Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-04 / 9. szám
68 MAGYAR FÖLDMIVELŐ vagy egyéb ingyen-napos szolgálmányok az arató és cséplési szerződésekből kihagvandók. Ezen határozmányok kinyomatva minden szigetvári járási földbirtokosnak, bérlőnek és gazdatisztnek megküldetnek. Ha a munkások előnyére igy szervezkednek a gazdák, reméljük, hogy az aratósztrájknak elejét vehetik, ami mindnyájuk előnye volna. A CSALÁD. Ember lesz a gyerekből. Nem régen egy vendégszerető gazda házánál akadt dolgom. Mig a család fejével egyről-másról elbeszélgettem, addig a háziasszony egy félliteres üveget helyezett a nagy diófa asztalra, mely jóféle papramorgóval volt tele. Megragadta a figyelmemet, hogy az alig négy éves Jancsi gyerek, ki ez ideig édesapja térdén lovagolt, most hirtelen leszállt a földre s nyomban az asztalhoz, jobban mondva, inkább a papramorgóval telt üveghez sompolygott. Már éppen kérdezni akartam Jancsi ólálkodásának okát, mikor a gazda imigyen szólott hozzám : . — Tessék csak nézni, ugv-e ember lesz a Jancsi gyerekből ? — Ha az Isten is úgy akarja — válaszolám s Jancsira és az asztalon levő üvegre vetettem tekintetem. A gazda pedig tovább folytatá beszédét: — Tetszik látni, ez a gyerek valahányszor meglátja ezt az üveget, mindig abba hagyja a játékot. Nem nyugszik addig, mig nem iszik belőle egy kortyot. — De talán csak nem iszik ez a gyenge gyermek ebből az erős italból? — De bizony abból iszik ám! — És nem árt meg neki ? — Nem. — Csudálkozom rajta. Hiszen a gyermek kicsi, teste, szervezete gyenge az erős ital élvezésére. — Tessék elhinni, hogy mind kiinná az üvegből, ha úgy szabadjára hagynók előtte. Már többször mondtam a feleségemnek, hogy tegye jól el ezt az üveget, nehogy ráakadjon s jól feltöltsön belőle a gverek. — És vájjon mind kiinná ? — Egy csöppig. — Ha nem az édesapja mondja, el sem hinném. — Ugv van az bizonj', tessék elhinni. A minap egyszer ráakadt, de szerencsére csak egy kanálnyi ital lötyögött az üveg fenekén. Kiitta belőle s felborítva visszatette az üveget a helyére. Vágytam megtudni a titkát, hogyan szokott reá ez a kis fiú oly nagyon az italra. Meg is kérdeztem az édesapjától rögvest. — Mondja csak gazd’uram, szokott a Jancsi gyerek minden reggel inni egy pohárka pálinkát? — Hát tetszik tudni, nekünk csak ez az egy fiú gyermekünk van s nagyon szeretjük. Nem tudjuk megtagadni tőle. Minden reggel kap egy pohárka pálinkát, néha kettővel is. Egyszer megakartuk csalni,, vizet töltöttünk a pohárba. De észre vette a kis huncut s addig sirt, mig nem adtunk neki ebből az üvegből jó pálinkát. A gazda felállt székéről, az asztalhoz lépett, töltött a poharakba s megelégedve, szívélyes hangon mondá: — Kóstoljuk meg ! Megkóstoltuk. Jófajta szilva-pálinka volt, a gazda saját főzése. Azután töltött a gyereknek is. Mohón kapott a kis Jancsi a pohár után. Megkóstolta ő is. Azt hittem, hogy legalább is elkezdi a sírást. Csalódtam. Még csak a szemét sem hunyta be, úgy itta a pálinkát, mint a vizet. A gazda felém fordulva, felemelt fővel büszkén mondá: — Tetszik látni, ugy-e ember lesz a gyerekből ?* E kérdésre nem feleltem azonnal. Még egy kevés ideig beszélgettem a gazdával, azután távozni készültem. Az üveg az asztalon volt, Jancsi még mindig ott állt; szemei nagy pislanlásokat vetettek az üveg tartalmára. Mikor a gazda kikisért a kapuba, nem állhattam meg, hogy ne feleljek előbbi kérdésére. Köszönés után ezen szavakkal váltam el tőle: — Ember lesz ebből a gyerekből is, de ne feledje ám el gazd’uram, hogy: amint szokik, tanul Jancsi, — ugy cselekszik majd János is! tsz.) A szent korona megmentésének századik évfordulója. Ez év márciusában lesz száz éve annak, hogy a magyar szent koronát Munkácsról ismét Budára szállították. Mikor Napoleon győzedelmes hadai megremegtették Ausztriát, az egykorú magyar hírlapok szerint »a’ Magyar Királyi Korona, az ahoz tartozó Klénodiumokkal együtt, a’ Frantziák- nak Ausztriába és ennek anyavárosába lett bényo- mulások ntán, nagyobb bátorságnak okáért a’ Budavárból Felső Magyarországba, a’ Munkácsi erős várba vitettettek vala«. Ez 1805 december 5-én történt. A pozsonyi béke megkötése után elmúlt egyidőre a francia veszedelem a Habsburgházról és igy a kormány elrendelte az ereklyék visszahozaParcellázások jutányos és gyors keresztülvitele. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ üzletműködési körében felvette a parcellázások lebonyolítását és az e célra szóló kölcsönök adását. Az intézet rendeltetése kizár minden nyerészkedést, miért is maga a parcellázási célokra birtokot nem vásárol, hanem kívánatra elvállalja méltányos munnadij ellenében a parcellázások teljes (jogi, telekkönyvi és mérnöki) lebonyolítását s e célra megbízottját a helyszínére kiküldi, a ki az összes teendők ellátásáról a helyi kivánalmaknak megfelelően gondoskodik. Parcellázási célokra az intézet az érték kétharmadáig terjedő előnyös feltételű kölcsönöket engedélyez, melyekről szóló prospektust az igazgatóság (Budapest, V., Géza-u. 2.) készségesen megküldi. Az intézet közreműködésének előnyei: 1. A lebonyolítás olcsósága. 2. Az intézet nyereség részesedést nem igényelvén, a vevők ugyanazon áron kapják a földet, ahogy az eladó eladja. 3. A vevők s az eladók a parcellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az eladó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelősség nincsen. 6. Az összes költségek előlegeztet- nek. Az intézet által engedélyezett parcellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet által fel nem mondható.
