Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-14 / 2. szám
14 MAGYAR FÖLDMIVELŐ KISGAZDA. Birtokparcellázás. Lippich Gusztáv nyugalmazott főispán a szajoliak részére 360.000 koronáért megvette a Kohner Albert és Zsigmond peteszigeti birtokát. A birtokot 1 —10 holdas részletekben parcellázzák szét. A financirozást a szolnoki mezőgazdasági takarékpénztár teljesiti. Ebből az alkalomból Lippich Gusztávnál a napokban a szajoli gazdák 15 tagú küldöttsége tisztelgett a községi jegyző vezetése mellett és hálás köszönetüknek adtak kifejezést ezen igazán hazafias és üdvös munkálkodásért. Borecetkészités hordóban. A hordóban ép ugv képződik az ecet, mint a palackokban, csak gondoskodni kell, hogy elég levegő jusson a borhoz. Az ecetesedés megindítására célszerűen úgy járunk el, hogy először kevés bort jó borecettel keverve teszünk a hordóba és csak később, mikor már az ecetesedés jól megindult (körülbelül 8 nap múlva), szaporítjuk fokozatosan a bort. A megsavanyodott bor javítása. A meg- savanyodott bornak savanyus izét a bor megrontása nélkül nem lehet elvonni. De ha észrevesszük e bőrbetegség fellépését, tovább fejlődésének meggát- lási módja az, hogy a bor szesztartalmát legalább is 11 t. f. százalékra felemeljük, s a bort jól kéne- zelt hordóba átfejtjük. E kedvezőtlenebb (feltételek melett, ha nem is halnak el de legalább tétlenségben lengenek az élődők, s valamely deritőszer (cserzőszer s utána vizaholyagoldat) segélyével sikerült őket seprőalakban leválasztani. A megtört bor javitáaa. Ha a vörös bor törése nem nagyfokú, kétféleképpen járhatunk el. Ha a törés fejtés következtében, vagy azért jött létre, mert, a hordó nem volt tele, és nem tartunk attól, hogy a megtörés a hordóban előre haladjon és szinvesztésre vezessen, akkor legcélszerűbb a bort kellően feltöltve a bordóban állni hagyni. Ha a törés nagyobbfoku ésjjtartunk tőle. hogy a hordóban is haladván, a bort elszínteleníti, akkor a bort gyengén kénezett hordóba fejtjük át. Ekkor a borderi- téshez fogunk. Fehér bornál a törés főképen csak a bor izére veszélyes. Ha a törés nagyfokú kénezés- sel egybekötött derítés egyelőre biztosan tisztává teszi a bort. Derítőszerül a tojásfehérjét használjuk. Gyakran azonban a vizahólyag és gelatin is megteszi a szolgálatot. Kerítésoszlopnak mindig jobb és tartósabb az akácfa, mint a tölgyfa, a miről bárki meggyőződhetik, ha e két fanemet kerítésében vegyesen használta, mert a tölgyoszlopok földben levő részei már erősen korhadnak, mikor az akácfaoszlopoknak még semmi bajuk nincs. Ha tehát valaki válogathat benne, akkor még ha többe kerül is is, az akácfát válassza. A drótféreg ellen. E kártékony férgek irtására több helyen sikerrel használják a meredek falu árkokat, a melyeket az ellepett térületen húznak keresztül s a fenekét beszórják égetett mészszel. Az irtásnak egy másik módja az, hogy felszeletelt burgonyaszeletkéket szórunk el a földön s azokat másnap fölszedjük. A burgonyát ugyanis előszeretettel lepi el a drótféreg s igy a fölszedett burgonyaszeletekkel együtt megsemisitjük. Újabban a férget és álcáját gyűjteni, összeszedni is szokták s e célból baromfit is bocsátanak a drótféregtől meglepett földre. Mindez azonban csak ott használ, a hol a drótféreg szórványosan lép fel és nem állandó vendég. Mert emez utóbb említett helyen máskép kell vele elbánni. Nevezetesen legelébb is meg kell változtatni a vetésforgót és ki kell belőle küszöbölni egy időre a zabon kívül a többi kalászosokat. Ezen a megváltoztatott forgón azután végezzünk egy igazi mély szántást. Azután meszezzünk gyakrabban és erősen. A tapasztalat ugyanis az, hogy a drótféreg előszeretettel csak a nedves talajokon tenyészik s bizonyos fokú nedvesség kell ahoz, hogy életföltételeit a talajban föltalálja. Ezt a talajnedvességet lehetőleg csökkenteni kell tehát s erre alkalmas mód a meszezés is. Ott, a hol a trágyát a földön raktározzák le használatig, vagy a hol a kupacos trágyázást űzik, ajánlatos a trágyarakásokat leföldelni és kálisóval vastagon beszórni, mert tapasztalták, hogy a gazdag kálitartalmu földeket a drótféreg kerüli. Emlékeztető. Vásárok. 15-én: Csorba (Liptó), Csengőd, Cegléd, Debrecen, Gács (Nóg- rád), Győr, Hódmezővásárhely, Jászladány, Kassa, (á.), Kokova, Liptótepla, Megyaszó, Nagyiéta, Németszölgyén, Ócsa, Salgótarján. 16-án: Debrecen, Dunaszerdahely, Gács, Győr, Hidegkút, Kassa, Németszölgyén. 17-én: Debrecen, Gál- ,szécs, Gyula. Kassa, Lipótvár, Maros-Vásárhely. 18-án : Bodzás-Ujlak (Zemplén), Debrecen. Gál- szécs, Gyula, Magyarlápos, Mezőörményes, Nagy- tapolcsán (á.), Verpelét. 19-én : Debrecen, Gyula, Komját (á.), Magyarlápos. 20án : Debrecen, Gyula, 21-én : Debrecen, Heves, Madaras, Nagykáta, Ráckeve, Ungvár, Verbőc. H ÁZI-A SSZONT. A fagyos burgonya elveszti édes izét, ha meleg helyre viszik és hosszabb ideig ott tartják. A zsír megavasodása ellen. A zsirfélék megavasodása lényegében csak a zsírnak a fényhatása közben végbemenő oxidálódása. Sötétben a zsír nem avasodik. Minél több oxigén van jelen és mennél intenzivebb a fény, annál gyorsabban avasodik a zsir. Ha a zsírt teljesen sötétben tartjuk, fölösleges oxigén jelenlétében sem avasodik meg; és ha az oxigén teljesen hiányzik, a legintenzivebb fény sincs hatással a zsírra. A zsir elnyeli a szénsavat akár sötétben, akár világosan tartjuk. Ilyenkor a zsírok nem avasodnak, hanem faggyuizüvé válnak. Mindezekből következik, hogy mennyire fontos a zsirfélék eltartásában a féngnek teljes kizárásáról is gondoskodnunk. Igazolja ezt a régi tapasztalat, hogy a zsir színig megtelt pléhszelencékben hosszú ideig friss állapotban tartható. Bolhairtás. A hol sok a bolha, föl kell súrolni a szobát olyan vízzel, melyben szalmiak van föloldva. Minden két liter vízben fél deka szalmiakot kell venni, de ha ez nincsen, jó a dohány- és az üröm-levél forrázala is. Az ágyból és a ruhából az üröm levelével, vagy a lavendulával is ki lehet űzni a bolhákat, mert ennek a szagát nem szeretik. A matracok, a dunnák és ruhák közé tehát ürömlevelet vagy lavendulát kell tenni. Nem fizettél elő még a Magyar Földmivelőre?
