Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-19 / 46. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 367 jutott orvosság könnyen fulladást vagy lüdőgyula- dást idézhet elő. Legcélszerűbb a beteg sertésnek fekvő helyzetében beadni a gyógyszert. Az orrát kissé felemelve öntjük lassan, gyakran félbeszakított kis adagokban a szájába az orvosságot. HÁZI-ASSZONY. A zsirolvasztásról most a legalkalmasabb idő szólani. Gyakran tapasztaljuk ugyanis, hogy némely háznál egyáltalában nem lehet jó izü ételt kapni habár minden igen csinosan s gazdagon van kiállítva, tészta pecsenye, pogácsa, szóval minden, a mihez zsir kellett, mindig valami kellemetlen mel- lékizzel bírnak. Ennek okául a gazdasszony rossz Ízlését adják, pedig a baj többnyire ott rejlik, hogy a zsir olvasztásához nem ért az illető. Ha azt akarjuk. hogy a sertésből kerülő zsírnak kellemes, jó ize és oly finom legyen, hogy azt vaj helyett is lehessen használni, csak annyi kell hozzá, hogy az olvasztás előtt 1 — 1 és fél fontnyi darabokba vagdalván a hájat, szakmát vagy más bélzsiradékokat (de ez utóbbiakat külön), dobáljuk őket, épen, ugv mint a bigra főzendő tojást, forró vízbe s hagyjuk ott körülbelül addig, mi alatt a tojás bigra főne, s ezután kiszedve és kihűtve, ha kell, még az nap is kiolvasztjuk, de jobb ha az másnapra marad. A ki pedig vaj helyett használandó zsírt akar előállítani, öntse a kiolvasztott forró zsírt egy hideg vizet tartalmazó tág faedénybe — de e közben felette óvatosan kell eljárnia, mert a zsir erősen sercegni fog, tehát gondja legyen reá, hogy keze fedve legyen, arca előtt pedig valami üveglemezt tartson, és hogy a viz az edényben legalább is 1—2 arasznyi mélységre legyen az edény szélétől. Az ilyenkor kiöntött zsir előbb alásüllyed a vízben, s e közben átmosódik s aztán a viz tetején újra összegyűlve, megalszik. E zsir aztán úgy kezelendő a használat előtt, mint a vaj. Végül jótékonyan hat a zsir izére az is, ha az olvasztáskor minden |10 font zsírra körülbelül 1 itce jó tiszta tejet öntünk, s aztán ezzel együtt olvasztjuk a zsirt. Hogyan kell jó házi szappant főzni? A hányszor 3 és fél kiló zsiradékunk van a szappanhoz. annyiszor 25 liter erős lúgot kell készítenünk úgyszintén annyiszor másfél kiló oltott meszet s 2 és fél kiló szódát. Mármost ha a szappanfőzést megkezdeni akarjuk, a 25 liter lúgot vasfazékban egy negyedóráig lassan forraljuk, azután a két és fél kiló szódát tesszük belé s megvárjuk, mig elolvad, ezt követi a másfél font mész melyet ismét egy negyedóráig keverünk a folyadékkal. Ezután hozzáadjuk a három és fél kiló zsiradékot s egyenletes tűz mellett gyakran keverve, három óráig főzzük, mire a szappan kiöntésre (formába) készen van. Folttisztitó viz. 50 deka szódát 50 deka klórmeszet meleg vízben feloldunk, ezt nagy cserépfazékba töltjük és még 5 liter lágy, langyos esővízzel meghigitjuk. Néhány napig betakarva állni hagyjuk, aztán finom szitán átszűrve palackokba töltjük. Azért kell átszűrni, mert ha a klórmészből valami morzsa marad, az mosás közben kimarná a ruhát. E fehérítő, de teljesen ártalmatlan vízből két csészényit tölünk két kanna öblítő vizbe és a ruha gyönyörű fehér lesz tőle. Ha valami pecsétet akarunk vele kimosni a fehér ruhából, azt tiszta szó- dás vízzel kimossuk és utána többször kiöblítjük. A beszorult üveg-dugó kihúzása. Néha úgy beszorul a dugó az üvegbe, hogy inkább betörik, de még sem lehet kivenni. Ilyenkor könnyű szerrel úgy segítünk a dolgon, hogy az üveg nyakát óvatosan megmelegitjük, de csak annyira, hogy a melegség a dugóra át ne terjedjen. Ekkor megfogjuk a dugót, megcsavarjuk s könnyen ki fog jönni. Az egésznek az a fizikai törvény a magyarázata, hogy a meleg a testeket kiterjeszti. Az üveg nyaka tehát megmelegedvén, kitágul, mig a dugó hideg maradván térfogatát nem változtatja, ennélfogva aztán, természetesen, könnyen kifog jönni. Hanem épen azért kell vigyázni a melegítéssel, nehogy ez a dugóra is kiterjedjen, mert akkor ennek a térfogata is megnagyobbodnék s nem érnénk célt. Ha talán valami gyúlékony anyag van az üvegben, akkor a melegítést nem tűz által eszközöljük, hanem úgy, hogy az üveg nyakát a dugó tájékán valami posztódarabbal, vagy vastag spárgával jó erősen megdörzsöljük, minek következtében szintén előáll a szükséges melegség. Adjátok kézröl-kézre a mi újságunkat! mi újság? — Szent István szobra. Régi óhajtásunk teljesül immár, hogy Szent Istvánnak, az első magyar királynak szobra lesz a fővárosban. Elkészült a Halászbástyára szánl szobor, melynek talpazata már régebb idő óta áll a Mátyás-templom oldalterén. A szobrot azonban csak a jövő tavaszszal fogják leleplezni, mert még el kell rajta végezni az összeállitás és csiszolás munkáit. — Gróf Károlyi Sándor az elaggottaknak. Legutóbbi időben gróf Károlyi Sándor tett bizonyságot felebaráti szeretetéről. Rákospalota és Újpest határán, István- telken gyönyörű helyen az elaggottak részére 500.000 korona költségen menhelyet épített. Az uj intézetet, melynek neve Stephaneum, »a szegények kistestvérei«-néven ismert nőszerzetesek vezetik és tartják fenn, kik a mindkétnemü elaggottak teljes ellátásáról kőnyöradományok utján gondoskodnak. Az intézet ékessége a tágas (250 —300 ember befogadására képes) nyilvános kápolna, melynek s vele együtt az egész menhelynek ünnepélyes megáldása október 29-én, volt. A menhely át van adva rendeltetésének. »A szegények kis testvérei« már a múlt hetekben megkezdték a könyör- adományok gyűjtését. — Kitüntetés. A napokban adták át Miskol- czy János erdőmesternek, a hegyvidéki kirendeltség megbízottjának a Ferenc József rend lovagkeresztjét. Budapestről jelen volt Márton Ödön földmivelési miniszteri titkár, mint miniszteri biztos, ki a kitüntetéshez üdvözlő beszédet intézett. Majd Szabó Sándor m.-szigeti alispán méltatta Mis- kolczy érdemeit és sikereit. — Boldog Montenegro. A fekete hegyek fejedelme, mint a hogy Montenegro fejedelmét nevezik, alkotmányt adott népének. És ezzel Montenegro is belépett az alkotmányos népek sorába. — Kiáradt a Tisza. Máramarosszigelről írják, hogy e hó 7-én óriási zivatar vonult el a város felett, a melynek következtében a hegyekről, havasokról lezuhanó viz annyira megdagasztotta a folyókat, különösen a Tiszát, hogy több helyen kiöntött. Félő, hogy nagyobb áradások is lesznek. — Nagy tűz Szakolcán. November 6-án reggel Szakolcán tűz támadt, mely harmincöt házat ham-
