Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-26 / 12. szám

94 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ha piszokkal betömődnek a levegő közlekedése meg van akadályozva, miből különféle betegségek támadhatnak; épp úgy az állatok bőre is likacsos és szükséges; bogy a likacsok azoknál is nyitva ma­radjanak. Ennek-okáért az állatok szeretnek fürdeni, dörgölődni, földön hömgölyögni. De miután igy in­kább csak a szabadban lévő állatok szabadulhat­nak meg a piszoktól, amiben még az eső és szél is elősegíti őket, mert a port róluk lemossa és el­viszi: a jászolhoz kötött állatokat magunknak kell megtisztitnunk. Végre még egyet mondott, azzal a figyelmez­tetéssel, hogy jól jegyezzem meg magamnak; azt ugyanis : hogy az állatok körüli rondaság rendesen reudesen tükre a többi gazdasági állapotoknak is. Erre Szeder János gazda megvakarta a fülét, mert ő is ludas volt benne, valamit morgott bajusza alatt, aztán elsompolygott. No de nem hánytam falra borsót, mert más­nap, mikor ökrei, tehenei elhaladtak ablakom mel­lett, el sem akartam hinni hogy Szeder János ud­varából valók, úgy ki voltak tisztogatva meg­takarítva. Zádor Gyula. __ HÁZI-ASSZONY. A tyúkok vedlése. Minél melegebb az égalj, annál korábban kezdődik s eltart a tél kezdetéig. A vedlés a baromfinál a tollruha megújhodásával azonos folyamat. Enélkül a toll nyers, rongyos és piszkos lenne, az állatot csúffá tenné s hideg ellen nem vé­dené. Az állat tolla főkép légenyből s ásványi anya­gokból áll, tehát termeléshez is ezekre van szüksége. Mikor az ujtoleresztés megkezdődik, ehhez a testből építőanyagok vonatnak el. Ha ezeket takarmánnyal nem pótoljuk, beáll a test rohamos megfogyatkozása. Ez a folyamat eltart 3 hónapig. Ezalatt a tyuk ritkán tojik, mert nincs ereje tollat és tojást termelni egy­szerre. Ezért nem tojnak a tyúkok késő őszkor. Ezért jó koránvedlő fajtákat tartani, mert ezek már novemberben megkezdik újra a tojást, amikor az legértékesebb. Tudván a toll alkotórészeit, sejthetjük, hogy ilyenkor milyen legyen a táplálkozás. Elsősor­ban légenyben és foszforban gazdag anyagokat kell etetni, tehát füvet, herét, tejet, húst és-gabnaszemet. Megőrölt tojáshéj vagy megfelelő műabrak nagy ja­vára van a baromfinak. Igen olcsó és hathatós se­gédtáplálék, ha az ivóvízbe literenként egy kávés­kanál vaschloridot öntünk. Mikor a tyúk a tojást eszi. Sokan azt hiszik, hogy a tyúkok úgy kapnak rá a tojásevésre, ha az elhasznált tojások héját nekik adjuk. Ez nem áll, sőt szükséges is, hogy a tyúkok tojáshéjat egyenek, mert ha a tvukok nem kapnak, vagy nem találnak elég meszet táplálékukban, hártyában tojnak. Azért láthat­juk gyakran, hogy a tvukok csipkedik a fal vako­latát, mert mészhez akarnak jutni; de ha héjat ehet­nek annál hamarabb képződik testükben a szüksé­ges mész. De aki mégis attól tart, hogy a tojáshéj fogyasztásáról a tojásevésre is rászoknak, az törje össze apróra, lisztté a héjat és főtt darával, vagy korpával keverve adja nekik. Így még táplálóbb. Arra kell ügyelnünk, bogy a tyúkok a tojásevésre rá ne szokjanak; arra ugyanis, hogy a kosarakból a tojásokat ki ne verjék, hogy az összetörött tojá­sokat meg ne egyék. így lehetséges, hogy egyik­másik tyuk rákap a tojásevésre. Ha ez megesik, ügyelnünk kell, hogy