Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-23 / 51. szám
414 MAGYAR FÖLDMlVELŐ egyetlen árva szót sem. Veszi revolverét és indul korcsmáról-korcsmára. Egy pincehelyiségben ott találja fiát két lakatoslegény társaságában. Isznak. A cigány muzsikál. Az apa belépvén, felszólítja a fiút, jöjjön vele azonnal haza. A fiú eltompult lélekkel veti oda a szót. — Hát talán azt gondolja, hogy a pénzéből mulatunk. — Abból — felelt az apa nyugodtan. — Én mondom, hogy nem abból — feleselt a fiú. — Hát még most is hazudsz — kiáltott az apa, most már reszketve és képéből teljesen kikelve. — Hazudik maga! — szólt a fiú vad indulattal. ... És a boldogtalan apa kivette revolverét. — Nem fogsz többé hazudni — szólott. A fegyver elsült és a fiú élettelenül zuhant a földre. Ki Írhatja le a tovább történteket. Nem is szükséges azt leírni. Hiszen az esküdtszék tárgyalásakor az egész közönség hangos zokogása elég magyarázat mindenre. * Mikor a hazugságról igy beszélgetek, fel kell még valamit említenem, ami nélkül hiányos lehetne a mi fellépésünk a hazugság ellen, illetőleg orvosságunk a hazug gyermekek számára. Sokszor megtörténik ugyanis, hogy a gyermek hazudik, de jóhiszemüleg. Hogyan történhetik ez? Mélyebb lélektani okai vannak ugyan ennek a jelenségnek. De természetes, józan észszel köny- nyen megérthető. Pista haza jön és azt mondja szüleinek, hogy ő látta a keresztapját, a ki a szomszéd faluból jött. És hazament anélkül, hogy betekintett volna Pistáék- hoz. Ebből elhidegülés származik. Pista szülei heteken keresztül törik a fejüket. Miért haragszik a koma. A koma meg otthon mondogatja az anyjuknak, mikor már hónapja nem adnak életjelt magukról. Végre kisül, hogy a koma ugyan ki sem mozdult a házból — stb. Pista tehát nem is láthatta a keresztapját. Tehát hazudott. Vájjon hazudott-e igazán. Nem. Mert Pista csak vélte, hogy a keresztapját látta. Hamis látomány volt az egész. Más valakit láthatott, a ki hasonlított a keresztapjához. Nem szabad tehát ez esetben Pistát bántani. Hanem figyelmeztetni kell, hogy máskor és mindig jól nézzen meg mindent. így történik, hogy a gyermek sokszor rosszul hall valamit. Aztán tévesen beszéli el. Ebből sok pletyka és kellemetlenség származhatik. A gyermekek — a felnőtteknek is — sokszor van látomásuk, az úgynevezett észrevételi csalódásuk. A szervezetben, öröklésben is rejlik ennek oka. Mindenesetre ezt is gyógyítanunk kell. Az ilyen gyermekekkel gyöngéden kell bánni. Pedig hányszor szenvednek az ilyen gyermekek elkeserítő és szégyenletes büntetéseket. A tudatlanságot is figyelembe kell venni. A szülő legyen rajta, hogy gyermekét okosan, tapintatosan felvilágosítsa. De itt is korán és a maga idejében. Mester. Koma, nem fizettél elő meg a Magyar Földmivelöre ? Minta-parasztgazdaságok. A földmivelőnép gazdálkodási rendszerének javítása s egyáltalán az okszerű gazdálkodási módoknak gyakorlati utón példaadás által a kisgazdák minél szélesebb körben való megismertetése érdekében az ország különböző gazdasági viszonyai között levő vidékein minta-parasztgazdaságöt létesittetnek. Minta-parasztgazdaság alakítására leginkább ráutalt vidéken, a legmegfelelőbb parasztbirtokot rendszerint a vármegye gazdasági egyesülete, vagy mező- gazdasági bizottsága szémeli ki és hozza a m. kir. földmivelésügyi miniszternél javaslatba. A kiszemelt birtokos, kinél a szükséges előfeltételek jelenlétét a kiküldött bizottság megállapította, gazdaságának átalakítása körül oly mérvű támogatásban részesül, hogy az ennek fölhasználásával végbemenő átalakításokat, más törekvő gazda, ha nem is egyszerre, de fokozatosan önerejéből is képes legyen foganatosítani. A mintagazdaság egyszersmind mindenkorra fölszerelései kiegészítésére gépeket és eszközöket, tenyészállatokat, gyümölcsfákat, szőlőoltványokat, továbbá a meglevő gazdasági épületeken szükséges csekélyebb átalakításoknak és trágyatelep létesítésének költségeit, időről-időre pedig vetőmagot, műtrágyát, szakkönyveket stb. szokott kapni. A segélyezett birtokos ennek fejében tartozik a meghatározott módon, illetőleg az előirt üzemterv szerint gazdálkodni s nagyobb gazdasági gépeit, melyeket egymaga teljesen igénybe nem vesz, gazdatársainak kölcsön adni s azoknak kérdezősködéseire fölvilágo- sitásokat adni. Az eddig szervezett minta-parasztgazdaságok a következők: Abauj-Tornam., Felső-Céce, Kovács János, Alsó-Fehérm., Vajasd, Vajasdi Ferenc, Aradm., Pécska, Harsányi István, Aradm.. Garhonc, Tripász Nyisztor, Bács-Bodrogm., Gombos, György István, Bárányára., Nagy-Harsány, ifj. Szabó József, Baranyaira, Szentiván, ifj. Nyaka Ferenc, Barsm., Kis-Szecse, ifj. Pálinkás István, Barsm., Kis-Tapolcsány, Zlatt- nyánszky Emil, Barsm., Oszlány, Stiaszny János Be- regtra, Márok, Oláh József, Békésm., Telek-Gerendás pta, Máté György, Biharra., Komádi, K. Szüts János, Borsodira, Sajó-Ecseg. ifj. Kazay János, Brassóm., Földvár, Schoppel András, Brassóm., Hosszufalu, Parti István, Csanádira, Ref.-Kovácsháza, Seres József, Csikm., Csik-Szent-Imre, ifj. Séndor Gergely, Csongrádira, Fábián-Sebestyén, Csonka Sándor, Csongrádira, Szatymaz, Tápai János, Csongrádira, Szegedalsótanya, Dobó János, Fejérm., Soponya, K. Mogyoródi István, Gümör-Kishontira, Putnok, Bén István, Győrm., Ásvány, Vadász Pál, Győrm., Czanak, Raffinger János, Háromszékm., Lécfalva, Márton Mózes, Hevesm., Terepes Csábai Gábor, Hevesm., Mező-Tárkány, Jacsó testvérek, Hontm., Hontfüzesgyarmat, Dudás András, Hontm., Palást, Gál András, Hunyadira, Csángótelep, Zsók István, Hunyadira, Tordos, Gruja Samu, J.-N.-K.- Szolnokm., Szajol, Várm. g. egylet, Kis-Küküllőm., Szőkefalva, Fodor Samu, Kolozsm., Nagy-Sármás, Kálmán István, Komáromira Nagy-Megyer, Mérey Vince, Krassó-Szörénym., Igazfalva, Győri Sándor, Krassó -Szörénym., Szlagna, Stefaniga Miklós, Liptóm., Felső-Rásztok, Rántokay Adolf, Maros-Tordam., Mező- Panit, Kovács Sándor, Máramaros, Técső, Dévay Já
