Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-14 / 2. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 13 nye és legfőbb ékessége az urához való ragaszko­dás. 3. Anyósod és sógornőiddel szemben légy min­dig szeretetreméltó. 4. Ne légy féltékeny, mert a féltékenység a legkevésbbé sem alkalmas arra, hogy a férjed szeressen. 5. Ha biztosan tudod is, hogy férjednek nincs igaza s jogtalanul vádol, akkor se zúgolódj. Légy türelmes s intézd el férjeddel az ellentéteket akkor, mikor haragja lecsillapult. 6. Ne beszélj sokat, ne mondj senkiről rosszat és őrizkedj a hazugságtól. 7. Korán kelj, későn feküdjél le, rá ne szokjál a délutáni alvásra, mert az csak lusta szokás. Kevés bort igyál s társaságba ne járj. 8. Ne jósoltass magadnak sohasem. Felültetnek, pénzedet kicsalják s mégis oktalan gondot okoznak. 9. Légy jó háziasszony, a pénzt becsüld s törekedj takaré­kosságra. 10. Fiatalok közé, dacára annak, hogy magad is fiatal vagy még, sohase keveredj. Az öregek okosabbak. 11. Ne járj világos ruhákban. 12. Szüleid vagyonára és állására soha ne légy büszke, s leendő rokonaid előtt családod előnyeivel ne hi­valkodjál. 13. Cselédeiddel jól bánj. Velős mondások. Csak azt nem tudom megérteni — tűnődik Vas Ge­reben, hogy mikép élhet meg annyi ember anélkül, hogy azt meglássa, mikor az Isten napja felkél, meg mikor le­nyugszik. * Be szeretem azokat az időket, melyeket már csak édes apám emlékezetével érek el. * Hogy haragszanak ma sokan, kiket cselédeknek ne­veznek. Hej, ami öregapáink gyermekeire is azt mondották — Kilenc cseléddel (gyermekkel) áldott meg a jó Isten. EGÉSZSÉG. Kilenc szabály. Egy neves párisi orvos a kővetkező kilenc pontba foglalja össze azokat a leg­lényegesebb szabályokat, a melyeknek követésével az ember bizton és jó egészségben éri el az aggas- tyáni kort: 1. Napközben és éjjel csakis friss levegőt szív­junk. 2. Minden nap mozogj a szabad levegőn, akár séta, akár munka ez a mozgás. 3. Ételed és italod legyen egyszerű és mértékletes. Sok vizet, tejet és gyümölcsöt fogyasz, de semmi szeszes italt. 4. Mo­sakodj meg naponta jól hideg vízben és fürödj hetenkint egyszer melegen. 5. Ne viselj se nagyon könnyű, se nagyon meleg ruházatot. 6. A lakásod legyen száraz és levegős. 7. Legyen határozott rend­szeres munkád. 8. Munka után ne izgató élvezetben keresd a szórakozást. Szabad óráidat családi körben töltsd el; az éjszaka pedig alvásra való. 9. Iparkodj jó és szép tettekkel megnemesiteni életedet! A szeszesital és a látás. Egy magyar szem­orvos érdekes nyilatkozatot tett nemrég az alkohol­nak a látásra való hatásáról. Tapasztalta, hogy az alkoholisták kötőhártyája vérbő és hogy szemük könnyező. Az alkohol magát a látást is megtámadja. Sokkal gyakrabban mint általán hiszik. Nem is em­lítve a szervezet ama betegségeit, melyek az alko­hol mérge alatt kifejlődve, közvetve rontják meg a szemet, a szesz közvetlenül is megtámadja a látó­idegeket. Különösen a koncentrált szesz, a pálinka az, amely hasonlóan a nikotinban dús dohányfaj­tákhoz, valósággal megmérgezi a látás idegét. Nagy forgalmú szemklinikákon évente százával jelennek meg betegek, kik azt panaszolják, hogy látásuk las­san fogy és pedig mindkét szemükön egyforma mértékben. Alkonyaikor még jobban látnak, de nap­fényben elkáprázik a szemük. Rendesen ötven-hatvan éves emberek azok, akiken az alkohol végzetes ha­tása ilyen módon nyilváaul. Karöltve a másik mé­reggel : a nikotinnal, annyira megronthatja a látást, hogy az már a járás-kelésre is alig elégséges. De ha a baj kezdetén a beteg meghallgatja a szakértő orvos tanácsát s teljesen tartózkodik alkoholtól és nikotintól — visszatér a látása, munkaképessé válik. Ha azonban a kedvező időpontot elmulasztja — menthetetlenül megvakul. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre. A földmivelésügyi miniszter 94600 sz. rendeletében, utalva a ragadós száj- és körömfájás csökkenésére, a vármegyei és városi tör­vényhatóságok első tisztviselőit felhívja, hogy tegye­nek meg már előre minden lehető intézkedést az iránt, hogy a betegség biztos helyhez kötésére és erélyes elfojtására szükséges összes intézkedések foganatosítása mindenkor nyomban elrendeltessék s az elrendelt intézkedéseknek a helyszínén való azon­nali gondos végrehajtása föltétlenül biztosittassék és szigorúan ellenőriztessék. Döntvény a vadászatról. A közigazgatási bíróság a minap azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha valaki vadászni megy, anélkül, hogy a vadász jegye nála volna, de a vadászást fölszólitásra azonnal abban hagyja. A közigazgatási bíróság e kérdésben úgy döntött, hogy ha a fél a vadászjegyét utólag bemutatta, csupán birság alkalmazásának van helye, azonban nem szol­gálhat okul a mulasztás arra, hogy az illető vadász­jegye visszavonassék és tőle három következő évre a vadászati jegy kiadása megvonassék, mert ebben az esetben az 1883. évi XXIII. t.-c. 42. §-ának a) pont­jában körülirt jövedéki kihágás esete fönn nem forog. A tanító lehet postakezelő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 91095. sz. a. rendeletet adott ki, mely szerint az állami iskola tanítói és tanítónői kis községekben teleiteken vagy pusztákon, hol postahivatal nincs, engedély kérése nélkül is elvállalhatják a postakezelést. Tartoznak erről {tan- felügyelőnek jelentési tenni,' továbbá ezen mellék­hivatalt csak helyben és tanórákon kívül ellátni. Elhasznált távírda sodronyért a fölmive- lésügyi minisztériumhoz kell folyamodni. A folyamo­dáshoz csatolandó a gazdasági egyesületnek, vagy a főszolgabírónak, vagy a községi elöljáróságnak egy koronás bélyeggel ellátott igazolványa arról, hogy a sodrony gazdasági célra szükséges. A sodronyt valamelyik távirdaszerrraktárnál adják ki, vagy kül­dik a megrendelő címére. A sodrony ára a folya­modással küldendő. Kétféle sodrony van: öt- és három miliméteres. Az ötmiliméteres métermázsája 14 korona, a hárommiliméteres 20 korona. Az első­ből egy mmázsa 800 folyómétert ád, a másikból 2200 folyómétert. (Sok kérdésre válaszul. Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom