Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-02 / 35. szám
280 MAGYAR FÖLDMIYELŐ a kitartó szorgalom, takarékosság és . . . élelmesség. Különösen kiemelkednek e tekintetben a bácskai svábgazdák, kik a »Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesületében« mutatják meg igazán tevékenységüket. pezsgő életüket. Most is vándorgyűlést tartott az egyesület a Bácskában, Szentfülüp községben. E gyűlés alkalmat adott a bácskai sváboknak arra, hogy nemcsak gazdasági életüket lendítsék fel, de buzgólkodnak és pedig derekasan a hazafias, nemzeti élet ápolásán is. Ez a buzgólkodás annál nagyobbra becsülendő, mert bizony azon a vidéken a nemzetiségi kérdés nagyon élére van állítva és igy az egyesület valóságos hazafias küldetést teljesít. Természetes, hogy a becsületes munkát végző egyesületnek akadnak ellenségei. De hát a derék bácskai svábgazdákat az egyenes, tisztes ösvényről félrevezetni többé nem lehet. Mindenki — a maga munkáját végezze. Gr. Apponyi Albert, mint közönségesen tudva nagyon, az uj korszaknak vallás és közoktatásügyi minisztere. De a miniszter egyszersmint igazi ma- ggar gazda is. Aki, mint a múlt alkalommal olvashattuk, rengeteg dolgai között is talált időt arra, hogy az ő munkásai közt megjelenjen. És megjelenve nyílt bizonyságot teszen arról, hogy miként boldogult édes atyjának, vagy neki is főtörekvése: megosztani Isten ajándékát az ő munkásaival. Mert az a főtörekvése, hogy munkásai mindég boldogabbak és megelégedettebbek legyenek. Szép példaadó törekvés. De van még az ő pohárköszöntőjében egy másik, nagyon méjreható kijelentés. Aminek megfontolása, észbe és szívbe való vésése különösen a mai időkben olyan nagyon szükség van. Mai napság ugyanis folyton-folyvást halljuk gyűléseken, szónoklatokban, újságokban nagy hangon hirdetni, hogy a kis emberek mennyit dolgoznak Milyen véresverejtékkel szerzik meg a kenyeret. A nap izzó hevében. Az idők viharaiban. Szent igaz. Aláírjuk, hogy a becsületes munkás izmainak erejét, egészségét, élete fogyását áldozza fel kenyere megszerzésére, családja fentartására és igy a köz javára. De nem igaz emberek és nem is járnak az egyenes ösvényen azok, kik legtöbbször, sőt talán mindég elhallgatják, hogy bizonyos édes mindnyájunknak a becsületes munkásságból kell fentarlamink magunkat. Mert csak akkor lesz igazán nyugodt, békés ami magyar társadalmunk, hazánk, ha mindenki a maga munkáját végzi. Azért milliók nevében jól mondja Apponyi miniszter ur: — Munkás ember ő is. (És annyi soksok mások.) Bár más eszközökkel dolgozik, mint az ő aratói, de becsületes munkában tölti életét. Az igaz — mondotta — ha önök kezembe adják a kapát, hogy csak kapáljak vele a nap hevében, bizony én hamar kidőlnék. De ha önöknek kellene ... a nyári fülledt levegőben négy fal közt naponkint 10—12 órát betűk (irás) fölött görnyedni, bizony ott önök dőlnének ki. Igaz, ha azt a munkát amit önök végeznek, nem végezné el senki, hamar éhen halnánk. De ép oly igaz az is, ha ami munkánkat abban hagynánk, hamar rablók tanyájává lenne ami szép hazánk. Íme, világosan szemünkbe szökhetik az az igazság ezen derék mondásokból, hogy a haza minden egyes polgárának ki van jelölve az ő munka köre. Fent és lent egyformán. Más más eszközökkel, de minden emberfiának dolgozni kell. Nézzétek csak a méheket. Azok közt sem gyűjt és fárad mindenik egyazon virágon, egyazon kertben. Hanem a legkülönbözőbb tereken sürgölődnek, röpdesnek a község javainak gyarapításán. Ki eszével, ki kezével az emberi társadalomban is. Mindenkinek a maga munkáját kell végeznie. Bontogatja ez a munka is az agyat, fakasztja a verejtéket, szétnyitja a sziveket, zúzza, töri az idegeket. És ha az arató kidől a munka igái között: kidőlt, lelki és testi nyomorékká lehel más könnyebben az, aki szellemét, eszét, egész valóságát hozza a munka oltárára. Hogy voltak és vannak, kik kötelességüket nem végzik, akik tétlenkedve élik napjaikat ? Hát csak a szellemi, az észbeli munka terén találkozunk ilyenekkel? Ki állíthatja ezt? A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesiteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, 7 33 TT H> -A. 3? E S T. " .............................~ (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.)