melyik tyuk teszi, s annak azután nem szabad irgalmazni, mert látásból mások is megtanulják a tojásevést. De az elhasznált tojások héját csak adjuk nekik, mert annak a tojásképző­désre nagyon előnyös hatása van. A záptojások fölhasználása. Tudvalevőleg legtöbbször kikeltésre szánt tojásmennyiségünk egy része megzápul. Hogy a tojásoknak e része se menjen kárba, fel kell használni a baromfiak eteté­sére. Tanácsos a tojásokat elültetés után nyolc nap­ra megvizsgálni s a melyeken véres erek nem mu­tatkoznak, elszedni. Néha előfordul azonban mégis, hogy a tojás kérge igen meszes, sötét és vastag lé­vén, ezen erek nem észlelhetők kellően, tanácsos az ilyen tojásokat azután a kikelésig fészekben hagyni, a mikor úgy is könnyen felismerhetők a záptojások, melyeket aztán szintén felhasználhatunk Ezen tojásokat meg kell keményre főzni s mivel nehezen főnek meg, sokáig kell hagyni a tűzön s miután kihűlni hagytuk, felapritjuk s aztán vagy tisztán vagy pedig kukoriczakásával vegyítve a na­gyobb csirkék elé tesszük, melyek rendkívüli mo­hósággal eszik, bizonyítékul annak, hogy igen sze rétik. Különösen az apró rucáknak ajánlatos ezen tojások felhasználása, mivel ezek az első napokban nagvon is megkívánják a jó táplálékot. miujsAa? — Kossuth Ferenc diszpolgársága. Kor- pona szabad királyi város rendkívüli közgyűlésén Kossuth Ferencet a város díszpolgárává óriási lelkesedéssel meg­választotta. Ugyancsak díszpolgárává választotta Kossuth Ferencet Ungvár városa is. — Öreg; ember halála. Nagykárolyból írják, hogy Karácsoni Mihály birtokos 104 éves korában meghalt. Karácsoni saját elbeszélése szerint száz éves koráig nem volt beteg és csak az utolsó években betegeskedett. — Vas lakodalom. Temesvárról Írják: Ritka szép családi ünnep folyt le a minap Holz Lajos újhelyi guzda házánál, aki e napon ülte meg feleségével házas­ságának hatvanötödik évfordulóját, tehát vas lakodalmát. Az agg házaspár, kinek Temesvárod is van három fia, öt évvel ezelőtt ülte gyémánt lakodalmát, amikor Kassits Ká­roly tb. kanonok tartotta a szertartást Ez ünnepély azonban nem folyt le minden szomorúság nélkül, mert a nyolcvan­nyolc éves Holz betegen fekszik; de azért mégis résztvetl vett a családi örömünnepén az egész község lakossága. — Erdőégés. A Debrecen határában lévő cse­rei erdő meggyuladt s pusztulással fenyegette a debreceni szőlőtelepet, a város e fontos gazdasági intézményét. A de­rék hadházi polgároknak köszönhető, hogy a tűz útját el­vágták. de az erdő nagy része elhamvadt. A király komája. Karasszó községben gyermke született Dursch Mihálynénak, akinek férje becsü­letes kovácsmester. Talán nagyon rég várt vendég volt az apróság, vagy Isten tudja miért volt szivének olyan kedves, de nem elégedett meg a szomszédsággal, rokonsággal, mi­kor arról volt szó, hogy ki legyen a jövevény keresztapja. Nekiült hát egy este egy nagy árkus papirosnak s levelet irt a királynak, hogy vállalja el ó felsége a komaságot — jó szívvel ajánlja. Irgalmatlan nagy borítékba tette az írást s a tisztesség okáért pecséteket is tett rá szép vörös viasz­ból. Aztán elküldte az Írást Bécs városába és várta a vá­laszt. Közben bizonyára jártak csudájára a csecsemőnek, akinek a király lesz a keresztapja. Csakhogy a jámbor ko­

Next

/
Oldalképek
Tartalom