Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
384 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Meggyőződtem, hogy józan, egyszerű, hogy ugymondjam paraszti észszel is ki lehet ám szemelni azokból a vérmes kívánságokból a lehetőt, a teljesithetőt. És akkor nincs szükség háborúskodásokra. Nincs szükség különösen arra, hogy azokat a munkaadókat is elriasszuk és úgyszólván hálátlansággal illessük, akik — tapasztalatunk szerint valóan is — mindent áldoztak a munkásokért. Akik elmennek a kívánság legutolsó garádicsáig. így vagyon ez a mostan való mozgalomban is. A kívánságok sorozatában ugyanis vannak olyan pontok, melyek első szembe- ötlésre meg nem állhatnak a józan gondolkodásnak előtte. Arra igen jók, hogy a gondolkodni nem szokó embert tűzbe-vizbe kergessék, de nem valók arra, hogy a munkástársak jó helyzetét, nyugalmát, kenyerét biztosíthassák. Teszem fel ott van egy pont, melynek szerinte — hat órától hatig akarnak munkástársaim dolgozni. No hát szeretném én, ha megcserélődnék a helyzet. Hogy hát ezek a munkások lennének gazdák. Mit szólnának ahhoz a cseléd vagy munkás emberhez, akik nekik csak hattól-hatig akarna dolgozni? Hát hiszen gondolkozzunk mi is, ne legyünk szajkók, hogy mindent csak utána mondjunk a diktálásnak. Bíráljuk meg magunkat, tegyük kezünket szivünkre. És kérdezzük : Magyar földmives munkás ismeri igy a nagy munka időnek, meg a gazdálkodásnak, meg a nyárnak természetes voltát? Amondó vagyok, hogy követelhetünk mindent, akár az egész termést is, még sem lesz olyan csufondáros, gondolkodás nélkül való dolog, mint a hattól-hatig való követelés. Azt is megtanultam, hogy aki sokat válogat, nagyon bele válogat. Meg, hogy aki sokat markol, keveset fog. Eső után is hiába való a köpenyeg. Aki csak egy kicsit gondolkozik, az tisztába lehet, hogy ha sokáig hagyja magát a munkavállalást illetőleg a nagy bizonytalanságban, szomorú kimaradásnak lehet áldozata. Meg aztán, hát már mégis csak lássunk mi is tovább az orrunknál és ne feledjük, hogy kettőn áll a vásár. Imhol már a gazdák, a munkaadók is gyüléseznek. Ők is keményen szervezkednek, Mert mi tagadás benne, a gazdaság már nehezebben megy, mint ment ennek előtte. Ez előtt behunyni a szemet és úgy gondolkodni, hogy bánom is én, ha tönkre is megy a gazda... bizony annyi, mint követ hajítani fejünk felett, hogy aztán minket üssön le. A gazdák közt már nem egy olyan akad, aki inkább otthagyja az életét rothadásra, mintsem belemenjen a látható erőszakosságba és — bizony-bizony sokszor pusztulásba. Azért gondolkozzunk mi is munkások és ne vigyük ügyünket a szerencsétlenségbe, a teljesithetetlenbe. Igaz ugyan, hogy a legnagyobb világosságban is csak az lát, akinek józan gondolkodása van. Aki pedig siket, annak az öreg harangot is hiába húzzák. ★ ★ Kiszedtük e levélnek bő tartalmát. Nyugodt, minden szenvedelem nélkül való gondolkodás ez. így kell megítélni a dolgokat a magyar munkásoknak, kiknek boldogulását, teljes boldogulását mindig — szivünk mélyéből — akarjuk. Igaz, hogy a magyar munkások régen marakodnak a keserves szükséggel, igaz, hogy sok igazságtalanság is történt a múltban. De miért éppen most úgy élére állítani a dolgokat? Mikor társadalomban, kormányzatban a munkaadókban, gazdákban szemmel, határozott tapasztalatokkal láthatjuk, érezhetjük a munkások iránt nem csak jóakaratot, de áldozatkészséget is. ügy tűnik fel majd ez a szélsőségig menő diktálás, hogy a munkások minden áron békétlenséget akarnak? Pedig hát mi azt hisszük, hogy ezt tudatosan a mi munkásaink nem akarják. Nem akarhatják. Ezen hitben kérjük a gazdákat is — minden lehetőség láttára is — erősen, minden erejükből rajta legyenek, hogy békességes aratásunk legyen. Menjenek el az utolsó határokig és legerősebb tömörülésüket is arra használják, hogy a munkások és gazdák közt igazságos és emberséges viszony legyen. Beláthatjuk azonban, hogy ez nem csak a gazdáktól függ. Kettőn áll nem csak a vásár, de — a békesség is. Kínai és bolgár munkások az Alföldön. A Békés- megyeei Gazdasági Egyesület legutóbbi ülését az arató-munkások ismeretes mozgalma foglalkoztta, mely szerint araA legjobb minőségű háztartási és gazdasági oikkek, hamisítatlan jó italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,- IB XT ID _A_ I? E S T. . (Kötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredmény nyel működnek.)
