Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-02 / 35. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 281 Bizony örökké igaz marad a mondás, hogy olt van igaz, boldog élet, hol kiki tel­jesíti a maga kötelességét. Más-más eszkö­zökkel, de rendíthetetlenül teljesiti. Arató ünnepek. Gróf Mailáth Jószef perbe- nyiki hitbizományi uradalmában augusztus 19-én volt az arató-ünnep Őrhegypusztán. A környékbeli falvakból összesereglett ötszáz arató-munkás, akik mind az uradalom területéhez tartozó községekből valók. Hozzájuk csatlakozott még az uradalmi cse­lédség is. A munkások nevében és a csapatgazdák részéről Juhász János gazda köszönetét mondott az uradalmi tiszttartónak a munkásokkal szemben ta­núsított méltányos bánásmódért' s arra kérte, hogy a távol levő grófnak lejeze ki a munkások legőszin­tébb köszönetét. Diószeghy Pál uradalmi tiszttartó megköszönte a munkások fáradságos és nehéz mun­káját és bizlositotta őket arról, hogy mint eddig, ez­után is méltányolni fogja az uradalom a munkások szorgalmát és igyekezetét. Ezután az aratók és ura­dalmi cselédek dúsan terített asztalok mellett mu­lattak késő estig. — Nagybecskerekröl Írják: Toron­tói vármegyében fekvő liptószentiváni Szenliványi Zoltán cs. és kir. kamarás és neje, Somoskeőy Jo- lántha tulajdonát képező s ezer holdnál nagyobb mintabirtokán párját ritkító arató-ünnepély volt Szent István-napján. Első sorban a felsőmuzsaji dí­szes templomban, hálaadó Isteni tiszteletet tartottak, majd az egész munkáscsapat, az aratópárok, meg a tanya cselédsége Vörös Pál első aratógazda vezeté­sével zeneszó mellett délután 5 órakor az uradalmi tiszttartó lakása elé vonult. Az aratógazda kereset­len szavak kíséretében adta át a buzakalászból font pompás koszorút. Vild Ernő, az uradalom tiszttar­tója meghatva mondott köszönetét a munkások me­leg ragaszkodásáért s biztosította az aratókat meg a cselédséget a birtok tulajdonosának a munkás nép iránti szeretetéről s valóban atyai gondoskodásáról. Innét zeneszó mellett vonult az egész nép az urada­lomnak füzvessző feldolgozásra emelt óriási termébe, ahol pazarul terített asztalokon illatozott már a bá­rány-paprikás, bor és sör bőségével. — Széchényi Viktor gróf főispán sárpentelei birtokán a minap szép arató-ünnep volt. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, a mely után vig zeneszó mellett párosán vonultak föl a cselédek és aratók a kastély elé. Széchenyi Viktor gróf fogadta őket. Az aratógazda keresetlen, egyszerű szavakkal tolmácsolta az egész cselédség és munkások ragaszkodását és szeretetét s átnyújtotta a kalászból font koszorút. Széchényi gróf meghatva mondott köszönetét aratói figyelmé­ért. Beszédében hangoztatta, hogy jól szivökbe vés­sék, hogy az a föld, a mely a magot befogadta, a növényzetet táplálta, fölnevelte: az a föld magyar föld, a mi édes hazánk földje. A magyar föld pedig csak magyart tápláljon, ne pedig hazátlanokat. Az­tán az aratók kivonultak az erdőbe, a hol már ak­kor terített asztalok és csapraütött boroshordók vár­ták őket. Vig zeneszó mellett késő estig folyt a mu­latság, a melyen résztvettek Széchényi gróf főispán, valamint a gazdatisztek és családjaik is. — üoma- hidy Sándor nagybirtokos abból az alkalomból, hogy aratói szó nélkül eleget teltek vállalt kötelezettsé­güknek, az aratás befejezte után az aratóknak lako­mát rendezett. A kastély előtti udvaron vasárnapi díszben sorakoztak az aratók a marokverő leányok­kal a terített asztalhoz, ahol az üstből tálalt gulyás húst és túrós galuskát a belső cselédség szolgáltatta fel az asztalokra. — S miután a részükre felhordott italokat az arató dalok éneklése közben elfogyasz­tották, a felvonultak a kastély elé és hálásan meg­köszönték az áldomást, mire a ház úrnője kijelen­tette, hogy azon evőeszközöket és tányérokat, amely­ről ettek e nap emlékére elvihetik. Ezután muzsika szó mellett levonultak az alsó udvarra, ahol a fia­talság táncra perdült. — A Dungyerszkiak bácsi bér­gazdaságában abból az alkalomból, hogy az aratást rendben befejezték, nagy arató-ünnepet rendeztek. Az istentiszteleten 220 arató jelent meg, akik aztán tisztelegtek az uradalom intézőségénél, hogy köszö- netüket fejezzék ki a jó keresetért. Az uradalom intézője buzdítván a népet a további szorgalmas munkára, óva intette őket, hogy tartózkodjanak a munkakerülőktől. Végül pedig csapra ütöttek hat hordó bort, húsz hordó sört. A tudatlanság: hatalma. Sysran orosz város égése alkalmának irtózatos epizódját Írják meg Szentpétervárról • Az égésnél kétszáz ember vesztette életét s harmincezer embernek vagyona posztult el. A tűznél a tömeg vad ösz­töne s az orosz nép közt uralkodó tudatlanság nagy szere­pet játszott. A lángok egy gőzmalom géposztályába hatoltak s az ott dolgozó emberek közt egynek sem jutott eszébe, hogy a malom kazánja felrobbanhat. Csak egy diák gondolt erre s nyugodtan felszólította a tömeget a menekülésre. Hirtelen tompa dörej hallatszott, a kazán felrobbant; a tö­meget pánik fogta el s egy hang igy kiáltott fel: »A deák bombát dobott!« Ez elég volt. Száz meg száz kar nyúlt a szerencsétlen deák felé s a másik pillanatban a jóindulatú figyelmeztető a lángok között fetrengett s pusztult el. Egy kéz sem mozdult, hogy a szerencsétlent a nép vak dühétől megmentse. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Tudnivalók a szövetkezetekről. Ha hitel­szövetkezetet akarnak a faluban alakítani, fordulja­nak tudnivalókért az Országos Központi Hitelszövet­kezethez (Budapest, VIII. Baross-utca 13.) — Ha tej- szövetkezetet akarnak csinálni, tudnivalókkal ingyen szolgál az Országos Tejgazdasági Felügyelőség (Bu­dapest, földmivelésügyi minisztérium.) — Ha pince- szövetkezet alakítása van tervben, a földmivelésügyi minisztérium VIII-ik főosztálya igazit útba. Jó tudni! Azért, mert a megválasztott községi elöljáró a községi fogyasztási szövetkezet tagja, elöl­járóvá való megválasztását a felsőbbség meg nem semmisitheti. így határozott a közigazgatási bíróság 1442—1906. szám alatt. A buzapácoláehoz rézgálic-oldatot haszná­lunk 100 1. vízre 1 kg. rézgálicot számítva. Ez olda­tot egy nagyobb kádban készítjük el, de úgy, hogy ez a diádat egészen meg ne töltse. A pácolandó búzát egy zsákvászonnal kibélelt füzfakosárba öntjük és azt két fülénél fogva a pácba tesszük. Ott meg­kavarjuk a búzát, mire az üres szemek a felszínre jönnek és azt leszedjük. A pácban körülbelül 3 percig hagyjuk, mire kiemeljük félig és a kosárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom