Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-30 / 52. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 423 A kis leányok imádságos könyvükből hangosan imádkoztak. A kis fiú gyermek módjára játszadozott. Aztán oda ment mamukájához és igv szólott: — Már nemsokára eljön a jó Jézuska. — A szegényekhez nem jön az édes fiam, mondá az anya keseredetten. — Bizony, mi lesz nekünk karácsonyra, aggódott a nagyobbik leányka, nekünk csak szegénység jut az életben. E pillanatban lépett be a jó püspök. Hallotta a beszélgetést, azért mindjárt igy szólott: — Szegények vagytok, de istenfélők. És ez többet ér, mintha gazdagok volnátok és istentelenek. Nagy csend követte a püspök szavait. Csak az anya hangos sírása hallatszott. A gyermekek félénken húzódtak egy szegletbe. A jó püspök magához édesgette őket. Adott nekik fára, ruhára valót és a mi fő : ezentúl gazdagon ellátta őket mindennel. Az idő telt. A gyermekek fejlődtek. A kis leányokból szép hajadonok lettek, a kis fiú ifjúvá fejlődött. De a püspök bácsi is öregedett. Fejét már hófehér haj takarta. Egyenes alakja meggörnyedt. Nem is bírt már úgy kijárni, mint ezelőtt. Egyszer azonban csudálatos módon az öreg püspök sétálni óhajtott. Most is olyan hideg volt mint egykor, mikor abba a szegény házba betért. De ő mit sem akart tudni erről. Ment . . . ment ismét az utcák során. A csillagok nem ragyogtak, csak a halovány utcai lámpák vezették sugaraikat arra a házra. Az öreg püspök nézte nézte a házat ismét . . . Borzasztó, a mit látott . . . A ház felett három ördög lebegett . . . Megütődve sietett az agg püspök a ház felé. Abban a házban pedig e pillanatban a két leány csúnya olvasmányokba merült és szidták édes anyjukat, hogy nekik nem adhat olyan életet, mint a milyen abban a csúnya regényben leírva van. A nagy fiú káromkodva követelt pénzt, mert mulatni akar. A püspök hallotta a beszédet, azért mindjárt meg is mondotta a magáét. — Ugy-e, idáig jól ment dolgotok, de elfeledkeztetek a jó Istenről! Boldogabbak, elégedettebbek vagytok-e most? A ház népe összerezzent . . . megszégyenelték magukat és sírva borultak az agg püspök lábaihoz, hogy megígérjék javulásukat. eoyből.másbOl. Mennyit Jár egy levélhordó ? Egy levélhordó óránként 6 kilométer utat jár be. Naponkénti 6 szolgálati óra alatt 36 kilométert tesz meg. Egy kilométert 1200 lépésnek véve 392000-at lép egy nap. Ha minden négy szolgálati napot egy ötödik szabad napja követi, úgy évenként 292 napon 8.251.200 lépést teszen. Megszámlálva 28 ily szolgálati év alatt 231.633,800-at lép. A lépések ezen számát visszaszámitva kilométerekre, 28 év alatt 193.028 kilómétert jár be, vagyis 26228 mértföldet. Ennyi járással egyszer és félszer körül járhatta volna a földet s el juthatott volna a hold fele útjára. Az állatkínzók büntetése. Angolországban jóval súlyosabban büntetik az állatkínzást, mint nálunk és alig múlik el nap. hogy egyik másik állatvédő egyesület törvény elé ne állítaná az állatkínzót. Nemrégen például a marlboroughstreeti rendórbiróság előtt egy gazdag földbir- tokosnó, Naylor-Leyland lady, Gray nevű kocsisa és Uadi- gan nevű szolgája álltak vádlottként, mert nemrég két béna lovat fogtak a kocsi elé, amelyen a város utcáin végigko- csikáztak. A tanukihalgatások során kitűnt, hogy a ladynak feltűnt a lovak nehézkes járása, és meg is kérdezte a kocsisát, hogy nincs-e azoknak baja, de az teljesen megnyugtatta őt. A bíróság ezek alapján a földbirtokosnőt és a szolgáját felmentette, de a kocsist 80 korona pénzbüntetésre és a költségek megtérítésére Ítélte. A bíróság egyszersmind kimondotta, hogy a lovakat nem szabad többé kocsi elé fogni s igy most az egyik Waylor birtokon kegyelem kenyeret esznek. A legnagyobb bélyeg. A legnagyobb postabélyeget kétségtelenül az Egyesült-Állam adta ki. Ez az öt centes bélyeg, a melyet újság csomagokra szántak, mind a két irányban kél hüvelyk, vagyis több mint öt centiméter hosz- szu volt. A legkissebb postabélyeget ellenben valószínűleg 1856-ban Meklenburg-Sverin hercegségben adták ki. Ez a huszonöt filléres bélyeg alig volt a mai szokásos formának negyedrésze. Egyébkén a bélyeggyűjtőket érdekelheti az az adat, hogy a föld kerekségen eddig mintegy tizenháromezer külömbözó fajta postabélyeget adtak ki. ISMEBETEKTAB.A, A gazdákat közelebbről érdeklő egyes adókról. A házadó. Minden ház, melynek adómentessége külön kimondva nincs, házadó alá tartozik. Bizonyos házak rendeltetésüknél fogva mindaddig, mig arra a célra használtatnak, házadó alá egyáltalán nem tartoznak, pl. templomok, iskolák, papok és tanítók lakásai, hivatalos helyiségek, kórházak, az emberi lakásra nem alkalmas gazdasági épületek (istálló, magtár stb.) és gazdasági cselédlakok stb. Ha azonban ezek az épületek más célra használtatnak, vagy bérbe adatnak, úgy azok adókötelesek lesznek. Ily körülményt a háztulajdonos négy hét alatt a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) bejelenteni tartozik ; a bejelentés elmulasztása jövedéki kihágást képez. Újonnan épült házakra a törvény 10, illetve nyolc évi adómentességet biztosit, melyet az építkezések befejezését követő hat héten belől, de mindenesetre az épület használatba vétele előtt a kir. pénzügyigazgatóságnál Írásban kell kérni, a kérvényhez az épület részeit feltüntető vázrajz melléklendő. A házakat a községi (városi) közegek minden három évben összeírják s a házadót három évi érvénynyel vetik ki, ami azt jelenti, hogy amennyiben időközben változás nem áll be a lakrészek számában, vagy az épület minőségében, a házadót három éven keresztül ugyanazon összeggel Írják elő. A házbéradót a házbérjövedelem alapján vetik ki. Az összes házbérjövedelem 30°/0-át épület fentar- tás cimén leütnek s az igy fenmaradó összeg 16°/0 képezi a házbéradót. A házosztályadó nagysága a lakrészek számától s attól függ, hogy milyen községben van a ház. Akinek a háza bérbe van adva, arról házbér- vallomást tartozik a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) az ott ingyen kapható vallomási ivén benyújtani, melyben a bérbeadott lakrészek számát, minőségét, a fizetett bérösszeget pontosan be kell vallani, a vallomás valódiságát a bérlő aláírásával
