Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-05-19 / 20. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 159 MI ÚJSÁG? Árpád vezér. Árpádnak, a honfoglaló vezérnek halálát a névtelen jegyző 907. esztendőre teszi. Ez esztendőben tehát ezer éves kegyelet ünnepét ünnepel a magyar nép. Édes jó Istenem! Ezer esztendő a világ teremtésében! Talán csak egy darab idő. Egy nemzet életében nagy múlt. Kevés nép dicsekszik vele, kevés nemzetnek adatott. Ezer éves sir! Hol, merre vagy a Kárpátok, a négy folyó és tengerpart között ? Hol halt meg, hol temették el? Ki tudja azt megmondani ? »Halála után 300 év múlva jegyezte fel valaki, hogy volt valamikor sirdombja.« Bizony késő feljegyzés. De a hagyomány azért a feljegyzés hűségével is megőrizhet egyes tényeket. Keresték is kegyeletes, buzgó emberek, kutatják még ma is reményekkel Árpád honalapitóvezé- rünk sírjának nyomát . . . Hej, de nem találják ! Talán nem is fogják soha megtalálni! Nem csak azért, mert ezer esztendő hegyeket völgyekké tehet és a völgyekbe egekig érő hegyeket vihet! De talán Árpádot is ugv temették el őseink, mint Etelét, Attilát a hunok világverő vezérét. Úgy temették őt is el, hogy élő ember soha se találhasson se sírjára, se porladó hamvaira. Talán szétszóródott, belevegyült e vérrel áztatott föld porába, hogy vegyes legyen az ő hamvaival minden darab föíd, melyet ez a magyar égbolt eltakar. Most, ezer év után, mi késő és gyarló utódok felvetjük emlékezetünkben az ő nagy, hős alakját, amint lován száguldott vihar módjára itt, napkeletről napnyugatig. Milyen is volt ami Árpád honalapító vezérünk ? Leo császár fia: Konstantin, aki a legjobban ismeri és bővebben beszéli el Árpád és a magyarok dolgait azt írja róla: — Bölcs tanácsú és gondolkozásu, kiválóan vitéz és uralkodásra termett férfi volt. Mikor őseink első fejedelmüket választották igv szólották: — A vajdák közt Lebéd is nemes, vitéz és bölcs férfiú, de ő maga mondja, hogy nem való ve- zérségre. Az utána való vajdát: Álmost vagy ennek fiát: Árpádot ajánlá tehát vezérül. És úgy ítéltek, hogy jobb lesz Árpádot tenni meg fejedelmüknek, mint atyját. Mert Álmos öreg. Árpád erőben való, bölcs tanácsú, uralkodásra alkalmas, vitéz ember. Meg is tették fejedelemnek, ősi szokás szerint pajzsukra emelvén őt. És megkezdődik a honfoglalás, honalapitás. Mert pillanatnyi harc eredménye a honfoglalás. Nem is akarnak megállapodni a Tisza mentén és Erdélyben. Hatalmukba keriték a Dunamenti és Dunántúli vidékeket is. Erről a területről, mint-királyi sas száll Árpád hóditó útjára melynek erednfénye: Magyarország. Az ezerévet jó és balsorsban átélt édes hazánk. Árpád honalapítónk sirját nem leljük. De nem kell keresnünk szellemét. Itt él e földön, itt van közöttünk. Legyen itt főleg most, mikor . . . ünnepre készülünk. " Dikszi. — T. Olvasóinknak boldog pünkösdi ünnepet kívánunk! —- Egy hős tábori pap emléke. A branyisz- kói diadalmas csatában a 33-ik zászlóaljat, kezében kereszttel, vezette rohamra Erdősi Poleszni Imre piarista tanár és tábori pap. Fényes győzelem volt ez, melyben gróf Guyon ezredesen kívül nagy érdeme volt a hós tábori papnak is. Erdősi a szabadságharc kitörésekor Selmecbányán volt tanár, ahol most emléktáblával készülnek megjelölni azt a házat, ahol tanított. Az ottani 48-as pártkőr elhatározta, hogy az emléktáblát pünkösd hétfőjén leplezik le és ebből az alkalomból országos ünnepet rendeznek. Szepesmegye szintén képviselteti magát az ünnepségen. — Munka a kivándorlás ellen. Az Angol