Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-26 / 12. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 93 Miért nem szedi fel azokat a méhes körül esetleg ólálkodó veréb vagy csirke, hanem csakis a kidobott méhbábot és herét?! Alkalmasint tapasztalták, hogy a méhek keserves falatul szolgálnak. Ha a fecske olyan nagy pusztítója volna a méheknek, azt hiszem, hogy akkor ma már alig bírnánk mézet produkálni, mert a fecskék a méhe- ket már bőröslül-szőröstül mind fölemésztették volna. Ehhez pedig az alkalom, azt hiszem nem hiányzott soha! A fecskéknek nem kellene egész nap a községeken át a mezőre szálldogálva táplálék után fá- radniok, mert hiszen egy méhes elegendően szolgálna ezzel, s egy pár perc alatt jólakhatnának. Ha a fecskéknek méhpecsenye után fájna a foguk, nem környezné a méheseket néha-néha csak egynéhány, hanem az egész vidék fecskéje 100—1000-ével gyülekeznék ide lakmározni mig csak a készlet tat tana. Jakobb József. AMERIKA' ____ A m agyarországi kivándorlás haszna. A magyar kivándorlásból tudvalevőleg legtöbb hasznuk van azoknak a németországi hajóstársulatoknak, amelyek kivándorlók szállításával foglalkoznak. Ezek között leghatalmasabb és leggazdagabb a Hamburg- Amerika-Linie, amelynek a nálunk is ismert Ballin a vezérigazgatója. E társaság 1904. üzletéve 29.504,000 márka nyereséggel végződött; ez a nyereség az 1903. évit több mint hét millió márkával fölülmúlja. A társaság az idén 9 percent osztalékot fizet a részvényeseknek, mig 1903-ban csak 6 százalékot fizetett. Az üzleti jelentés röviden megemlíti a Cunard Line ellen viselt tarifaharcot, amely tudvalevőleg a németi diplománcia ügyes és erélyes föllépése miatt a Cunard Line és a magyar érdek teljes vereségével végződött. Konstatálják Ballinék azt is, hogy a kivándorlás — amely a múlt év elején némi fönn- akadást szenvedett — azután szünetlenül és változatlanul az egész esztendőn át tovább tartott. ___ A GAZDA TANÁCSADÓJA Me zőgazdasági terményekkel való házalás. A kereskedelemügyi miniszter legutóbb kimondotta, hogy saját és túlnyomóan saját termesztésű kerti, mezei és egyéb mezőgazdasági termékek (élelmiszerek és nyerstermékek, különféle tejtermékek, tojás, szárnyas stb.) eladása helységről-hely- ségre, vagy házról-házra házalási engedély nélkül is eszközölhető. A miniszter azt is elmondja, hogy az ily árusokat figyelmeztetni kell arra hogy az áruk származására vonatkozólag az esetleges zaklatásoknak kikerülése végett szerezzenek maguknak be, vagy a községi elöljáróságtól, vagy a gazdasági egyesületektől bizonyítványt. A szolgabirói hivatalhoz intézett oly beadvány, melyben a fél személyes biztonságának megóvása és bűncselekmények elhárítása végett csendőri fedezetet kér, béiyegmentes. Csak kincstári erdőkön elejtett duvadak után jár lődij és pedig csak farkasért és hiuzért. A lelövést az állat bőrével a községi elöljáróságnak kell igazolni. KIS GAZBA. Miért kell a marhákat tisztán tartani? Mikor az ember a szobába beszorul, olyanokon is járatja az eszét, amire máskor nem gondol. Amint a kályha mellett üldögéltem, bekopogtat hozzám Szeder János, a falu tehetősebb gazdáinak egyike, aki azonban a maradiak sorába tartozott. Mindig csak azzal szokott előállani, hogy miért tegyen ő másképpen, mint ahogyan az apja, öregapja tette — Isten hozta! szólitám meg. — Épen jókor kopogtatott be. Nézze itt, mi van ebben a könyvben. Majd elolvasom; hallgasson csak! A gazda tízparancsolatainak egyike, hogy tisztán tartsa állatait. — Epen azért szemeltem ki ezt a parancsolatot, mert ez ellen Szeder uram legjobban vétett. Gyakran szóvá tettem, mikor láttam, hogy lovai még csak hagyján, de tehenei, ökrei olyan rondák, piszkosak voltak, hogy nem volt jó rájuk nézni. — Erre a parancsolatra semmit sem adok; — válaszolt Szeder gazda egykedvűen. — S miért? — kérdeztem. — Most telik az időből, hát beszéljünk erről a dologról bővebben. — Kár erre szót vesztegetni, mert ez a munka fölösleges időpazarlás; — vetette oda feleletül. — Hogy nem fölösleges, hogy nem időpazarlás az állatokat tisztán tartani, ha meg nem bántom, mondok rá példát. — Halljam! Eltűröm az igaz szót. — Ugy-e minap panaszkodott, hogy az ökrökre a kereskedővel nem tudta az alkut megkötni, holott szomszédjától semmivel sem különb ökröket ugyan olyan áron vett, amenyire a magáét tartotta ? Ebből is láthatja, hogy a szem is kívánja a magáét; mert a kereskedőnek megtetszettek a szép, tiszta állatok, azért becsülte többre, ahogyan előttem bevallotta. De a tisztaság nemcsak arra tartozik, hogy a szemet elégítse ki, hanem még más fontos következménye is van. — Ugyan mi volna ? — kérdezte odavelőleg Szeder gazda. — Ismeri-e a szomszéd uraság kasznárját ? — Hogyne! Derék ember. — Igen, derék ember és kiváló gazda. Arra a kérdésemre, Tiogy miért kell az állatokat tisztán tartani, egy alkalommal igy fejtette meg előttem a dolgot. Ne higyje, úgymond, senki sem hogy a tisztaság csak arra való, hogy a szemet kielégítsük, ámbár ez is szükséges és haszna is van. De tisztántartás az állatok gondos ápolásának első föltétele is. Az állatok — nemcsak épen lovak, hanem a disznók is — megkívánják a tisztaságot, mert tiszta állapotban jobban érzik magukat, mint a piszokban. A tisztaságnak befolyása van nemcsak az állatok egészségére, hanem, amint tapasztalták, a teheneknél a tej-elválasztására, a hizó-állatoknál az. anyagcsere előmozdítására, vagyis hogy az állatok a megevett eleséget hamarább, jobban megemésztik és ennélfogva hamarább is híznak. Azután — azt mondta a kasznár ur — ahogyan a mi bőrünk tele van apró likacsokkal, melyek
