Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-16 / 50. szám

404

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

Olaszországban a fázékonyakat januárban születettnek mondják.

A szökőév iránt nagy az előítélet a közmondásokban. Könnyen balul üt ki, a mit szökőévben tesz vagy kezd az ember.

Felsőolaszországban azt mondják : »Ha eljön a szökőév, ne rakj selyemhernyókat és ne ejts fákat.« Sardiniában ellenben azt tanácsolják: »Szökőévben tenyéssz (selyemhernyókat) és ejts.« Az oroszok nagyon télnek: »Ha szt. Kassián (szökőévben febr. 29) az állatra néz, leveti a marhát, ha fára tekint, ledönti.« Németalföldön is az a babona, hogy nemcsak a növendék marha, de a baromfi és az ültet- mény is jól sikerül, azonban még kuriozumos nézetük is : »A szökőévben pénteken mindig megváltozik az idő.«

Az ó-kalendáriumban a szökőév febr. 24-re esik, a mely nap kétszeresen veendő. Az egyház e napon szent Mátyás apostol ünnepét üli, ki választás utján iktattatott az apostolok közé. A szökőév^ ben 24-re esik az ünnepe, a mit Mátyás ugrásának neveznek. Róla mondja a közmondás:

»Mátyás ront, ha talál.

Ha nem talál, csinál«, már t. i. jeget.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáról mondja a régi tapasztalat:

»Ha fénylik Gyertyaszentelő,

Az őzikét is ved elő«,

vagyis a szalmatörekre is szükség lesz a marhák számára, oly hosszú lesz a tél. ilyenkor a medve kibújik odújából s ha szép az idő, ismét visszatér, mert még nagy hideg lesz, ellenkező esetben kin marad.

Még néhány jellemző mondást említünk meg a télről. »A nyár a tápláló, a tél az emésztő«, sokféle változatban fordul elő. Így: »Eljön az ideje, mikor a tél kérdezni fogja, mit tettél nyáron-« »A télnek nagy a nyomora.« »Nyáron minden kecske ad tejet, télen nem is minden jó tehén.« »A ki a meleg időben nem dolgozik, a hidegben éhezni fog.« »A ki nem jár gereblyével, mikor legyek és bögölyök csípnek, télen szalmakötéllel fog járni s kérdezni: Van-e széna eladó?«

KIS GAZDA.

Néhány jó tanács az állattenyésztőknek.

Takarékoskodjál a takarmánynyal! Legyen bármilyen a tél s bármennyi takarmányod, takarékoskodjál, hiszen az elpocsékolt és elpazarolt takarmánytól nem hízik a jószág.

Arra is nagy gondot kell fordítani, hogy minden állatfajnak a neki leginkább megfelelő és alkalmas takarmányt adjuk. Minden gazda tudja, hogy bizony, ha nem adunk a fejős tehénnek gumós vagy gyöknövényeket vagy egy kevés darát (liszt-korpa) ivóst, nem is igen ad az tejet. Fejős teheneinkre különösen ügyeljünk, hogy répát, vagy burgonyát kapjanak, sőt a korpás mosadék is nagyon elősegíti úgy a tej mennyiséget, mind pedig annak jóságát. Szálas takarmányból pedig legyen a lágy sarju a fejős tehénnek szánva.

A hasas és szoptatós állatokat is kiválóan gondozzuk. Ezeknél mindig gondoljuk meg, hogy nem magukban vannak, tehát nekik több is, meg jobb is kell.

Minél hidegebb az idő, annál jobb izüen és többet fogyaszt a jószág. Azért a hitványabb takarmányt ilyenkor kell eléjük tenni.

Ha erős, fagyos idő van, úgy a meddő féle jószágot pár órára a vetésekre lehet és tanácsos bocsátani. De elébb száraz takarmányt tegyünk eléje, hogy éhgyomorral ne menjen ki. A jószág egy helyen sokáig ne legeljen, mert ott vágják ki a vetést legjobban, a hol leggyérebb. A tenyészállatokat pedig, ha lehet mindennap bocsássuk ki rövid időre a szabad levegőre. A tiszta, friss levegőre minden állatnak szüksége van.

Az istállók legyenek tiszták és melegek. Bő al- mozás és a ganajnak naponkint való kitakarítása nagyban elősegítik azt.

Az állat testének tisztántartása fele eleséggel felér. Azért az okos gazda úgy a lovat, mint szarvasmarhát vakaró és kefe alatt tartja.

Az etetés és itatásban rendes időt kell tartani. A jószág számit erre és ilyenkor jobb étvágygyal is eszik. A rendetlen etetéssel rontjuk az állatot.

Ne feledkezzünk meg a sózásról, különösen ha a takarmány gyengébb minőségű.

Ha mindezeket a gazda megtartja, legelsősorban önmagának lesz hasznára.

A jószág bőrének tisztántartása sokkal fontosabb dolog, mint ezt általában hiszik, különösen pedig a hizó szarvasmarhánál, a hol, mondhatni, fél eleséggel ér fel. Az állat nevezetesen, nem csak a tüdején át lélegzik, hanem bőrének számtalan^ szabad szemmel láthatatlan likacskáiu is s különösen itt távolítja el testéből a felesleges vizet és gázokat. Már most ha ezek a likacskák mindenféle piszokkal be vannak tömődve, akkor -a bőr nem szabadulhat meg jól sem a felesleges víztől, sem a gázoktól, minek következtében az állat nyugtalan lesz és étvágya is csökken, betegséget is kaphat. De még az a haszna is megvan a tisztításnak, hogy a vakarás által, midőn tisztítjuk az állat bőrét, a belső részekből a vér ide tolul s ilyenformán a testben egyenletesen megoszlik, a mi rendkívül jótékony hatású úgy a hízásra, mint az állat egészségére.

A srófok berozsdásodása ellen. A srófok beolajozás után is könnyen és igen erősen berozsdásodnak, ha melegségnek, vagy nedvességnek lesznek kitéve. — Hogy ilyenkor mily keserves a sró- fot kicsavarni sőt hányszor elszakad az, azt mindenki tudja. Hogy ezt a bekövetkező bajt megelőzzük, az igen egyszerű Nevezetesen: készítsünk graphit-por- ból és faggyúból hig kenőcsöt s ezzel mázoljuk be a srófot becsavarás alkalmával. így ez is nemcsak könnyebben fog menni, hanem az ilyen srófot évek múlva sem lesz nehéz kicsavarni.

Emlékeztető. Vásárok ■ 16-án: Mezőörményes á.

Nagyróce, Szarvas, Temesvár 1. Vác. 17-én: Berethalom, Gödöllő, Gyulafehérvár, Kalóz, Kapuvár, Miskolc, Sátoraljaújhely, Selmecbánya á. Szarvas, Temesvár, Tokaj, Vác, Zsolna. 18-án : Alhó, Balkány, Berencs, Letenye, Mezóörmé- nyes, Pöstyén, Rozsnyó, Sátoraljaújhely, Székelyudvarhely á. 19-én : Bártfa k. Borossebes, Csepreg, Homonna, Pöstyén, Selmecbánya. Szakolca á. 20-án : Alsócsernáton, (Háromszék)