Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-29 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 139 megrongálódott, de sikerült legalább egy részét megvédelmezni. A pénzverdét most lovasság őrzi. A szomszédos Falklandba ezer számra érkeznek a menekültek San-Franciskóból és más városokból. Ezek a szegény emberek félőrültek a rémülettől és azt állítják, hogy San-Franciskóban legalább 10.000 ember pusztult el. Rettentő volt annak a barakknak égése, amelyben mintegy 500 halottat és sebesültet helyeztek el. A tűz olyan hirtelen jött, hogy csak aki még futni tudott, menekülhetett, a többi sebesült bennégett. Csak tiz százalékát a sebesülteknek menthették meg. A benrekedtek jajveszékelése a a lángokban oly borzasztó volt, hogy mindenki, aki hallotta, sírva fakadt. San-Francisko eltűnt. Április 20. New-Yorkból jelentik: San-Francisco eltűnt a térképről. Itt-ott ugyan még állanak egyes házak vagy házcsoportok, melyeket megkímélt az általános pusztulás, de ezek a romváros térképén legfeljebb csak apró pontokat alkothatnak. Az a remény, hogy nagy területeken végzett robbantások révén legalább a gazdagok villanegyedét megmenthetik, szintén csalókának bizonyult, mert a szél a lángokat keresztülcsapta az oly nagy fáradtsággal előállított réseken, úgy hogy romokban hever immár az a negyed is, melyben a milliomosok hires magánpalotái álltak. Azoknak az embereknek számát, a kik a legutolsó éjszakát nyilvános parkokban vagy más köztereken szabad ég alatt töltötték, 300.000-re becsülik. A katonaság által a hajléktalanok rendelkezésére bocsátott sátrak megközelítőleg se bizonyultak elegendőnek és mindenfelé sajátságos primitiv szerkezeteket [lehetett látni, melyeket a szabadban tanyázó emberek fölállítottak, hogy a hideg ellen végekezzenek. Lepedőkből, gyapjutakarókból, asztalterítőkből és más effélékből botok és póznák segélyével sátrakat rögtönöztek, de e könyü alkotmányok legnagyobb része nem volt képes ellenállni az időjárás viszontagságainak és a lakosságot nem védelmezte meg. Dögvész fenyeget. Hullák százánál hevernek az ideákon. Az a veszély fenyeget, hogy az éhínséget dögvész tetézi. A menekültek azt mesélik, hogy a földrengés oly hatalmas volt, hogy a sanfranciscói öbölből halakat vetett ki a város utcáira. A vízhiány oly óriási, hogy a lakosság pocsolyákból kénytelen inni. Leírhatatlan hőség fokozza a városban maradottak szenvedéseit. Sok sebesült az utcán veszett el. Azok is, akiknek sikerült megmenekülniük, leírhatatlan kínokat szenvedtek. San-Francisco ellátása vízzel és élelmiszerekkel még mindig nagyon nehezen megy. A polgármester kitűnő intézkedése és a polgárőrség éréivé és önfel- dozása folytán a lakosság élelmezése és az egészségügyi szolgálat kitünően van szervezve, mindazonáltal a vérhas és tífusznak nem lehetelejét venni és minthogy lehetetlen az összes halottakat eltemetni, emiatt is nagyobb járvány kitörésétől félnek. A polgármester elrendelte, hogy a halottak eltakarításánál minden munkaképes férfi tartozik segíteni és folyik is szakadatlanul ez a munka, miközben milliomosok egyforma buzgósággal dolgoznak egyszerű munkások mellett. A rettentő sok halott eltakarítása azonban óriási nehézségekkel is jár. A félig már feloszlásnak indult holttestek szaga olyan borzasztó, hogy tovább mint egy óra hosszáig senki sem képes kiállani. San-Francisco rémülete enyhülni kezd. A nagy rémület és izgatottság, amelyet -San- Francisco rettenetes katasztrófája okozott, már enyhülni kezd. Ez annak köszönhető, hogy sikerült a tüzet eloltani és ezzel a város egynegyed részét megmenteni. A hatóságok ugyanis nagy fáradsággal kijavították a megrepedt vízvezetéki csöveket és igy sikerült a tűz eloltása. A bizalom a város uj jövője iránt nőtön-nőt. Az összes kaliforniai milliomosok kijelentették, hogy haladéktalanul uj paloták építéséhez fognak hozzá és hogy mindenfelé megindult az adakozás a város felsegitésére, San Francisco polgármestere az táviratozta Roosewelt elnöknek, hogy nincs szükség pénzadományra, mert a város lakossága maga fog magán segíteni. Ez az önbizalom, a város lakosságának az egész katasztrófa ideje alatt tanúsított példás magatartása az önfeláldozó munka, melyet egyformán végzett a milliomos úgy, mint a koldus, hogy segítsen egymáson, egész Amerikában a legszebb reményt kelti a város jövője iránt. Broker milliomos a »Newyork Herald«-ban azt mondja, hogy San-Francisco fényesen és ragyogóan fog a hamuból föltámadni. Ez idő szerint a halottak eltakarítása okoz gondot. Mivel a legtöbb templom és temető elpusztult, a halottakat a tengerbe sülyesztik. Az embei'áldozatok száma igen nagy, de a pontos számot sohasem fogják megállapítani, mert Amerikában nincs bejentő hivatal. A hajléktalanok száma természetesen nagy. A városi tanács jelentése szerint a Golden Gate-téren tartózkodó hajléktalanok száma körülbelül kétszázezer. Bármekkora is a pusztulás, a külföld segítségéből nem kér Amerika. Hivatalos washingtoni közlés jelenti, hogy San-Fránciscoban nincs szükség a külföld segítségére, miután az Egyesült-Államok a szükséges segítségről gondolkodnak. VASÁRNAP DÉLUTÁN. A Vezúv. Jelenlegi időszámításunk 79-ik évében augusztus 4-én délután 4 óra tájban mozdult meg az évszázadok óta csendesen pihenő Vezúv. Valami uj, ismeretlen felhő, hasonló a hegy csúcsára állított oszlophoz, emelkedett fölfelé, mindegyre szélesebb és szélesebb körben terjesztve ki koronáját. Egyszerre megrendült a föld, visszavonult a tenger, nagy hullámokat verve haragjában; közben a fekete felhőt vörös tüzoszlopok világították meg s nyomukban égő lávatömeg hömpölygött a szépen megművelt réteken keresztül. Lassan-lassan egy rettenetes köpeny borította éjnél feketébb sötétségbe a vidéket egészen a Mireno fokig. Mikor az ég kiderült, a nap sugarai hamuréteggel borított területet találtak, ahol nem volt az életnek semmi jele, semmi nyoma. Herculanum, Pompeji s az egész vidék, erdők, szőlők. kertek hamuszemfedő alatt aludták siri álmukat. Az ifjabb Plinius távolról nézte a nagyszerű —