Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-30 / 52. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

425

hogy felengedjen. Fel is enged ott, de többnyire egyúttal hasznavehetetlenné válik. A helyes eljárás az, hogy a fagyos zöldséget hideg kutvizbe áztatjuk, vagy ha hó van, ezzel behányjuk és éjen át langyos helyre tesszük. Ha igy felenged, ismét jól elhasználható.

Rozsdafoltokat fehérneműből következő- képen távolítanak el: a szövetre, melyet előbb a napra kitettek, egy citrom nedvét csepegtetik és azután egy időre ismét kiteszik a napsugár hatásának.

Ezüst tárgyak legjobban alkénessavas nátriummal tisztíthatok. Kefét vagy ruhát mártanak a só erős oldatába és ezzel még erősen oxidált ezüstholmi is újra kifényesíthető.

Porcellánedények tisztítása. Sokszor a por beleveszi magát a porcellántárgyak vésett mintái közé, honnét nehéz kimosni, de ha erős sósvizbe áztatjuk, önként kiázik s megtisztulnak az ilyen tárgyak.

Szőnyegek megvédése a molytól. Ha észrevesszük, hogy szőnyegünkbe a moly belefészkelt, akkor, hogy a további pusztításnak elejét vegyük, borítsunk a szőnyegre egy vizes ruhát s tüzes vasalóval néhányszor huzgáljuk végig. Az ezáltal kifejlett vízgőzök megölik a molyt minden költésével együtt. Ezen egyszerű eljárást mindenféle molyirtó szernél hatásosabbnak mondják.

MI ÚJSÁG?

Az újság.

Becsületes neve szerint azt jelentené ez a szó »újság«, hogy hát mindig valami újat, előttünk ismeretlen valamit, az az, hogy hát igazán újságot mondjon nekünk.

Sokan igy is fogják fel a dolgot, kivált ma, mikor már talán a liba is újságot olvas. Amint kézhez kapják azt a papirost, mohó étvággyal esnek neki, hogy hát »Mi újság?«

És meg kell adni, hogy a tenger újság, mely ma már megjelenik úgy kinevelte a közönséget a kíváncsiságban, hogy most már alig bírja kielégíteni.

Szenzáció, botrány, hajmeresztő dolgok kellenek most, mert különben nincs becsületje, akarom mondani keletje az újságnak. Ha pedig ez nincs, akkor nincs jövedelem, pedig ez a fő.

Miután pedig hajmeresztő, irtóztató, hátcsik- landoztató dolog nem mindennap, sőt héten sem történhetik és történik mindig. Nosza tehát csinyálni kell ...

Az az magyarán mondva, hazudni kell.

Azért vannak aztán telesden-tele az újságok hazugabbnál hazugabb dolgokkal. Elannyira, hogy mint az én uram-bátyám mondja:

— Már nem sokára még a kézzel fogható, szemmel látható jelenségeket sem fogja elhinni.

Eszünkbe jut itt az egyszeri borbély, aki mikor valakit nyírt, rémséges, borzadalmas dolgokat beszélt. A - vendég végre megsokallotta ezeket a rémmeséket, hát odaszólott a borbély urnák:

— Ugyan az ég szerelméért, hát miért beszél mindig ilyen rémmeséket, hogy az embernek a hajaszála égnek mered.

— Azért instállom — válaszolt nagy hirtelenséggel a borbély, mert ha az ur hajának égnek tetszik meredezni, hát akkor könnyebben lenyir- hatom.

Éppenséggel így va inak a hirlapirók, az újságírók legnagyobb percenter Hajmeresztő, hátborzal- gató rémmeséket hir alakban írnak közölnek. Mert akkor az olvasók kíváncsisága rettenetes módra emelkedik, az újság ingere nő, az újságok jobban kelnek és igy a közönséget jobban lehet meg- kopasztani.

A szegény emberek ezt nem tudják, nem sejtik. Nem is álmodják, hogy azon közölt rémmeséknek század része sem igaz. Felfújják, a saját képzeletük kemencéjébe vetik az újságíró mesteremberek nagy részei a legegyszerűbb hirt is és úgy tálalják a nagyközönség elé.

Akasztásokat, párbajokat hoztak már ezek áz újságok képben, mint megtörtént dolgokat. És se’ akasztás, se párbaj nem volt, nem történt.

Ok azért fel se veszik. Csinálják a maguk mesterségét tovább. Hiszen a közönség már úgy ki van nevelve, hogy fel se veszi.

Mostanában már inkább okosodnak azonban az egyszerűbb olvasók is és igazán kötve hisznek.

Ügy is kell!

Hiszen az újságolvasás nem arra való, hogy kíváncsiságunknak kielégítésére szolgáljanak. Nem is jó, ha minket az az újság olyan szerfelett kiváncsivá tesz. A jó újság olyan legyen, mint a jó, hű barát. Aki javunkat akarja. Tájékoztasson itthon és a nagy világban tisztességesen. Ne hazndozzon, képtelenségekbe ne vigye a közönséget. Ne rontsa a családban gyermekeinket. Tanítson, vezessen a boldogulás útjára. Hozzon tiszta derűt a tűzhelyekre és a gyászost, a sajnálatost, mások szerencsétlenségét is azért közölje, hogy okuljanak rajta.

Azért a közönség saját jól felfogott érdekében tesz, ha jól megválogatja újságát. Fizetett ellenséget ne hordasson postán a saját tűzhelyére. Aztán ne csak a hírekért járassunk lapot. Az eszmékért, a tudnivalókért. Lelkünk egészséges táplálásáért.

Sokan azt tartják, hngy a rossz újság rosszabb az ellenségnél.

Úgy is van !

Dikszi.

— A király Budapesten. Mint a lapok írják, királyunk őfelsége január 7-ike táján érkezik újra Budapestre.

— Koronaőr beiktatás. Wekerle Sándor miniszterelnök, mint a király által külön kinevezett biztos, már beiktatta méltóságába Wesselényi Miklós bárót, az uj koronaőrt, aki ünnepiesen őrizet alá vette a magyar szent koronát. Az ünnep a koronahelyiség mellett levő teremben folyt le. Ott volt József főherceg a feleségével és fiával, Ferencz József királyi herceggel és hivatalosak voltak az országzászlósok, a miniszterek, a hercegprímás, a székes- főváros főpolgármestere és Pestmegye főispánja. A miniszterelnök beszéde után az uj koronaőr megnézte, vájjon sértetlen-e hivatali elődjének a koronaláuán levő pecsétje, azután átvette a miniszterelnöktől a kulcsokat. Miután megfogadta, hogy a reá ruházott megbízást híven fogja teljesíteni, az ünnep véget ért.

— Az Adrián óriási vihar dühöngött. Fiúméban is nagy zavarokat idézett elő a vihar. A mólókat és partokat is ellepték a hullámok.

— Kitüntetett cselédek. Szép jutalmát nyerte hűségének Jutott András keszegfalvi béres, a kit a király azon alkalomból, hogy már hatvan éve szolgálja uradalmát ezüst érdemkereszttel tüntetett ki. — Teslár János gazdasági cselédnek a földmivelésügyi miniszter diszérmet és 100 korona jutalmat, Babó Jánosnak pedig 100 korona jutalmat adományozott. Az előbbi 43, az utóbbi 40 éve van már szolgálatban.

— Elfüstölt milliók. A magyar királyi dohányjövedéki igazgatóság most állította össze annak a rengeteg dohánymennyiségnek a statisztikáját, a melyet Magyarországon az emberek 1906. évi január hótól októberig elfüstöltek. Az államnak összesen befolyt az általános for-