Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-23 / 51. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 415 nos, Mosonm., Halászi, Szüts István, Nagyküküllőm., Héjasfalva, Fodor Mózes, Nógrádm., Losonc, Vágó János, Nógrádm., Vadkert, Wiekvicská András, Nyit- ram., Királyi, Rábek Mihály, Pestm, Cegléd, Dobos László, Pestm., Tök, Békás Sándor, Somogym., Csá­kány, Bereczk János, Somogym., Kadarkút, Mihóka János, Somogym., Markóc, ifj. Biró József, Somogym., Surd, Makar József, Sopronul., Szili, Kovács Sándor, Sopronm., Porládony, Sümegi János, Szabolcsin., Nyíregyháza, Schubert Pál, Szatmárm., Géres, Bartha János, Szatmárm.. S.-.Vl.-Berkesz, Fodor József, Sze- benm., Kis-Csür, Rill István, Szepesm., Sz.-Váralja, Lux Ede, Szilágym., Nagyfalu, Nagy A. György, Szolnok-Dobokam., Felőr, András István, Szolnok- Dobokam., Magyarlápos, Sallai József, Temesm., Maj- láthfalva, Galász Pál, Temesm., Székelykeve, Urbán István, Temesm., Vadászerdő, Némedi János Temesm., Végvár, Fatsar György, Tolnám., Nak. Kétyi András, Tolnám., Sár-Szent-Lőrinc, Németh János, Torda- Aranyosm., Harasztosm., Bartlia Sándor, Torontálm., Felső-Muzslya, Borbély Gergely, Torontálm., Dáncsa, Bokorov Tána, Torontálm., Ó-Szerit-Iván, Bodó Fe­renc, Torontálm., Pancsova, Mutardzsics Péter, To­rontálm., Tor.-Erzsébetlak, Szabó János, Turócm., Ivánkafalu, Polenszky János, Turócm., Szklenó, Pa- lesch János, Udvarhelyül., Bikafalva, Tóth Károly, Vasm., Musznva, Lehár Mátyás, Veszprémm., Vámos, Győry Lajos, Zalam., Zala-Szántó, Nagy Ferenc, Zalam., Tündérlak, Szobocsán István. Zemplénin., Hardicsa, Maruska János, Zemplénm. Őrös, Szentpé- teri Sándor, Zemplénin., Sajó-Hidvég, Csiger Imre, Zemplénm., Varannó-Hosszum., Mikita János, Zemp- lénm., Izbugya-Hosszum, Bodnár. István, Kólyom, Breznóbánya, Kupcsek András. E minta-parasztgazdaságok megszemlélése az illető vidék kisgazdáira nagyon tanulságos lehet, mert alkalmat találnak a vándorelőadásokra, vagy gazdasági tanfolyamokon hallott gépek, viszonyaik közé beillő jó fajtájú állatok, növények és vetésvál­tók megismerésére s ezek megszemlélésével bárki személyesen is meggyőződhetik, hogy a jónak hir­detett dolgok okkal-móddal alkalmazva a kisgazda­ságok keretében is célravezetők és hasznot hozók. JSMEEETEK-TÁEA. A gazdákat közelebbről érdeklő egyes adókról. A földadó. Minden gazdaságilag használható földterület — kivéve az adómentesnek nyilvánított földterületeket — földadó alá tartozik, még ha más célra használ- tatik is. A gazdaságilag nem használható területek, melyek a földadóról intézkedő 1875. évi VII. tör­vénycikk alapján első Ízben eszközölt földadó-kive­tés alkalmával még földadó tárgyát nem képezték s utóbb csak rendkívüli költséggel tétettek gazda­ságilag használhatókká 15 évig; az uj telepitvények- nél a telepitvényhez tartozó földek 3—6 évig; az elpusztult s újból ültetett szőlőterületek 6—10 évig, a feltétlen erdő-talajon eszközölt erdősítések 20—40 évig, a leégett s újból beültetett erdők 8—40 évig adómentesek (bővebben lásd 1875. évi VII. törvény­cikk 4. és 5. §-ait) A földadó tárgyát a földnek kataszterileg ki­számított tiszta jövedelme képezi; ennek 25.5 szá­zalékával vettetik ki a földadó; miután a kataszteri tiszta jövedelem, mindaddig, mig újabb kataszteri felmérés illetve osztályozás nem történik, állandó, azért ugyanazon földterületek földadója rendszerint nem szokott változni. A földadót mindig az tartozik viselni, aki a földet használja. Elemi csapások által okozott károk eseteiben a kár nagyságához képest egy- vagy kétharmad részben, vagy egészben adóleengedésnek van helye. Ilyen elemi csapásoknak tekintendő: jégeső, árvíz, tűz, rovarok, rozsda, aszály, szélvihar, fagy, liszt­harmat slb. A káresetet nyolc nap alatt vagy a pénzügyigazgatóságnál, vagy községi bírónál (városi polgármesternél) Írásban kell bejelenteni; a kisgaz­dák nem kötelesek külön bejelentést adni, hanem két közös megbízott utján együttesen is bejelent­hetik a kárt. Az adó leengedés tárgyában elsőfokon a pénz­ügyigazgatóság. másodfokon a vármegyei közigaz­gatási bizottság, harmadfokon a m. kir. közigazga­tási bizottság határoz. Ha valaki szabadkézből valamely földnek (vagy háznak) birtokába jut, a szerzés napjától a földadót (illetve házadói) még abban az esetben is viselni tartozik, illetve az tőle követelhető, ha a szerződő felek közt erre nézve más megállapodás történt is. Magán kézből megvett hátralék is a vevőre szállt át. Ha valakinek birtokában levő adómentes föld­terület (illetve ház) adókötelessé válik (pl. más célra használtatik, vagy az ideiglenes adómentesség lejár) vagy ha valaki ingatlan birtokot szerez, tar­tozik ezen körülményt négy hét alatt a községi előjáróságnál (városi adóhivatalnál) bejelenteni, mert különben ennek elmulasztása által kihágást követ el, mely a kincstárnak okozott kár, illetve a káro­sodásnak kitett adóösszeg 1—8-szorosáig terjedhető birsággal sújtható. Karácsonyi szórakoztatásul. A perpetuum mobile-l, azaz örökmozgást hogy lehet kitalálni? Igen egyszerűen Csak csináltatni kell puhafából egy lehetőleg tökéletes golyót. Azt meg kell furkálni minden irányban lyukakkal. Mikor ez megvan, önts e lyukakba hi­ganyt és dugaszold he ismét. Meglásd, a golyó hosszú ideig nem fogja sehol helyét találni. Végre ugyan megáll, de az­alatt a jó hosszú idő alatt mig egyensúlyát keresgélni fogja, valóban az örök mozgás látszatát ébreszti az emberben. Az egésznek nincs is más nyitja, minthogy a fagolyó a ben- nelevő higany miatt nem hirja egyhamar megtalálni egyen­súlyát. Ebből az is világos, hogy a lyukak fúrásánál főleg arra kell vigyázni, hogy a súlypontból minél jobban kies­senek és hogy minél rendszertelenebbül legyenek elrendezve. KÖZEGÉSZSÉG. A szamárhurut. Ezer és ezer gyermek szen­ved szamárhurutban. Ez az elterjedt betegség, me­lyet a szülők nem vesznek elég komolyan, a gyer­meknek éppolyan veszedelmes ellensége, mint a többi ragadós betegség, s ha nem is hirtelenében, de lassaii-lassan nagyon sok gyermek éleiét pusz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom