Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-12 / 45. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 355 a gyakorlati életbe való átviteléért munkál és fárad a szövetkezeti ember. A szövetkezeti eszme a fejlődésének azon fokán túl van már, amikor annak hivatásáról, életrevaló­ságáról kellene elmélkedni vitatkozni, ami legfölebb azok előtt kérdéses még, akiknek néminemű érde­keikkel ennek az üdvös eszmének diadalra jutása ellentétesnek tűnik fel. Ha ennek dacára a szövet­kezeti eszme nem terjed oly gyorsan, mint a hogyan mi óhajtjuk, ez ne kedvetlenitsen el bennünket, hiszen jól tudjuk, hogy a nagyra hivatott eszmék megvalósulása hosszú időn át történik, miként a százados fák is évek hosszú során át eresztgetik életgyökereiket le a földbe, mig olyan erősen meg­állhatnak, hogy hatalmas koronájukat biztosan elbír­ják. Maga a Megváltó is intette tanítványait, hogy ne csüggedjenek, ha azt látják, hogy »Isten országa« nem terjed ugv, miként szeretnék, hanem nézzék meg a piciny mustármagot, mely [minden magvak között a legkisebb, mégis milyen terebélyes fává növekedik, amelynek lombjai alatt oly sokan talál­nak enyhelyet, pihenést. így fejlődik lassanként fokról-fokra a szövetkezeti eszme is, csak meg ne állapodjunk, csak igyekezzünk egy-egy lépéssel előbbre hatolni, a lelkekben egy-egy kicsi tért meg­hódítani, miként az esőcsepp nem erejével, hanem gyakori esésével maradandó nyomokat hagy a ke­mény kősziklán is. De természetesen, nekünk, akik­nek hő vágyunk az, hogy a szövetkezeti ügy és eszme minél előbb és minél fényesebb diadalokat arasson: tisztában kell lennünk azzal is, hogy a szö­vetkezeti eszmének minél szélesebb körben leendő befogadására elő kell készíteni a sziveket és lelkeket, a miként nagyon gondos szántásnak, vetésnek, a föld megtermékenyítésének kell megelőznie azt, hogy a dús aratáshoz alapos reményünk lehessen. Erkölcsi és anyagi világban minden, aminek fejlődnie kell, egvenlő törvények hatása alatt áll, tehát célhoz jutni kitartó munka, erős akarat és megfelelő eszközök alkalmazása mellett lehet csak kivétel nélkül min­denütt. Sziveket és lelkeket kell megnyitnunk azon meggőződésünk átvételére, hogy a mi célunk, amint azt már oly sokan és oly szépen kifejtették, nagy és nemes: kis és nagy erők egyesítése, egy feladat körül tömörítése mindazok jólétének emelése érde­kében, akik e nagy es nemes célt átértették és a közös nagy cél javára közreműködni hajlandók! Célunk nagy és nemes, mert feladatunk szoros érdekközösségében egyesíteni minél többeket, ma­gunkhoz vonván azokat a gyengéket is, akiket a hullámok már-már maguk alá készülnek temetni, de a szövetkezeti ügy mentő horgonyához folya­modva, olyan hajóra jussanak, mely a veszedelmes hullámcsapásokat hova-tovább sikeresebben fogja fel. E nagy és nemes célra hivatott szövetkezeti eszme megvalósításához tehát szövetkezeti emberek kellenek. — A győzelmek kivi vására nem elég a vezérek hölcsesége, tudása tapasztalata, bátorsága és elszántsága, hanem szükséges, hogy a harcba vonuló seregnek legigénylelenebb tagját is ugyanaz a nagy cél és eszme hevítse és lelkesítse, amely a küzdelembe viszi magukat ajderék vezéreket. Ennél­fogva a szövetkezeti eszme diadalra vitele érdeké­ben arra kell törekednünk, azon kell buzgólkodnunk, hogy a szövetkezeti eszmének testbe öltözései, a különböző szövetkezetek, tűzzenek azok maguk elé bármely különleges célt: olyan előkészítés a lelkekbe bevitt olyan elhatározás, olyan elvi meggyőződés alapján alakuljanak meg, hogy a szövetkezeti tagok egyszersmind, a szó legnemesebb értelmében, u. n. szövetkezeti emberek is legyenek, akik átérzik és megértik, hogy a szövetkezetek áldásos volta akkor lesz szembetűnő, ha azoknak egyre növekvő alap­tőkéjét az emberbaráti érzés, az emberszeretet ké­pezi .. . (Vége köv.) Az alföldi gazdálkodás megújhodása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által az utóbbi évek során kezdeményezett legnagyobb akciók közé tartozik az, amely az alföldi gazdálkodás megajitását illeti. Európa legtermékenyebb síkságának modern műveléséről s az Alföldön lakó fajmagyarság gaz­dasági erőinek és erényeinek teljes kifejtéséről, vagyis szinmagyar gazdanépünk egész jövőjéről van szó. Igaz, hogy a mostani zavaros idő nem alkalmas arra, hogy a kérdés számára a széles rétegek érdek­lődését lehessen megkapni, de azért az elméleti és gyakorlati vezéremberek csüggedhetetlenül fáradoz­nak legalább a szellemi előkészítésben. A Köztelek hasábjain már hónapok óta a becses dolgozatok egész sora szólott az ügyhöz s az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szellemi műhelyeiben most kez­dődnek a kérdés körül a nagyérdekü tanácskozások. Az Országos magyar Gazdasági Egyesület növény- termesztési szakosztálya november 16-án tartandó ülésén fog ismét a gazdálkodás reformjával fog­lalkozni. SZŐ VETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Uj szövetkezetek. A Magyar Gazdaszövetség középponti fogyasztó és értékesítő szövetkezete, a Hangya kebelében a következő helyeken alakultak szövetkezetek: Ohodnicán (Trencsédm.), Apán (Szat- márm.). Csobádon (Abaujtornam.), Melcsicen, Putno- kon (Gömörm.), Királvhelmecen (Zenplénm.) Kosárkötök szövetkezete. Tiszafüred köz­ségben az ott rendezett kosárkötő tanfolyamok ered­ményeként, számos mezőgazdasági munkás foglal­kozik kosárkötéssel. A nyers anyag beszerzése és az értékesítés könnyebbé tétele végett most termelő és értékesítő szövetkezetei szerveznek. A nemrég lefolyt értekezleten a földmivelésügyi minisztériu­mot Keller Gyula tanár képviselte, a vármegye kép­viseletében pedig Fülöp Zoltán jelent meg. Kimon­dották itt, hogy 4 holdas nemes fűzfa telepet léte­sítsenek. Az üzletrészek jegyzését már megkezdették. A közbiztossági legelők kérdése. A mező- gazdaságot felette érdeklő vita folyt a Jász-Nagv- kun-Szolnokmegyei Gazdasági Egyesületben a felől vájjon a birtokossági közgyűlésnek a legeltetési jo­gok felett van-e intézkedési joga1/ A vitát Bordács Tamás és társai kisújszállási lakosok folytatták, kik a jogosultságot magánjogi szempontból fellebbezték meg. A felebbezésre az egyesület a következő elvi jelentőségű határozatot hozta: Eltekintve attól, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom