Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-01 / 39. szám
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Kisviz-utca 17. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJIIONOS : BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak Egész évre ... 4 korona (2 frt.) Fél évre .... 2 » (1 » ; Negyed évre . . 1 » (50 kr) Az idő már őszre jár... (Sz. F.) Minden, ami csak létezik e világon, a változás törvénye alá van vetve. A soha nem szunnyadó Gondviselő bölcs rendelése az, hogy a világon semmi el nem vész, hanem átváltozik. Változik maga a fold, az emberiség e szülő, tápláló és majd hantjával eltakaró édesanyja is. Változnak az évszakok is. A telet tavasz, a tavaszt nyár, a nyárt az ősz váltja fel. íme itt a bizonyság. Pár héttel ezelőtt még olyan melegen sülött le a nyári nap sugára, hogy ugyancsak hullott a verejtéke minden mozdulni tudó embernek s eszébe nem jutott senkinek az, hogy őszi hónapban vagyunk. S ime most már nyakig benne vagyunk a hűvös őszben. A mi keveset a perzselő meleg megkímélt növényeink közül, azt az ősz hűvös szele hervasztja el; s mi emberek szótlanul állunk meg a nagy természet szomorú ravatala mellett, elgondolva azt, hogy a mi életünk ősze is ilyen hamar elérkezhetik. Alig pár hete még, hogy azzal köszöntöttük az utcán egymást: „nagyon meleg van, szörnyen izzadok“ s alig vártuk, hogy hazaérkezve, ledobhassuk magunkról a hőség által kiszapult ruhát. A mezőn dolgozó gazda és munkások alig győzték magukat ivóvízzel és csak a legszükségesebb ruhákban, pőrére öltözve dolgoztak a hosszú, meleg nyári napokon. S mennyire megváltozott az idő!?... Elmúltak a hosszú meleg nyári napok, jöttek helyébe az ősznek hervasztó, borongós, hűvös napjai. Előkerülnek a fogasról az eddig nélkülözött ruhadarabok, a szobában is jóleső reggel és este egy-egy kis enyhítő, barátságos tűz. Gazduramék sem isznak már annyi sok vizet, munkájuk közben frisebben mozognak, bár nem öltöznek pőrére. A nap is megrövidült, az éjszakák hosszabbak és most már azzal köszöntjük egymást: „hideg van, nem is gondoltuk, hogy ilyen hirtelen elmúljanak a meleg napok!“ Hja, Mihály napon is tul vagyunk, az idő már őszre jár... A hűvös őszi idő eljöttével minden gazdának mint más bő esztendőkben, örvendezve, elégedetten kellene megállani (telt) csűre előtt és a sok szép áldásért, mely immár egészen az övé, hálás szívvel sóhajtani fel. És mit tapasztalunk? Azt. hogy sokan elégedetlenek és az egyszeri cigány szavaival ilyenformán válaszolnak: — Télben nagyon hideg van, nyárban nagyon meleg van, őssel esik azs eső; soha sincsen jó idő!.'.. Igen, mert a perzselő meleg sok vidéken meghiúsította a gazda szép reményét. Ahol dús aranykalászokat vélt aratni, ott ritka, tövissel és gyommal vegyes búzát aratott a gazda. A. tengeri vetést sok helyen lekaszálták, mint a réti fűvet, mert az aszály miatt nem növekedhetett, nem hozhatott csőt. Néhol a sáska vagy rozsda pusztította el a termést. Gyümölcs egyes vidékeken alig akad csak kóstolónak is, de az is nagyon silány. A mi újságunk a gyönyörű májusi napokban, midőn a termékenyítő csendes eső hullott alá, megemlékezett arról a szép reménységről, melyet minden gazda szive mé-
