Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-30 / 52. szám

424

MAGVAK FÖLDMIVELŐ

tartozik bizonyítani, valótlan adatok bevallása jövedéki kihágást képez, melyért úgy a háztulajdonos, mint a bérlő kincstárnak okozott kár háromszorosával büntethető. A házbér-vallomásokat rendesen november hóban kell benyújtani, erre különben az elöljáróság az adózókat hirdetmény utján felhívja, de egyenkint felhívni senkit sem tartozik. Aki idő közben adja bérbe házát, a bérbeadást követő 14 napon tartozik a bevallást beadni anélkül, hogy erre külön felhívást kapna.

Az a házbirtokos, gondnok vagy felügyelő, ki kellő időben vallomását be nem adja vagy esetleg a hiányokat a kivető közegek által kitűzött nyolc napon belől nem pótolja, 2—1Ü0 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó és egyúttal a hiányok pótlása végett esetleg megtartott helyszíni szemle költségeit is viselni tartozik.

KIS GAZDA.

Gazda gyűlés. Gyoma, Endröd, Dévaványa, lurkeve, Kőröstascsa, Körösladány és Mezőberény városok gazdái, mintegy másfélszázezernyi hold képviseletében, a napokbn Gyomán gyűlést tartottak az aratási szerződések tárgyában. A gazdák elhatározták, hogy másfél százalékkal nagyobb konvenciót és bért adnak a munkásoknak, de ha azok januárig feltételeiket nem fogadják el, úgy a termés felét aratógépekkel, felét pedig idegen munkásokkal arattatják le.

Miért kell a bort seprőjéről lefejteni? Beszélgetés közben sokszor hallottam, hogy a borseprő adja meg a bornak zamatját és erejét; ez azonban egy régi elavult és semmi alappal nem biró nézet, magyarán kimondva : nem igaz. Mint már említettük, a borseprő főképen a borból leülepedett élesztősejtek tömegéből s a borból lerakodott más salakból áll. Valamint minden növényi anyag hosszabb idő alatt rothadásba megy, úgy a borseprő is lassanként feloszlik, rothadásnak indul, a bor megtisztulását hátráltatja, felbomlása kezdetén a bornak sajátságos kellemetlen izt ad, hosszabb idő alatt pedig a bor megfordulását is okozhatja. Azért tehát a borseprőről, mely munkáját, t. i. az erjedést elvégezte, s a melyre már a bor további fejlődése, érése érdekében többé szükségünk nincs, s a mely ekkor már a bort inkább rontja, mint javítja, a bort annak idején, azaz megtisztulása után azonnal és okvetlenül le kell fejteni.

A méhész téli teendője. A méhész méhei javára ez időben akkor tesz legtöbbet, ha közvetlenül mellettük éppenséggel semmit sem tesz. Ezzel azonban korántsem akarom azt mondani, hogy télen a méhekkel semmi dolgunk sincs, sőt ellenkezőleg, az okszerű méhész most is mindennap megtalálja az ő tennivalóját. Első sorban is a méheket teljesen nyugodtan kell hagynunk, az áttelelésnek ugyanis a nyugalom a főkelléke. A méhes közelében levő lárma, favágás- és hasogatás, kopogás, tyúkok, macskák, egerek, cinkék, harkályok kellemetlen látogatásai nyugalmulmukat zavarván, az áttelelés szerencsés munkáját nagy mértékben hátráltatják. Különösen az egerektől, ezektől a legkellemetlenebb

látogatóktól óvjuk a téli nyugalomra helyezett kap- tárakat. A nyugalomban való háborgatás következtében sokkal többet fognak fogyasztani, igv, mivel a tisztulási kirepülést nem tehetik meg, könnyen vérhast kapnak, a mi pedig a halál hírnöke. A méhész méhese körül havat ne tűrjön, a röplyukakat kellőleg szűkítse, de nem szabad azt egészen elzárnia. Ezek mind ismeretes doldog ugyan, de felemlíteni mindig hasznos. Pl. Tavaly láttam egy kast, melynek röpnyilását teljesen bedugaszolta tulajdonosa, s a kas népe olyan mélyen szendergett, hogy még most is örök álmát alussza. A tulajdonos jót akart és jószántából fojtotta meg méheit. A méheknek is friss levegőre van szükségük, s azt tőlük elvonni még télen sem szabad. Sőt épen a friss levegő egyik biztosítéka a mékek téli nyugalmának. Hanem igenis óvnunk kell őket a fénysugarak behatolásától, mert ez tisztulási kirepülésre csábítván őket, a szabad levegőre csalja a máskülönben nyugodni akaró méheket, minek az lesz a következménye, hogy ez- renkint elpusztulnak. A kaptárak melegen tartásáról is gondoskodjunk, mert hiszen a flasitást jókor megkezdik. Szóval a méhek kényelmes úri lakását ne zavarjuk, hagyjuk őket nyugalmas családi életük tűzhelyén, és ha ezeket megtesszük, jó reménnyel nézhetünk a kitelelés elé. Még egyet! Ha a kaptár falán hallgatódzunk s abban csendes, egyhangú zúgást hallunk, akkor ez állapoton segíteni kell, mert a hangos zugás vagy levegő hiányt, vagy szomj-kórt jelent. Tehát ezeken kívül semmi teendője nem volna a méhésznek? Oh igen! Neki a tél idején sem szabad pihennie, mert most jön: a) ez évi üzemterv elkészítése: b) a kaptárak kijavítása, esetlegesen újak készítése; c) a hosszú téli estéknek önképzésre való felhasználása. Mind oly dolgok ezek, miket elmulasztani nem szabad. A téli esték az önképzés valóságos elméleti órái; ez órákban tovább kell képeznie magát, hogy az uj évben mentül nagyobb sikert érhessen el. H.

H ÁZI-A SSZ0N7.

Házilag készült szalámi. Kell hozzá 3 kiló marhahús, 2 kiló disznóhus, 1 kiló szalonna, fél kiló só, 4 gr. salétrom. 35 gr. cukor, 1 kanál fehér bors, 1 kanál törött mogyoró. Ezt mind összekeverve marhabélbe szorosan beletömni, a besózott húsok közé tenni, naponkint megforgatni és szellős helyen tartani.

Zöldség a pincében. Általános szokás kivált kisebb gazdáinknál, hogy a különféle zöldségeket is ugyanazon pincében tartják, a hol a boros hordók vannak. Ez azonban nem mondható helyes eljárásnak és a ki csak teheti, kerülje el, s tartsa másutt a zöldséget, különösen, ha értékesebb borai vannak. Mert a bor minden szagot igen könnyen magába vesz, igy tehát a zöldség szagát is, minek következtében jóságából vészit. Szintén igy kerülendő, hogy petróleumot, vagy más erős szagu anyagot tartsunk a pincébe, mert mindezek rontják a bor minőségét.

Fagyott zöldség. Ha valami zöldség megfagy, az ügyetlen cseléd beviszi a meleg konyhára