Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-17 / 37. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 293 ügyelni kell, hogy a lakás földje sohasem legyen nedves. Éppen igy kell a konyhában is eljárni. Az ablakok üvegét is minden héten egyszer le kell mosni, mert semmisem terjeszti úgy a betegséget, mint a por, a piszok, és sopánkodva csapjuk össze kezeinket egy-egy ragályos betegség fellépésénél, nem is gyanítva, honnan jöhetett, pedig a piszok­ban, a porban keletkezett annak csirája. A GAZDA TANÁCSADÓJA Elmarad a szemle és jelentkezés. A hon­védelmi miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki: »Megfelelő továbbá sürgős intézkedés végett ér­tesítem a törvényhatóságot, hogy a közös hadsereg nem tényleges állomány legénységének ellenőrzési szemléi, a cs. és kir. közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg hozott határozat folytán, a m. kir, hon­védség nem tényleges állományú legénységének el­lenőrzési szemléi és a népfölkelés időszaki jelent­kezései a jelen rendeletem alapján a folyó évben nem tartandók meg. A tiszti jelentkezések azonban az eddigi módon teljesitendők.« Hadkötelesek nösülése. Rendes körülmé­nyek között mindazon hadkötelesek, kik a harmadik korosztályhoz tartoznak, kivételes nősülési engedély nélkül házasságot nem köthetnek. Mivel azonban az ország törvényen kivüli állapotban van és igy a 3-ik korosztályból már kilépett ifjak tőlük nem függő okok miatt elő nem állíthatnak, engedély nélkül is nősülhetnek, állitáskötelezettségüknek azonban utó­lagosan eleget tenni és igy besoroztatásuk esetében a házaságkötés folytán keletkezett hátrányokat is vi­selni tartoznak. A cselédek illetősége. Nemcsak a főváros­ban fordul elő igen gyakran, hanem a vidéken is, hogy az illetékes eljáró hatóság megtagadja az ille­tőséget az olyan cselédektől is, aki tiz éven át la­kott ugyanazon a helyen. A megokolásban csaknem mindenütt azt szokták a hatóságok felhozni, hogy az illető egyén a községi terhek viseléséhez hozzá nem járult, neve az adókönyvben és az első és másod­osztályú kereseti adólajstromban nem fordul elő. A belügyminiszter a most érkezett leiratában kijelenti, hogy mivel a cseléd nemcsak a saját személye, ha­nem a 16 éven felül levő családtagjai után is meg van róva minden községben cselédadóval, igy az illető hatóságok említett felfogása téves és helytelen és a cselédek adóját összeíró hatósági közegek eljá­rása merőben szabálytalan. Elrendeli tehát a belügy miniszter, hogy minden olyan esetben, amikor az il­letőségét kereső cseléd kimutathatja, hogy négy év óta lakik egy községben s a község ő ellene a tör­vényes kifogásokat nem érvényesítette, részére az önjogulag szerzett illetőséget meg kell állapítani ha pedig a helyi hatóság az illetőség elismerését mégis megtagadná, akkor felsőbb hatóságilag kell annak elismerésére szorítani. A cseléd illetősége azonban csak akkor érvényesül, ha a neve az első és másod osztályú kereseti adólajstromban előfordul. A vándormadár. Ószszel, a mint hüvösödni kezd az idő, útra kél dél felé a sok-sok millió madár, száll mele­gebb vidékre. Nagy csoportokban kerekednek föl szeptem­ber táján és sebes repülésben szelik át a levegő-óceánt Af­rika irányában. Ez nekik az Ígéret földje, de messze van, nagyon messze s a piciny madárszivek bizonynyal félén­ken dobbannak meg, ha az ut ezer veszedelmére gondolnak. Legnehezebb föladat a két kontinenst elválasztó Földközi­tengeren átrepülniök, s bizony, ha nem elég erősek és ki­tartók, sírjuk lehet az alantuk kéklő víztükör. Az erősek egyfolytában teszik az utat. a gyöngébbeknek meg kell pi­henniük. Tengerészek beszélik, hogy Kréta-szigetén ezer, meg ezer ilyen halálra fáradt madár zuhan a tengerbe. Más madarakban a földrajzi érzék fejlődik ki csodálatos módon. A sármány és ökörszem például nem merészelnek neki vágni a tenger birodalmának, hanem kerülővel teszik meg az utat. Európa és Kis-Ázsia határán, a Márvány-ten­geren kelnek át és a Földközi-tenger mellékén érik el Arábiát. Vannak azonban madárfajok, melyek oly gyengék, hogy a maguk erejéből képtelenek a nagy útra és erősebb pályatársaik, a darvak hátán teszik meg a vándorutat. Ez az állítás majdnem hihetetlennek látszott, de most egy ne­ves tudós erősiti meg, aki néhány hetet töltött Kréta szigetén. Egy lelkész, aki ott lakik, többször fölhívta figyel­mét a magasban vonuló daru-csapatokra, melyek körül apró madárkák csicsergése hallatszott. Ugyanezt erősitik meg Hedenborg svéd utazó és Lemesz tudós, a ki Kis- Ázsiában észlelte ugyanezt a tünetet. El kell tehát hin­nünk, hogy gyönge madárfajok, úgyszólván, megnyergelik erősebb barátaikat s ilyen módon száz meg száz kilomé­tert utaznak kényelmesen és ingyen. Pápaszemes. KIS GAZBA. A vöröaborkészités. A kék és fekete szőlő mustja úgy lesz vörös­borrá, ha törkölyén erjesztjük. Ennek oka az, hogy a szőlő héjában lévő vörös festőanyagot az erjedés folyamán képződő szesz és borkősav s az erjedés ál­tal létrejövő magasabb hőmérsék kivonja. Mindazonáltal ne higyjük, hogy a hosszú erje­dés sötétebb vörösbort eredményez. Ellenkezőleg áll a dolog. Magasabb hőmérséknél folyó gyors er­jedésnél a bor színe sötétébb és tartósabb lesz. Ala­csonyabb hőmérséknél folyó; lassúbb és hosszabb ideig tartó erjedésnél a bor nem lesz oly sötét szinü és később ebből is vészit. A tökéletesen. de nem túlérett szőlő ád a leg­szebb és legtartósabb szinü vörösbort. A túlérett, aszuszőlő, minthogy ebből sok oly anyag megy át a mustba, mely a bor festőanyagát kiválasztja, soha­sem ád oly sötét és tartós szinü bort. A vörösbor egyik jellemző sajátsága a fanyar­ság, melyet a szőlő magvából és héjából felvett tannin okoz. Nagymennyiségű tannin a szőlő csokányában is van, de azért sohasem szabad a vörös mustot a szőlő csokányán erjeszteni, mert a csokányban oly alkotó­részek vannak, melyek a bort vad fanyarrá teszik és vörös színét megrontják. Ezért a vörösbornak való szőlőt erre való nagy- liku rostán mindig le kell szemelni. A vörösbornak való szőlőt, ha csak vörös aszú készítésről nincs szó, lehet sőt célszerű harmatosán szedni, mert a szemekre harmat alakjában rakodott kis viz elősegíti a vörös színanyag kiválását. Amint a vörösbor szőlőt leszedjük, előzetesen osztályozzuk. Külön tesszük a teljesen ép, hibátlan fürtöket, külön a rothadtakat. Azután mindjárt le­szemeljük, megzúzzuk és végre a cefre erjesztő kádakba jön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom