Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-12 / 45. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 355 a gyakorlati életbe való átviteléért munkál és fárad a szövetkezeti ember. A szövetkezeti eszme a fejlődésének azon fokán túl van már, amikor annak hivatásáról, életrevalóságáról kellene elmélkedni vitatkozni, ami legfölebb azok előtt kérdéses még, akiknek néminemű érdekeikkel ennek az üdvös eszmének diadalra jutása ellentétesnek tűnik fel. Ha ennek dacára a szövetkezeti eszme nem terjed oly gyorsan, mint a hogyan mi óhajtjuk, ez ne kedvetlenitsen el bennünket, hiszen jól tudjuk, hogy a nagyra hivatott eszmék megvalósulása hosszú időn át történik, miként a százados fák is évek hosszú során át eresztgetik életgyökereiket le a földbe, mig olyan erősen megállhatnak, hogy hatalmas koronájukat biztosan elbírják. Maga a Megváltó is intette tanítványait, hogy ne csüggedjenek, ha azt látják, hogy »Isten országa« nem terjed ugv, miként szeretnék, hanem nézzék meg a piciny mustármagot, mely [minden magvak között a legkisebb, mégis milyen terebélyes fává növekedik, amelynek lombjai alatt oly sokan találnak enyhelyet, pihenést. így fejlődik lassanként fokról-fokra a szövetkezeti eszme is, csak meg ne állapodjunk, csak igyekezzünk egy-egy lépéssel előbbre hatolni, a lelkekben egy-egy kicsi tért meghódítani, miként az esőcsepp nem erejével, hanem gyakori esésével maradandó nyomokat hagy a kemény kősziklán is. De természetesen, nekünk, akiknek hő vágyunk az, hogy a szövetkezeti ügy és eszme minél előbb és minél fényesebb diadalokat arasson: tisztában kell lennünk azzal is, hogy a szövetkezeti eszmének minél szélesebb körben leendő befogadására elő kell készíteni a sziveket és lelkeket, a miként nagyon gondos szántásnak, vetésnek, a föld megtermékenyítésének kell megelőznie azt, hogy a dús aratáshoz alapos reményünk lehessen. Erkölcsi és anyagi világban minden, aminek fejlődnie kell, egvenlő törvények hatása alatt áll, tehát célhoz jutni kitartó munka, erős akarat és megfelelő eszközök alkalmazása mellett lehet csak kivétel nélkül mindenütt. Sziveket és lelkeket kell megnyitnunk azon meggőződésünk átvételére, hogy a mi célunk, amint azt már oly sokan és oly szépen kifejtették, nagy és nemes: kis és nagy erők egyesítése, egy feladat körül tömörítése mindazok jólétének emelése érdekében, akik e nagy es nemes célt átértették és a közös nagy cél javára közreműködni hajlandók! Célunk nagy és nemes, mert feladatunk szoros érdekközösségében egyesíteni minél többeket, magunkhoz vonván azokat a gyengéket is, akiket a hullámok már-már maguk alá készülnek temetni, de a szövetkezeti ügy mentő horgonyához folyamodva, olyan hajóra jussanak, mely a veszedelmes hullámcsapásokat hova-tovább sikeresebben fogja fel. E nagy és nemes célra hivatott szövetkezeti eszme megvalósításához tehát szövetkezeti emberek kellenek. — A győzelmek kivi vására nem elég a vezérek hölcsesége, tudása tapasztalata, bátorsága és elszántsága, hanem szükséges, hogy a harcba vonuló seregnek legigénylelenebb tagját is ugyanaz a nagy cél és eszme hevítse és lelkesítse, amely a küzdelembe viszi magukat ajderék vezéreket. Ennélfogva a szövetkezeti eszme diadalra vitele érdekében arra kell törekednünk, azon kell buzgólkodnunk, hogy a szövetkezeti eszmének testbe öltözései, a különböző szövetkezetek, tűzzenek azok maguk elé bármely különleges célt: olyan előkészítés a lelkekbe bevitt olyan elhatározás, olyan elvi meggyőződés alapján alakuljanak meg, hogy a szövetkezeti tagok egyszersmind, a szó legnemesebb értelmében, u. n. szövetkezeti emberek is legyenek, akik átérzik és megértik, hogy a szövetkezetek áldásos volta akkor lesz szembetűnő, ha azoknak egyre növekvő alaptőkéjét az emberbaráti érzés, az emberszeretet képezi .. . (Vége köv.) Az alföldi gazdálkodás megújhodása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által az utóbbi évek során kezdeményezett legnagyobb akciók közé tartozik az, amely az alföldi gazdálkodás megajitását illeti. Európa legtermékenyebb síkságának modern műveléséről s az Alföldön lakó fajmagyarság gazdasági erőinek és erényeinek teljes kifejtéséről, vagyis szinmagyar gazdanépünk egész jövőjéről van szó. Igaz, hogy a mostani zavaros idő nem alkalmas arra, hogy a kérdés számára a széles rétegek érdeklődését lehessen megkapni, de azért az elméleti és gyakorlati vezéremberek csüggedhetetlenül fáradoznak legalább a szellemi előkészítésben. A Köztelek hasábjain már hónapok óta a becses dolgozatok egész sora szólott az ügyhöz s az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szellemi műhelyeiben most kezdődnek a kérdés körül a nagyérdekü tanácskozások. Az Országos magyar Gazdasági Egyesület növény- termesztési szakosztálya november 16-án tartandó ülésén fog ismét a gazdálkodás reformjával foglalkozni. SZŐ VETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Uj szövetkezetek. A Magyar Gazdaszövetség középponti fogyasztó és értékesítő szövetkezete, a Hangya kebelében a következő helyeken alakultak szövetkezetek: Ohodnicán (Trencsédm.), Apán (Szat- márm.). Csobádon (Abaujtornam.), Melcsicen, Putno- kon (Gömörm.), Királvhelmecen (Zenplénm.) Kosárkötök szövetkezete. Tiszafüred községben az ott rendezett kosárkötő tanfolyamok eredményeként, számos mezőgazdasági munkás foglalkozik kosárkötéssel. A nyers anyag beszerzése és az értékesítés könnyebbé tétele végett most termelő és értékesítő szövetkezetei szerveznek. A nemrég lefolyt értekezleten a földmivelésügyi minisztériumot Keller Gyula tanár képviselte, a vármegye képviseletében pedig Fülöp Zoltán jelent meg. Kimondották itt, hogy 4 holdas nemes fűzfa telepet létesítsenek. Az üzletrészek jegyzését már megkezdették. A közbiztossági legelők kérdése. A mező- gazdaságot felette érdeklő vita folyt a Jász-Nagv- kun-Szolnokmegyei Gazdasági Egyesületben a felől vájjon a birtokossági közgyűlésnek a legeltetési jogok felett van-e intézkedési joga1/ A vitát Bordács Tamás és társai kisújszállási lakosok folytatták, kik a jogosultságot magánjogi szempontból fellebbezték meg. A felebbezésre az egyesület a következő elvi jelentőségű határozatot hozta: Eltekintve attól, hogy
