Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-31 / 13. szám
102 MAGYAR FÖLDMIVELŐ rint — egy-egy szekérrel hoznak húsvéti fát. Estén- kint folv az ékités, a miben a lányok is segítenek. Az ünnep hajnalán aztán muzsikaszóval hordják szét és tűzik föl a leveles-kapuhoz, mely megtiszteltetést a házigazda rendesen egy kis sziverősitő- vel honorál. Az ünnep első napja különben — kivéve a gyermekek kántálását — a nyugalom és áhitat napja. Ilyenkor nincs mulatság. Annál zajosabb a másodnap. Ez az ifjúságé. Már korán reggel összegyűlnek a legények és a legénybiró vezetése alatt elindulnak öntözni. No, van aztán mulatság: Szól a hegedű, peng a cimbalom, kurjongatnak, énekelnek és szól a beköszöntő : — Azt hallottuk, hogy egy szép rozmaringszál el akar hervadni, azért jöttünk, hogy megöntözzük. A vizet aztán kíméletlenül mérik. Nem kell érte a patikába futkosni, megfejik a kutágast s újra telik a korsó. A leányt — aki elég vigyázatlan egy pár fordulóért közibük elegyedni — lucskosra áztatják. Igaz, nem valami szaloniasan foly ez a mulatság, de hamisítatlan az öröm, a mit okoz. Nem drága parfümökkel, műöntöző szerszámokkal fegyverkeznek föl. hanem az istenadta tiszta forrás adja az anyagot, de megvan a hamisítatlan ifjú kedély hozzá, hogy igazán tudják élvezni a pillanat nyers örömeit. A leány virágcsokrot tűz a választottjának kalapja mellé, mig a többieket szép cifrára kifestett tojással jutalmazza a megemlékezésért. Majdnem délfelé van az idő, mikor a falu végére érnek. Ekkorra jól megtelt a tarisznya tojással, kalácscsal és lepénynyel. KIS GAZBA. A gazda uj éve. Vetőmagvak. — Pácolás. — A géppel vetett növény. Idejében gondoskodjunk a tavasziak magvának elkészítéséről. Vetésre a legjobb, legszebb és legtisztább magot válasszuk, mert csak ilyen után remélhető jó termés. A gabonamagvakat rostáljuk, kon- kolyozzuk meg, hogy tiszta legyen, üszög ellen pedig rézgáliccal pácoljuk meg. Pácolásra egyszázalékos rézgálic oldatot használjunk, vagyis minden száz liter vízben egy kiló rézgálicot oldunk fel. Pácolólét akkora kádba vagy dézsába öntjük, hogy egy kétfüles vesszőkosarat kényelmesen belé lehessen meríteni. A kosarat mintegy harmadáig megtöltjük a pácolandó maggal és fülénél fogva a lé alá merítjük. Egy másik ember a lé alá merített magot kezével kavargatja, két tenyerével dörzsölgeli és közben felvetődő üres, léha szemeket a lé tetejéről lemeriti, Ha a mag igy jól át van dolgozva, a kosarat kiemeljük, jól kicsurgatjuk és a magot vékonyan ponyvára terítvén, megszárit- juk, mert úgy kézzel, mint géppel csakis száraz magot lehet jól ültetni. Csak éppen annyi magot pácoljunk, amennyi vetésre kell, mert a gálicos mag úgy takarmánynak, mint emberi eleségnek nem való. Vetni mindenféle magot legjobb géppel. Gépvetéssel kevesebb vetőmag kell, mert minden mag egyenletesen a föld alá jut, tehát mind érvényesül. Mig a kézi vetésnél bizony sok mag vagy nagyon mélyre jut, ami aztán sohase kel ki, vagy a felszínen marad, ami meg vagy elvész, vagy a madarak hordják el. A géppel vetett növény egyszerre kél, egyszerre fejlődik és egyszerre érik. És még az a nagy előnye is megvan, hogy soros lévén, a levegő, világosság, a nap éitető ereje jóbban járja, ezért tökéletesebben fejlődik, nagyobb termést ad és a káros betegségektől kevésbé szenved. Ezért aki csak teheti, szerezzen sorvetőgépet és azzal vessen. Mostanában lesz a here- és lucerna-vetés is. Csakis hiteles helyről beszerzett magot vessünk, mely leólmozott zsákban van és mellette van a megvizsgáló állomás bizonyítványa, hogy arankamentes. Ha saját termésű here és lucerna magot vetünk, a magnak olyan részt hagyunk meg, ahol nyoma sem volt az arankának. Ez különösen a lucernánál fontos, mely 8—10 évig, sőt jó helyen tovább is eltart egy ugyanazon a helyen. A gazda áprilishavi tennivalója. A gazdaságban. A tengeri és répa alá a trágyát most kell kihordani és a vetés előtt alászántani. A burgonya gumókat elrakás előtt jó a szabad levegőn nehány napig megfonnyasztani. A dohánymelegágyat szorgalmasan kell szellőztetni, hogy a palánták ültetésig kellőleg megerősödjenek. Ha sűrűn állanak a palánták, az erősebbeket kihuzkodjuk és jó kerti földbe eldugdossuk, hogy meggyökerezzenek és az utánpótlásra szolgáljanak. Zöldtakarmánynak zabosbükkönyt és tengeri csalamádét vethetünk. A hó vége felé a korán vetett őszi rozs takarmánynak már kaszálható. A kertben. Mindenféle kerti vetemény, már az ugorka és tök is elvethetők. A gyümölcsösben. A nyesést be kell fejezni, mielőtt a rügyek kifakadnak. A virágzásban levő kajszin- és őszi baracfákat, ha zord szél jelentkezik, gyékényekkel betakarva megóvjuk az elfagyástól. A szőlőben. A nyitás és a metszés, ezzel együtt a karózás a főmunka. A tőkefejből és nyakból eredő rügyeket körömmel azonnal távolítsuk el, hogy a tőke erejét ne fogyasszuk. Az ojtványok kiültetésére ez a legalkalmasabb idő. A késői fagyok ellen kellőképen védekezzünk. A tavaszi szénkénegezésre a legalkalmasabb idő elérkezett. A pincében. Az utóerjedésbe jött borokat kotyo- góval ellátjuk és az utóerjedés befejezte után feltöltögetjük. E hó vége felé az uj borok második lefejtését is befejezzük. Az állatok körül. Az igás jószágot jól tartsuk. A növendék állatokat a legelőre küldjük. De a legeltetésnél óvatosak legyünk, csak akkor bocsássuk ki az állatokat, ha a legelő fölszikkadt és a legelőre kihajtás előtt egy kevés száraz takarmányt adjunk nekik. A méhesben. Szalmakasokból a kaptárakba most kell a méheket átlakoltatni. Az építés és fiasitás ro^ hamosan szaporodik. Erősebb törzseknek adjunk műlépet. Az etetést, ha kell, folytatjuk. A röplyukat, mig hűvös az idő, tartsuk mégszükitve.
