Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-05-19 / 20. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 155 Hát az ilyen felvilágosultság — tudja meg és értse meg már egyszer a magyar nép: nem élei, hanem halál. Nem fejlődés, de lassú haldoklás vagy talán öngyilkosság? Minél jobban rabja valamely nép ugya­nis e hazug, látszólagos felvilágosultságnak: annál kevésbbé érdemli meg az életet és fen maradást. Jöjj el tehát Szentlélek Isten e nép szá­mára is ... világosítsd fel... hogy értse meg Isten, hit, haza nélkül igazi felvilágosodásról szó sem lehet. Az adóhátralékok törlése és a telekkönyv. Már egy ízben felemeltük szavunkat ez ügy­ben. Abban t. i., hogy az adóhátralékokat nagy láz­zal és sietséggel biztosítja a kincstár, illetőleg a magyar királyi fináncok. Sőt adataink vannak reá, hogy egy és ugyan­azon adót duplán is biztosítanak nagy még jelenleg is biztositua van. De ólomlábbá változik a telekkönyv felé repülő sasszárny, mihelyest arról van szó, hogy a már ki­fizetett. törlesztett adó a birtokról töröltessék. Hogy nekünk e panaszra okunk volt és van, annyi bizonyos. De hogy e tekintetben országszerte érzik és érzi különösen a. szegény nép a nyilvánvaló mulasztásokat: onnan is látják, mert felszólalásunk viszhangra talált az újságokban, persze hogy süket fülekre ott, ahova voltaképpen tenni lehetne és kellene. Hát nem nyugszunk addig, mig ezt a slendrián állapotot meg nem szüntetik. Szerkesztőségünkben van éppen egy eset most. Két esztendeje, hogy fűt-fát mozgatunk: hadd legyen már tiszta a kérdéses birtok a már rég kifizetett, de még mindig teher, biztositáskép szereplő adó­hátraléktól. E sorok írásakor még mindig mozdulatlan az ügy. Hiszen tudjuk, hogy ezen terhek törlése el van rendelve. Azt is tudjuk, hogy kötelessége a hivata­loknak nem csak a biztosítás foganatosítása, de a kitörlése is. Ám de mégis ily állapotokkal kell cihelődni annak is, aki szereti ha anyagi dolgát tisztán láthatja. De mit tegyen akkor a szegény ember? Aki az adótörvények tekervényes utain valósággal mint valami jövevény bandukol. Aki nem törődik a kifi­zetett adók nyugtáival. Mennyi baja, mennyi kelle­metlensége származik. Mi nagy malomköveket hengergetünk, hogy a socialis, társadalmi bajokat orvosoljuk, azoknak ele­jét vegyük. És nem törődünk az apró tűszurásokkal, me­lyekből pedig alakul jóformán a nép elégedetlensége és különösen lázas hangulata. A hajó pedig sokszor nagyobb viharokat kiáll. De nem tudja elviselni a szú apró rágásait, melyek aztán észrevétlenül elmeritik — a hajót. A nép is keresztül esik sokszor nagyobb bajo­kon, de az apróbb kellemetlenségeket, melyek na­ponként tűszurásokként izgatják, nem fogja tudni elviselni. / Hát mégis csak véget kell annak vetni, hogy annyi rengeteg hivatal és sereg hivatalnok dacára a népnek valósággal ki kell taposnia igazságát, jo­gos ügyét. Kérvényeket kell íratnia, szaladgálni fűhöz-fá- hoz, hogy végre adóját, melyet keservesen kifize­tett — töröljék. Kérve-kérjük újra a pénzügyminisztériumot, nézessen szét a telekkönyvekbep és az adóhátralé­kok aktáiban .... és meg vagyunk győződve, hogy talál, még pedig bőségesen elintézni valót. Vannak a telekkönyvben teherként szereplő adók 10 sőt 20 esztendőről. Vannak — mint illeté­kes emberektől halljuk, — melyek kétszer is biz- tositvák. Ezeken tüstént segíteni kell. D — L MEGYÉK A NÉPÉRT. Gazdaköröket! Komáromvármegye hatalmas mozgalmat indított Gazdakörök szervezése érdeké­ben. A gazdákat ilyen körökbe óhajtja tömöríteni és minden erkölcsi, anyagi erőket megmozgat ezen nemes cél kivitelére. Somogyvármegye törvényhatósága Kapotsfy Jenő főispán elnöklésével közgyűlést tartott, amely Széchenyi Aladár grófnak az egy-gyermekrendszer törvényhozási orvoslására irányuló indítványát tár­gyalta. A közgyűlés elhatározta, hogy feliratban kéri a törvényhozást az örökösödési törvény megváltoz­tatására ; kéri továbbá, hogy állami bérletet enge­délyezzenek, hogy a nagycsaládu emberek az összes pótadók elengedésében és az egyházi adó csökken­tésében részesüljenek, hogy akinek két fia katona, annak a harmadik fia mentesittessék a katonai szol­gálat alól, akinek pedig egy fia van, besoroztassék. Hasonló határozat hozatalára fölkérik a társtörvény­hatóságokat is. Kétezer hitelszövetkezet. Az Országos Kö­zépponti Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitel- szövetkezetek száma a kötelékbe legutóbb fölvettek- kel együtt 2005-re növekedett. A legutolsó szövet­kezet, mely a középponthoz csatlakozott a fíernát István országos képviselő buzgólkodása folytán létre­jött rimaszombati ipari hitelszövetkezet. A kétezre­dik az alsó-remetei (Beregmegye) kosárfonók szö- i vetkezete, mely 26 taggal, 29 üzletrészszel alakult meg. Ezt a külföldön is páratlan nagy fejlődést az Országos Középponti Hitelszövetkezet rövid nyolc év lefolyása alatt érte el. A szövetkezetét az 1898. évi XXIII. törvénycikk alapján létesítették, eredete azonban visszanyulik a Károlyi Sándor gróf és munkatársai által létrehozott pestmegyei középponti hitelszövetkezetig, illetőleg a hazai hitelszövetkeze­tek középponti hitelintézetéig, mely a hitelszövet­kezeti törvény megalkotása után föloszlott, és mint­egy 500 szövetkezetét átvette az újonnan alakult középpont. Az Országos Középponti Hitelszövetkezet falusi szövetkezetei nagyarányú működést fejtenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom