekenünk teerrel, egyik végét a főidbe vert cölöphöz kötjük a másikkal pedig megkerüljük a tavat úgy. hogy a madzag a kacsák uszóhártyáját érje. Erre rögtön kisietnek a tóból s annyira utálják a teert, hogy néhány nap múlva csak a madzaghoz kell nyúlni s már iparkodnak kifelé. Ha a tó kerek, a közepébe lehet erősíteni a madzagot s ezt sugáralakban használni ki- terelőül. Ha a tó nagyobb, esetleg 2—3 részbe osztjuk s mégis olcsón urai maradunk a helyzetnek. A szappanos viz hatása a virágra. A szappanos viz virágnak és általában kerti növények locsolására nem ajánlatos, mert semmiféle növényi táplálékot nem tartalmaz, sőt ha a viz nagyobb mértékben szappanos, lúgos, rnaró hatásánál fogva ártalmas is lehet. Használható azonban az olyan mosdó, vagy fürdővíz, a melyben csak kevés szappan van föloldva: de ennél is óvakodpi kell, hogy kényes növény ne kapjon sokat ebből a vízből. A szappanos vizet a levélletvek irtására használják. A szappanos vízhez ilyen célból még quassia forgácsot főznek és a növényt száraz, de borult időben megpermetezik. A növényt a napnak közvetlen a permetezés után kitenni nem jó. AMERIKA. Száz órahosszat a sir torkában. New- Yorkból jön e hir : Az egyik pennsylvániai szénbányában, Johnstown közelében, a viz elárasztott egy tárnát, amelyben akkor 7 bányász dolgozott. A szerencsétlenséget robbanás idézte elő olyképp, hogy ez egy szomszédos és vízzel elárasztott tárna falát megrepesztette, az ott összegyülemlett viz pedig átömlött a feltárás alatt álló ujabh tárnába. A bányászok rémülten menekültek egy magasabban fekvő üregbe, melyet azonban éppen az elhagyott rész kötött össze a külvilággal. Négy teljes napot és négy éjszakát töltöttek itt a szerencsétlen emberek étlen-szomjan. Időközben még a lámpáik is kialudtak és ez a körülmény csak elviselhetetlenebbé tette helyzetüket. A bányafelügyelőség csak másnap vette észre a szerencsétlenséget és azonnal megtette a mentőkisérleteket, ámbár azt hitték, hogy az ott rekedtek a vízben lelték halálukat. A mentési munkálatokat csak akkor folytatták erélyesebben, amikor a szerencsétlenül jártak kitartó kopogással éietjelt adtak magukról. A viz kiszivattyuzása rendkívül sok időt vett igénybe, ezért egyes mentőcsapatok ismételt kísérletet tettek az üregbe való behatolásra. Az élelmiszerekkel és telefonkészülékkel felszerelt buváröltönyös mentőcsapat a legnagyobb erőfeszítéssel igyekezett a mindinkább emelkedő víztömegen áthatolni, öt órai hihetetlen kínlódás után azonban kénytelenek voltak teljesen kimerülve sikertelenül visszatérni. Ugyanígy járt a második mentőcsapat, végre a harmadik kísérlet sikerült, minthogy a gőzszivattyu lankadatlan működésével sikerült a vízmennyiséget megapasztani és a sötétség foglyait 100 óránál tovább tartó kínos helyzetből végre kiszabadítani. A szerencsésen megmenekült, de egyébként teljesen elgyengült bányászok kijelentették, hogy bár hallották a mentési kísérleteket és főleg a szivattyúk zaját, az utolsó pillanatban már lemondtak minden reményről.
