Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-04 / 9. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 67 De még mást is tud. Tud dolgozni, tudja kötelességét teljesíteni, még könnyei, sóhajai közt is munka- kedve az, ami élteti, táplálja hitének, bizodalmának, reménységeinek gyökérszálait. Azt mondotta egy bölcs, hogy nem félti az embert a kétségbeesésétől, inig dolgozni bir. A nemzetet sem kell addig féltenünk, mig meg van numkakadve, mig dolgozni lúd és bir. Az Isten szerelméért, tegyünk meg mindent, de mindent, hogy népünknek ez az áldásos vonása, hajlama teljes épségben maradjon. Engedjük a népet dolgozni, boldogulni. Fogózkodjék össze a munkaadó és a munkás, hogy ez a mi magyar népünk a nehéz idők közepette — zavartalanul dolgozzék mezőinkön és határainkon. Hozzunk, ha kell áldozatot mindnyájan azért, hogy zavartalanul dolgozhassunk. Ez lesz a legeslegszebb, a történelem itélőszéke előtt is legbecsesebb, amit ma a haza oltárára tehetünk. Hozzanak áldozatot a föld birtokosai, a munkát adók azzal, hogy a méltányosság határait a legszélsőbb pontokig kitágítják. A hazáért tegyék meg. De hozzanak áldozatot a munkások is: a békeszeretettel, a józan gondolkodással, a jól felfogott igazságossággal. Tegyék meg e szegény hazáért. A hazai földnek, az ébredező és minket köszöntő tőidnek soha háladatosabb cselekedet nem nyújtunk, mintha egyetértéssel, nyugodt, emberséges szerződésekkel, becsületes szómegtartással köszöntjük — az ébredező földet, természetet. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNKI Hitelszövetkezeti gyűlés. Az Országos Központi Hitelszövetkezel kongresszusi választmánya Pallavicini Ede őrgróf elnöklésével ülést tartott, melyen az idei kongresszus előkészítésével foglalkoztak. Seidl Ambrus ismertette az Országos Központi Hitelszövetkezet múlt évi eredményeit, mely után Poroszkay Béla azon nézetnek adott kifejezést, hogy szükséges volna, hogyha az idei kongresszus elé vinnék a gabonaraktár kérdését. A raktáraknál fenforgó bajok, panaszok orvoslása végett kívánatos volna, hogy a vidéki raktárak vezetőivel a központ értekezletet tartana. Seidl Ambrus, Pallavicini Ede őrgróf, Szántó Menyhért, Baranyay Géza, Thék Endre felszólalása után elhatározták, hogy az idei kongresszus napirendjére a szövetkezeti gabonaraktárak kezelésének és értékesítésének ügyét kitűzik. Ezután Poroszkay azon irányban emelt szót, hogy újabb időben a mezőgazdaság terén a felforgató elemek felülkerekedtek és igy könnyen lehetséges, hogy mezőgazdaságunkat zavarokba sodorhatják. Szükségesnek tartja, hogy a küzdelem ezen elemekkel felvétessék és szövetkezeti is folv- tattassék. Sajnos, hogy a szövetkezetek eddig erkölcsi feladatainak nagyon hiányosan feleltek meg s legnagyobb részt üzleti dolgokkal foglalkoztak. Szükségesnek vélné, hogy a szövetkezetek különféle gazdasági ügyekben előadásokat és felolvasásokat tartanának, főleg pedig röpiratokat nagy mennyiségben és a nép által beszélt különféle nyelveken adnának ki s ezeket tömegesen osztanák szét. Kívánatos volna, hogy a vidéki képviselőségek intézménye kiterjesztessék és körülbelül minden vidéki száz szövetkezetei egy külön szövetségbe egyesítsenek. Kiemeli, hogy e téren a somogymegyei s a perbenyiki szövetségek szép sikereket értek el. Thék Endre és Pallavicini Ede őrgróf felszólalása után Bernát István mutatott reá, hogy a Gazdaszövetség a gazdakörök utján, de közvetlenül is tart úgy a fővárosban, mint a vidéken megfelelő előadásokat. Célszerűnek tartaná, ha a f. évi kongresszuson a takarékosság felől felolvasás tartatnék. Seidl Ambrus felemlité, hogy ahol lelkes vezetők nincsenek, ott sem az egyes szövetkeztek, sem a vidéki szövetségek sikert elérni nem tudnak. Az aratómunkások és cselédek sorsának javítása. A szigetvári járás földbirtokosai, bérlői és gazdatisztjei értekezletet tartottak, melynek első tárgya a gazdák szervezése volt. Gazdakör szervezését határozták el. Azután a gazdasági cseléd és munkásügy rendezése felett tanácskoztak. Majdnem mindenki azt hangoztatta, hogy a cselédség elégedetlenségét részben a bujtogatók izgatása okozta. De elismerték, hogy egyes dolgok rendezése méltányos. így főleg, hogy a kereseti adó. orvos és gyógytár költség, továbbá a gyermekek tandíj és beiratási költsége a cselédség szorosan vett családtagjait illetőleg, a gazda által fizetendők. Azaz indítvány is tétetett, hogy a cselédség fizetésjavitása a családban található gyermeklétszám szerint állapíttassák meg, de ez sok ellenvetésre talált. Kimondották, hogy minden cselédnek Írást adnak, melyben a szemestermények járandósága hektoliterekben fejeztessék ki s az eladásra szánt termények minőségének megfelelő minőségűből s a szegődött mértékkel méressék ki. A marhatartás a cselédségnek lehetőleg természetben adassák s ha ez nem lehetséges, méltányosan rekompenzál- tassék. Határozatilag kimondatott, hogy másnak cselédjét, volt gazdája Írásbeli igazolványa nélkül, félfogadással biztatni olybá vétetik, mint ki mástól csalja el a cselédet s törvény erre vonatkozó szakasza szerint büntetendő. Az aratómunkások szerződtetésére nézve határozatilag kimondatott, hogy aratási, cséplési szerződések csak tisztán az aratásra vagy cséplésre vonatkozzanak. rét, részes föld kötelező munkálatai