bank Szolyván gyárat kezd építeni a perecsenyi, gyár formájára és azonkívül egy nagy fűrész-telepet, ahol legalább I 1000 személy kap foglalkozást. Ezzel a kivándorlás nagyban meg lesz akadályozva. Az ungi Verchovina oly helyzetben van, hogy semminemű sem kisebb, sem nagyobb gyár nincs ott s azért kívánkozik a nép Amerikába, ahol egy kis pénzt szerez — s biztosan hazajön, hogy itten azután gondtalanabbal éljen pénzével. Még leányok is mennek kifelé, mert sem a szövészet, de semmi a világon nem olyan kutforrás, melyből egy pár garast keresnének. — A solymári rózs&leány-ünnep. Gyönyörű, verófényes időben, a szokottnál nagyobb ünnepséggel folyt le vasárnap Solymáron a rózsaleány lakodalma. Az idén volt ugyanis huszonöt esztendeje annak, hogy'Rudolf trónörökös esküvője alkalmával Karátsonyi Guidó gróf az erénydijat megalapította és Haynald akkori kalocsai érsek az első rózsaleány frigyét megáldotta. A minapi ünnep egybeesett az első rózsaleány ezüstlakodalmával, aki férjével, Milbich Mihálylyal együtt szintén ott volt a templomban, araikor a huszonötödik rózsaleány, Enczmann Franciska fejére rátették a rózsakoronát. — Az árviz. übesztercéről Írják, hogy az ottani patakba két ember belefult. Fiszek Gáspár nádasdi gazda és a felesége szekérrel át akart menni az erősen megáradt patakon. Amikor a közepére értek, az ár elragadta a kocsit s lovastól, emberestől a hullámokba merült, A házaspár holttestét a tutajosok fogták ki másnap. — Szerencsétlenül járt munkás. Körmöcbányáról Írják, hogy a turcseki csermalomban Pittner Pál munkás, amikor csert vitt, a tölcsérnél megcsúszott s beleesett. A szerencsétlen embernek a mellkasa összezuzó- dott, alig maradt ép bordája. A körmöcbányai kórházba szállították, hol belső sebeiben elvérzett. — A komp áldozatai. A But lka mellett fekvő Klicsin községben lakodalom volt. Esküvő után a násznép a Vág folyón kompon akart átmenni, de a kom- pos figyelmeztetése dacára, hogy harmickét személy egyszerre át nem mehet, mégis valamennyien felszálltak a kompra. A Vág közepén a komp leszakadt és mindnyájan a vízbe estek. Fischer Gyula mozdonyvezető-tanonc tizenegy személyt mentett ki. Két ember a vizbefult. A vizsgálatot megindították. — Bátor diák. Az Erzsébetváros mellett elterülő Szász-Szent-Lászlón nagy tűzvész dühöngött, mely a községnek majdnem valamennyi házát elhamvasztotta. Nagy izgalmat keltett, hogy egy lángban álló házból gyer- meksirás hallatszott. Sulleri Oszkár segesvári gimnáziumi tanuló saját életének kockáztatásával behatolt az égő házba és a gyermeket kimentette. A tűz körül álló közönség lelkesen megéljenezte a bátor diákot. Alig pár perc múlva a ház teteje beszakadt. — A fürdés első áldozatai. Makóról jelentik : A hirtelen beállott hőség elől a Szárazér hullámaiba ment fürdeni Adok István tizenkét éves gimnázista és még két társa A tavaszi áradás következtében a Szárazér nagyon megtelt, a kis fiuk elvesztették lábuk alól a talajt és segítségért kiáltottak. Mire a segítség megérkezett, Adok István belefuladt a vízbe. Két társát sikerült kimenteni. — Elfüstölt milliók. A magyar királyi dohányjövedéki igazgatóság most állította össze a magyar korona országaiban az 1907. év január 1-től február végéig eladott dohánygyártmányok számadatait. Eszerint az általános forgalomban levő gyártmányok közül a burnótokből 21,435"54 korona, pipadohányokból 5,687.834-81 korona, szivarokból 5,431.109-88 korona, havanna szivarokból 3370-50 korona értékű fogyott el, azaz összesen 15,538.702-22 ko-
