Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-09 / 49. szám
392 MAGYAR FÖLDM1VELŐ Ö felségének a német császárnak és Poroszország királyának Neudek Felső-Szilézia. A legszivélyesebben köszönöm Neked baráti üdvözletedet az Ándrássy grófnak, Magyarország és a monarchia ezen kiváló államférfiénak emelt emlékmű mai leleplezése alkalmából. Neve, a mint ezt oly helyesen hangsúlyozod, szövetségünkkel szorosan egybekapcsolva fog fennmaradni. Ferencz József. A képviselöház. Az országgyűlés befejezte a kereskedelmi költségvetés tárgyalását és hozzá fogott nyomban a földmivelési költségvetés megvitatásához. Az előadónak előterjesztései után Návay Lajos a képviselőház alelnöke kezdette meg a vitát, mondva igen tartalmas és figyelemre méltó beszédet. Kár. hogy a szövetkezetekről szólva — úgy vették szavait, mintha az egy és ugyanazon célért munkálkodó szövetkezetek ellen foglalt volna állást. Ma nagy szükségünk van arra, hogy végeredményében értsük meg egymást és közös területen találkozzunk, ha nem egyforma utakon is haladunk látszólag. Hiszen a cél eléréséhez nem csak egy ut vezet. Egy főispán a szocializmusról. Csongrádmegye uj főispánja Szentesen tartotta székfoglaló ünnepségét. A főispán, Kelemen Béla ez alkalommal országszerte figyelmet kelteLt beszédet mondott. E beszédben megemlékezett a szocializmusról is. Módunkban van a beszéd e részét közölni olvasóink figyelmébe ajánlva. De uram, ez a deres az enyém... Egy találó elbeszélést halottam, mondotta a főispán, azt akarom feleleveníteni. Egy függetlenségi politikus az Alföldre jött, a vasúttól nagyobb utat még kocsin kellett megtennie, a legjobb lovakkal rendelkező fuvarost fogadta föl. Útközben beszédbe elegyedett a fuvarossal s látta, hogy az ottani szociáldemokratáknak egyik vezére az ő fuvarosa, a ki a lapokat szétosztja, az előfizetési és egyéb pénzeket összegyűjti, Pestre küldi, szóval a helyi szervezetnek főembere. A kocsiba három ló volt befogva, s az utas hosszabb beszélgetés után azt mondja a fuvarosnak: de barátom, ha meglesz a szociális állam, azt a lógóst, azt a derest elveszik ám magától, mert nem jut mindenkire három ló. Az én emberem egy percig gondolkozik, ostorával meglegyinti a derest, s azután hátrafordul és azt mondja: de uram, ez a deres az enyém, ezt én vettem, ezt nem adom oda senkinek. A magyar ember jussát ne hagyja! Távol van tőlem, hogy a közéletet elfoglaló szociálizmusnak nagyfontosságu problémájáról szólva, a kérdést az enyelgésnek vagy gúnyolódásnak terére kívánjam átvinni, de ebben az egyszerű mesében megnyilvánulni látom a magyar nép lelkét, gondolkozását. Ha valahol van a maga birtokához a saját szerzett vagy öröklött tulajdonához szívós, leküzdhetetlen ragaszkodás, a magyar népben meg van; a magyar ember jellemének alapvonása, hogy a maga jussát nem hagyja. Egész vagyont áldoz a hosszú pörösködésre, ha a szomszéd az ő birtokából, a mit vett vagy apjától örökölt, a mesgyénél elszánt néhány négyszögöl földet. A hol a latifundiumok mellett az egy-öt holdas birtokosok százai vannak, s a hol a megélhetési viszonyok miatt nagy az elégületlenség, mert nagy a földéhség, terjeszkedni pedig nem tud, a hitbizo- mány ura pedig még bérletre sem ad a kisgazdának földet, s ezért ezeket az elégületlenség a szociáldemokraták táborába hajtja, egyetlen egyben sincs meg az akarat a szociálizmus elveinek átértése, hogy megszüntesse a magántulajdont, s a maga kis birtokát a többiekével együtt az állam köztulajdonába bocsássa, ellenkezőleg kiterjeszteni akarja a maga birtokát, a saját tulajdonát, növelni akarja a magán tulajdonát s azt hiszi, majd kap hozzá a szomszéd nagybirtokoséból. Mind oszt birtokot, de egy sem a magáét, mind a másét. Már pedig a jog, a törvény és az igazság egyformán megvédi és megoltalmazza a szegény ember egy hold földjét, mint a középbirtokos ezer holdját és a dúsgazdag százezer holdját. És hogy még egy percig a magántulajdon megszüntetésének eszméjénél maradjak,vajjontörné-e magát az ember, ha nem látná jutalmát verejtékes munkájának, ha azt tudná, hogy nem magának szerez és családjának, hanem az államnak, a köznek és neki csak arra van igénye, hogy jó ellátásban részesüljön. A nagy korban levő ember ültetne-e lombos, árnyékotadó, vagy gyümölcsöt hozó fákat, ha nem tudná, hogy árnyékában az ő vérei fognak megpihenni s gyümölcsét az ő gyermekei és unokái fogják élvezni. Milyen lenne az a szociális állam 1 Valóban meglepő, hogy a magyar paraszt gazda, a ki egynéhány hold földdel bir, azt a saját ökreivel, a saját ekéjével szántja, hive lehet a szociáldemokrácia elveinek, melyek, ha a maguk teljességében érvényesülnek, az ő pár hold földje megszűnt az ő tulajdona lenni, ökrei, ekéje, boronája, kaszája, kapája mind a szociális állam köztulajdona lesz. És fölvetek egy kérdést. Ha ez a szociális állam igy berendezkedik is, kétségtelen, hogy az embereknek első sorban élelemre lesz szükségük, első sorban kenyér kell nekik. A kenyeret akkor is lisztből fogják készíteni, a lisztet búzából fogják őrölni s a búzát £ugy nyerik, ba a földet megmunkálják, s a jó magot elvetik. Vájjon azok a százezrek, a kik ebben az uj szociális államban abba a szakszervezetbe fognak beosztatni, melynek kötelessége lesz A legjobb minőségű háztartási és gazdasági oikkek, hamisítatlan jé Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ........- ■ ■■ ■ ■ BUDAPEST. ' (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)
