Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-19 / 46. szám

36ti MAGYAR F0LDM1VELÓ bet tartózkodunk szobában, mint kint. Nem szabad télre az ablakokat beszegezni, betapasztani, hogy egy csepp külső levegő be ne jusson, mert épen a hi­deg levegő ártalmas, miután a kilehelt levegő rossz s újra beleheljük, úgy vagyunk vele. mintha romlott táplálékkal élünk, egyik is másik is rontja egész­ségünket. Télen akármilyen hideg legyen is, napjában egyszer reggel, sőt ha többen vannak a szobában még éjjelre is a szobát ki kell szellőztetni, vagyis ablakot ajtót kinyitni, hogy az elhasznált levegő ta­karodjék ki és friss foglalja el helyét. Aki ezt el nem mulasztja, az télen is jobb egészségnek fog örvendeni. Kérelem a mi újságunk barátaihoz. Addig is, mig jövő évre szóló irányadó felhí­vásunk megjelenik, szives kérelmet terjesztünk ami lapunk barátaihoz. Szíveskedjenek a jövő évre szóló előfizetéseket már most megkezdeni, hogy a lap postai küldését egész időre nyugodtan elrendezhessük. Az összetorlandó munka megnehezíti a gyors és pontos ekszpediálást, azért saját érdekükben is cse­lekszenek előfizetőink, ha már most rendezik a dolgot. A kérelmet annál is inkább kérjük, hogy figye­lemre méltassák olvasóink, mert jövőben csak azok­nak küldjük lapunkat, kik az előfizetést beküldik. Sok csalódásnak voltunk kitéve a múltban, ezeket kerülni fogjuk a jövőben. Lapunk előfizetése marad a régi: Egész évre . 4 korona (2 forint) Félévre ... 2 korona (1 forint) Negyedévre . 1 korona (50 kr.) A szerkesztőség es kiadóhivatal, hova az előfi­zetési pénzek küldendők : Szatmär, Vizűt t-a 17. sz. Szerkesztőség és kiadóhivatal. ____KIS GAZDA. _ Be meszeljük-e gyümölcsfáinkat ? Gyümölcsfáink ápolásának egyik igen célszerű módja az, ha törzseiket hígított oltott mészszel be­kenjük. E bekenés által sok veszni induló, elhanya­golt gyümölcsfát újra gyümölcsözésre s dús tenyé­szetre hozhatunk. Akár fiatal akár vénebb fáknál alkalmazzuk ezt az eljárást, az mindig hasznosnak és sikeresnek bizonyul be, amennyiben ama fákon csakhamar sima, egészséges kéreg képződik. Sok helyt lehet látni nemcsak egyes fákat, ha­nem egész gyümölcsfaültetvényeket, melyek törzsét élősdi, rák, üszög és felrepedezett kéreg lepi el. Ha az ilyen fákat rendesen bemeszelnék, csirájában ele­jét vehetnék a betegségnek, vagy legalább is nagy­ban elősegítenék a fák javulását. Legjobb a fákat minden évben őszszel, lomb lehullása után beme­szelni. A meszet a következő módon kell elkészíteni: Veszünk friss meszet, mely még nem veszté el ég­vényes (alcali) tartalmát, ezt a tímároknál kapható enyves vízzel összekeverjük úgy. hogy mikor egy meszelővei a fát bemázoljuk, vékony tartós kérget képezzen rajta. Tiszta viz nem oly jó mész olvasz­táshoz, erős záporeső könnyen lemossa s már jóval a tél beállta előtt nyoma sem lesz a fán a mász­nék. Az enyves vízzel azonban ragadós voltánál fogva elejét vehetjük e kárnak. A különféle vegyí­téseket, mint például kályha korommal és marha vérrel, — a mi a törzsfőhöz hasonló szint kölcsö­nöz — gyakorlati szempontból nem ajánlhatjuk, mert a bemeszelésnek fehér színével az üszög ellen is hathatós óvszerül kell szolgálnia. Minél erősebb a fehér szin, annál jobban visszaveri a reá eső su­garakat. A fa fagyos állapotában igy lesz legbiztosab­ban megvédhető a hirtelen fölengedéstől. Ha ugya­nis a sejtfalak lassanként melegszenek föl akkor a megfagvás következtében kifolyó sejtnedv, visszatér­het a protoplasmához. — De ha hirtelen felenged a fagyos sejtnedv, ez esetben nem képes a sejtfal a a hirtelen képződött vizet magába venni, e miatt aztán szétoszlik, a sejt rendszer megzavartatik sigy üszög is képződhetik, ügy hisszük tehát, hogy a fehérre való bemeszelés sokkal jobb, mint a vala­mivel csinosabb fekete vagy szürke, mely szin a napsugarakat mohón beszivja s ekként a fa átmele­gedvén, az üszög képződését csak sietteti. A kártékony rovarok ellen is kitűnő jó szer a bemeszelés, kivált ha ősszel meszelik be a fát, mert, már akkor számtalan rovar a fakéreg alá lerakta tojásait. De a rámázolt mész elöli, megfojtja a ro­varokat, rovartojásokat, mohát gombát. A nyúl a fiatal gyümölcsfák kérgét összerágcsálja, de ha be­meszeljük nem bántja, kivált ha a mész trágyával van keverve. Végül a legmelegebben ajánlhatjuk gazdáink­nak. hogy meszéljék be egyszer fáikat, hogy saját szemeikkel győződjenek meg az elmondottak felől. Kevés munkával és költséggel jár s az eredmény még sem maradhat el. A bemeszelés általános gyógy­szer sok oly káros befolyás ellen, a minek a gvü- mölcsfák ki vannak téve. A sertések köhögése. A köhögés az álla­toknál se önálló betegség, hanem valami más nya­valya következménye. A legtöbb esetben meghű­lésből származik. A köhögő sertéseket száraz, meleg ólban kell tartani, Eledelük langyos legyen és le­fölözött tejbe beleáztatott árpából, korpából vagy zabdarából álljon. Az ivóvizük se legyen hideg, ha­nem 24 óráig álljon itatás előtt a konyhában. Bel­sőleg liszttel és vízzel péppé kevert 'hánytató bor­követ adunk egy kis fadarabbal a köhögő állat nyelvére kenve. Két-két sertésnek egy kis késhegy­nyi borkő kell és ehhez megfelelő lisztet veszünk. Félóránkint megismételjük az első adagot. Erősebb meghűlésnél a köhögés tovább tart. Ámde a serté­seknek rendes körülmények között nem könnyű do­log beadni az orvosságot. Mert ez az állat nagyon rakoncátlan és nem igen szófogadó. Ha a beteg ser­tés még eszik, úgy az eledelébe kell beadni az or­vosságot : de ha már nem eszik, akkor más mód­hoz kell folyamodni, Az egyetlen mód az erőszakos beöntés, ámde ezzel nagyon óvatosan kell bánnunk, mert a sertés könnyen rosszul nyel és a légcsőbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom