Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-09 / 49. szám

392 MAGYAR FÖLDM1VELŐ Ö felségének a német császárnak és Poroszország ki­rályának Neudek Felső-Szilézia. A legszivélyesebben köszönöm Neked baráti üdvöz­letedet az Ándrássy grófnak, Magyarország és a monarchia ezen kiváló államférfiénak emelt emlékmű mai leleple­zése alkalmából. Neve, a mint ezt oly helyesen hangsú­lyozod, szövetségünkkel szorosan egybekapcsolva fog fennmaradni. Ferencz József. A képviselöház. Az országgyűlés befejezte a kereskedelmi költségvetés tárgyalását és hozzá fogott nyomban a földmivelési költségvetés megvitatásához. Az előadónak előterjesztései után Návay Lajos a képviselőház alelnöke kezdette meg a vitát, mondva igen tartalmas és figyelemre méltó beszédet. Kár. hogy a szövetkezetekről szólva — úgy vették sza­vait, mintha az egy és ugyanazon célért munkálkodó szövetkezetek ellen foglalt volna állást. Ma nagy szükségünk van arra, hogy végeredményében ért­sük meg egymást és közös területen találkozzunk, ha nem egyforma utakon is haladunk látszólag. Hiszen a cél eléréséhez nem csak egy ut vezet. Egy főispán a szocializmusról. Csongrádmegye uj főispánja Szentesen tartotta székfoglaló ünnepségét. A főispán, Kelemen Béla ez alkalommal országszerte figyelmet kelteLt beszédet mondott. E be­szédben megemlékezett a szocializmusról is. Módunkban van a beszéd e részét közölni olvasóink figyelmébe ajánlva. De uram, ez a deres az enyém... Egy találó elbeszélést halottam, mondotta a főispán, azt akarom feleleveníteni. Egy függetlenségi politikus az Alföldre jött, a vasúttól nagyobb utat még kocsin kellett megtennie, a legjobb lovakkal rendelkező fuvarost fogadta föl. Útközben beszédbe elegyedett a fuvarossal s látta, hogy az ottani szo­ciáldemokratáknak egyik vezére az ő fuvarosa, a ki a lapokat szétosztja, az előfizetési és egyéb pénze­ket összegyűjti, Pestre küldi, szóval a helyi szerve­zetnek főembere. A kocsiba három ló volt befogva, s az utas hosszabb beszélgetés után azt mondja a fuvarosnak: de barátom, ha meglesz a szociális ál­lam, azt a lógóst, azt a derest elveszik ám magától, mert nem jut mindenkire három ló. Az én embe­rem egy percig gondolkozik, ostorával meglegyinti a derest, s azután hátrafordul és azt mondja: de uram, ez a deres az enyém, ezt én vettem, ezt nem adom oda senkinek. A magyar ember jussát ne hagyja! Távol van tőlem, hogy a közéletet elfoglaló szociálizmusnak nagyfontosságu problémájáról szólva, a kérdést az enyelgésnek vagy gúnyolódásnak terére kívánjam átvinni, de ebben az egyszerű mesében megnyilvánulni látom a magyar nép lelkét, gondol­kozását. Ha valahol van a maga birtokához a saját szerzett vagy öröklött tulajdonához szívós, leküzd­hetetlen ragaszkodás, a magyar népben meg van; a magyar ember jellemének alapvonása, hogy a maga jussát nem hagyja. Egész vagyont áldoz a hosszú pörösködésre, ha a szomszéd az ő birtokából, a mit vett vagy apjától örökölt, a mesgyénél elszánt néhány négyszögöl földet. A hol a latifundiumok mellett az egy-öt hol­das birtokosok százai vannak, s a hol a megélhetési viszonyok miatt nagy az elégületlenség, mert nagy a földéhség, terjeszkedni pedig nem tud, a hitbizo- mány ura pedig még bérletre sem ad a kisgazdának földet, s ezért ezeket az elégületlenség a szociál­demokraták táborába hajtja, egyetlen egyben sincs meg az akarat a szociálizmus elveinek átértése, hogy megszüntesse a magántulajdont, s a maga kis birtokát a többiekével együtt az állam köztulajdo­nába bocsássa, ellenkezőleg kiterjeszteni akarja a maga birtokát, a saját tulajdonát, növelni akarja a magán tulajdonát s azt hiszi, majd kap hozzá a szomszéd nagybirtokoséból. Mind oszt birtokot, de egy sem a magáét, mind a másét. Már pedig a jog, a törvény és az igazság egyformán megvédi és megoltalmazza a szegény ember egy hold földjét, mint a középbirtokos ezer holdját és a dúsgazdag százezer holdját. És hogy még egy percig a magántulajdon megszüntetésének eszméjénél maradjak,vajjontörné-e magát az ember, ha nem látná jutalmát verejtékes munkájának, ha azt tudná, hogy nem magának sze­rez és családjának, hanem az államnak, a köznek és neki csak arra van igénye, hogy jó ellátásban részesüljön. A nagy korban levő ember ültetne-e lombos, árnyékotadó, vagy gyümölcsöt hozó fákat, ha nem tudná, hogy árnyékában az ő vérei fognak megpihenni s gyümölcsét az ő gyermekei és unokái fogják élvezni. Milyen lenne az a szociális állam 1 Valóban meglepő, hogy a magyar paraszt gazda, a ki egynéhány hold földdel bir, azt a saját ökreivel, a saját ekéjével szántja, hive lehet a szo­ciáldemokrácia elveinek, melyek, ha a maguk tel­jességében érvényesülnek, az ő pár hold földje meg­szűnt az ő tulajdona lenni, ökrei, ekéje, boronája, kaszája, kapája mind a szociális állam köztulajdona lesz. És fölvetek egy kérdést. Ha ez a szociális állam igy berendezkedik is, kétségtelen, hogy az emberek­nek első sorban élelemre lesz szükségük, első sor­ban kenyér kell nekik. A kenyeret akkor is lisztből fogják készíteni, a lisztet búzából fogják őrölni s a búzát £ugy nyerik, ba a földet megmunkálják, s a jó magot elvetik. Vájjon azok a százezrek, a kik ebben az uj szociális államban abba a szakszerve­zetbe fognak beosztatni, melynek kötelessége lesz A legjobb minőségű háztartási és gazdasági oikkek, hamisítatlan jé Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------­„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ........- ■ ■■ ■ ■ BUDAPEST. ' (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom