Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-19 / 7. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 51 érdekes alakja kerül most az országgyűlésre, a ki népképviseletnek lesz ott igazi kifejezője. Az ötve­nes éveket már meghaladta és nagy termetű. Büszke rá, hogy a választás, eltekintve a zászló- és némi fuvarozási költségtől, mint ő maga mondja nem ke­rült egy krajcárjába sem. Járt Kossuth Lajosnál Turinban és csuzai úri lakában kétszer üdvözölte már vendégeként Kossuth Ferencet, a ki odalent járt, mikor felállították ott Kossuth szobrát. Szor­galma által szép vagyont szerzett, a melylyel gaz­daságosan bánik. Községi adók behajthatok. A közigazgatási bíróság, mint legfőbb fórum egy konkrét esetben kimondta, hogy a községi adókövetelések ex-lex idején is behajthatok. Az autonom jogok közé tar­tozik, hogy a törvényhatóságok a közigazgatás költ­ségeit megállapíthassák és azok fedezetéről gondos­kodhassanak. A községi adó önálló és az állami költségvetéstől teljesen független, tehát az a körül­mény. hogy az állami adó be nem hajtható, nem akadályozhatja azt, hogy a községek az ő követe­léseiket behajthassák. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. Az aratási szerződések. \mbár a tél fagya még ki sem engedett s jobbára hó borítja vetése­ket, a gazdák és aratók már most kötik meg a jövő évre az aratási szerződéseket. Békéscsabáról jelentik, hogy ott a munkásközvetitő előtt több száz aratópár irta alá a szerződést. És már minden nagyobb ura­dalomban szerződve vannak az aratók. Igen helye­sen cselekszenek úgy a gazdák, mint az arató mun­kások. Mert minden körülmények közt jobb a bizo­nyos, mint a kínos bizonytalanság. Sok-sok eset, szomorú csalódások tesznek erről tanúbizonyságot. Csak a jó viszony és bizalom legyen meg a gaz­dák és munkások közt: akkor az igazságérzet is helyén lesz, mikor arról lesz szó. hogy talán egyik vagy másik fél csalódott. Kitüntetett mintagazdák. Tallián földmi- velésügyi miniszter Fodor József sárosmagyarber- kesi kisgazdának, ifj. Szabó nagyharsányi, Dobos László ceglédi, Jacsó Gáspár mezőtárkányi. Sümegi János porládoni, Tripász Nyisztor gurahonci, K. Mogyoródi István soponyai, Jantó Gergely bódifalvi, Mrekvicska András vadkerti, ifj. Pálinkás István kis- szecsei mintagazdáknak, kik kis gazdaságaikat eze­lőtt öt évvel rendezték be, annak helyes, példa­mutató kezeléséért díszoklevelet küldött. A díszok­levelek ünnepélyesen fognak átadatni. Birtokparcellázás. Gróf Königsegg Ciril arad- megyei nagybirtokos drauci 7000 holdas hitbizomá- nyát parcelláztatja. Ez a parcellázás nagy fontosság­gal bir, mert sok szegény embert földhöz juttat Gróf Königsegg egy oldalági rokona azt kívánta, hogy a parcellázó levelet felülbírálás végett terjesz- szék a király elé, a törvényszék azonban ezt a ké­relmet elutasította. Mi & külömbség a mai és a régi kereskedők közt? Erre egy igen praktikus kereskedő emigyen felelt: A régi kereskedésekben nem volt »Wertheim-szekrény«, de volt elegendő pénz, a mostaniakban első és fődolog a Wert­heim-szekrény beszerzése — de nincs pénz. Hát ez bizony cifra kis különbség. AMERIKA Gróf Vay Péter a kivándorlóhajón. Gróf Vay Péter e hónap elején a Cunard-line Pannónia gőzösén Fiúméból New-Yorkba utazott, hogy azután Amerikában a magyarok helyzetét tanulmányozza. A Pannónián 3000 ember indult az uj világba. Nagy­részt napszámosok a Bácskából és a Nyirségből. A legtöbbje bizony a bizonytalanság és kétségbeesés szomorúságát sehogy sem birta titkolni arcán. Sziv- fagyasztó jelenet volt egy szegény asszony tra­gikus hatála közvetlenül az indulás percében. Az asszony egy abonyi földművesnek a fele­sége, a ki már előbb kivándorolt Amerikába s onnan pénzt küldött családjának, hogy ez menjen utána. Az asszony összepakolta a holmiját és egy hat éves leánynyal meg egy mégy éves fiával útra kelt. Fiúméban azonban megbetegedett a kis leány úgy hogy nem vették föl a hajóra, hanem vissza kellett küldenie. Az asszony egyik ismerősével el­küldte őt Abonyba s várta mindennap az értesítést, mi van vele. Épen, mikor a hajó indulni akart kapta a hirt, hogy a kis leány meghalt. Amint az asszony a sürgönyt elolvasta, felsikoltott és összerogyott. Szörnyet halt. A kis fiút mos gróf Vay Péter viszi Amerikába atyjához. De hát kérdezzük, miféle jár­vány az, mely igy hajtja a családokat a bizonytalan sorsba a hol annyiszor vár rájuk a nyomor, mely­nél az itthoni szükölködés enyhébb és enyhítőbb is a résztvevő szivek által? Nyomor Newyorkban. A fényes világvárosok életének árnyéka is óriási. A newyorki rendőrség vizs­gálata szerint Newyork szegényei közt óriási a nyo­mor. Legalább 75.000 ember él munka nélkül és többen annyira elerőtlenedtek, hogy dolgozni sem tudnak. Majdnem 7000 iskolásgyermeknek nincs elegendő élelme. TÉLI ESTÉK Hogyan keletkezett a Szózat zenéje? A Debrecenben most elhunyt veterán színész­ről, Foltényi Vilmosról közöl tőle hallott érdekes történeteket ifj. Móricz Pál. Ezek között különös érdeklődésre tarthat igényt, miképpen keletkezett a Szózat zenéje, mely örök időkre szóló alkotás. »Foltényi Vilmos 1844-ben énekelgetett a Nemzeti Színháznál. Ugyanekkor történt, hogy busz arany jutalomdijat tűztek ki a Vörösmarty hatalmas nem­zeti költeményének és riadójának, a Szózatnak meg­zenésítésére. Nem is maradt meddő ez a pályázat. Pályázott Egressy Béni is, a nemzeti színpad ezen oszlopos alakja és művésze. Egressy Bénivel igy szoktak tréfálkozni a színpadi kenyeres pajtások. — Bénit csak oldalba kell lökni és mindjárt melódia ugrik ki belőle. Egressy Béninek a zeneszerzésre is oly kiváló képességei voltak, csakúgy csengett-zengett a lelke szebbnél-szebb melódiáktól. Midőn tehát elkövetke­zett a pályázat határnapja és Egressy felnézett a színházba a délelőtti próbákra, a színészek szóvá- tették a Szózát megzenésítését. — Kár, hogy nem pályáztál Béni, még elütik

Next

/
Oldalképek
Tartalom