Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-17 / 37. szám
294 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A vörösbor erjesztésére legalkalmasabb a 30—35 C-foku állandó hőség, mely 25 C-foknál soha kevesebb ne legyen és felmehet 40 C-fokig. Magától értedődik, hogy a hőség ilyetén szabályozása csak fűthető erjesztő kamarában történhetik. Erjesztésnél vigyázzunk rá, hogy a léből a törköly ne álljon ki, mert könnyen megecetesedik. Az ecetesedést megátolhatjuk azáltal, ha az erjesztőkádba egy beleülő, kijuggatott feneket, vagy farostélyt alkalmazunk, mellyel a törkölyt a lé alá szorítjuk, o A szatmári baromfi kiállítás előkészületei lázas munkássággal folynak. — Az érdeklődés nagy s az ország minden részéből érkeznek bejelentések. Ezt az érdeklődést érthetővé teszi a kitüntetések és dijak nagy száma, valamint a tervezett nagy meny- nyiségü állami vásárlás. A bejelentések szeptember 15-éig küldendők be, az élőállatok pedig szeptember 22-ére. A 4 napos kiállítás szeptember 24-én nyílik meg. A vasúti szállítási kedvezmények engedélyezése szintén killátásba van helyezve s már a legközelebbi napokban várható, amidőn is azonnal szét fognak küldetni a szükséges nyomtatványok. Gazdaértekezlet Pécsett, A Baranyamegyei Gazdasági Egyesület szeptember 30-án Pécsett gazdaértekezletet tart a hitelértékesités és fogyasztás, ugyszinte a gazdatársadalmi szervezkedés megvitatása végett. A rendezőség kérésére a Magyar Gazdaszövetség Meskó Pál titkárt küldte ki, aki az értekezleten a gazdatársadalmi szervezkedés jelentőségéről, a gazdakörök és szövetkezetek alakításáról fog előadást tartani. A repcepogácsát legegyszerűbben fejszefokkal tördelik össze, de ez nagyon tökéletlen s szapo- rátlan munka s aki rendesen eteti a repcepogácsát, az jobb, ha e célra készült törőgépet szerez be, több gazdatárssal együtt. Áztatni a pogácsát azért nem helyes, mert igy a jószág nem igen rágja meg, inkább csak elnyeli, minélfogva nem is fogja jól megemészteni. Különben a repcepogácsából naponkint egy-egy felnőtt szarvasmarhának legfeljebb egy kilót lehet adni. mert ha többet adnánk, emésztési zavarok állhatnának be, különösen, ha vadrepce is van a pogácsában. Sok helyen szecskával keverik a repcepogácsát, igy 25 óráig fülledni hagyják s csak azután etetik fel, a mi szintén helyes eljárás, mert a szecska miatt a jószág a pogácsát is jól meg fogja rágni. A zab megzuzásáról. Ha a lónak hibás fogai vannak, vagy a foga jön, azonkívül ha valami igen sürgetős dolog miatt nincs elég idő az etetésre, vagy ha a ló igen mohón eszik és emiatt nem rágja meg kellőképen a zabot, olyankor jó azt előbb valami mozsárfélében megzúzni, hogy a héja leperegjen és úgy abrakolni vele. De ha semmi ok nincsen, akkor nem csak hogy nem szükséges, hanem még káros, meg vesződséges is volna ez az eljárás. Meddig él az állat? Természettudósok már régóta tanulmányozzák, meddig élnek el a különböző fajtájú állatok. A ló meg a szamár életének legvégső határa a harmincöt esztendő. Ezt a kort azonban vajmi kevés éri el s ha meglesz a lóvágó hid — még sokkal kevesebb. Az ökör legföljebb harminc esztendeig él, akkor már olyan öreg, hogy végelgyengülésben múlik ki. A juhnak, macskának sertésnek az élete ideje már csak félakkora : legföllebb tizenöt esztendő. Ezt a kort azonban talán csak a macska éri meg. A kutya elél huszonöt évig, a tengeri nyúl 8—10 esztendeig, a liba elélhetne, ha hagynák, harminc évig, a kacsa meg a kakas tizenkettőig, a holló száz esztendőt is megér, a papagály meg az elefánt százötvanet, kétszázat. A leghosszabb életű állat az eddig szerzett adatok szerint a teknősbéka: hogy ez meddig él el, azt nem állapították meg, de egy londoni állatkerben van egy lekenősbéka amelyről bizonyos, hogy 1750-ben már megvolt, sót még akkor is koros legény volt és még ma is olyan jó erőben van, hogy elélhet akár még egy pár száz esztendeig is, ha — ha meg nem unja. HÁZI-A SSZONY. Sós ugorka télre. Az ugorkát nemcsak ecetben, hanem sós lében is el lehet tenni a télre, mikor ritkaságánál fogva talán több becse van, mint nyáron. Némely vidéken nemcsak a házi használatra, hanem eladásra, a piac számára is csinálnak be ugorkát sós vízbe egész hordókkal és van is jó keletje. A becsinálás kevésből áll, úgy amint következik. Megválogatjuk az ugorkát, hogy nemcsak ép, hanem lehetőleg egyforma, szép egyenes legyen, mert igy tetszetősebb. Tiszta vízben jól megmossuk, hogy semmiféle piszok ne tapadjon rajta. Ha kell puhább kefével is megsurolhatjuk. Készítünk kaprot, szőlő-, meggyfalevelet és tormát. Ezeket is vízben megtisztogatjuk, hogy általuk semmiféle piszok ne kerüljön az ugorkás edénybe. Mig ezzel dolgozunk, forralunk tiszta sós vizet, olyant, amelybe minden öt literre egy marék sót tettünk. Ha a viz fölforrt, félre tesz- szük kihűlni. Azalatt elhelyezzük az ugorkát az edénybe. Legalul jön eg}r réteg a fűszeres dolgokból, a kapor-, szőlő-, meggy- és tormából. Arra egy rétegben jól tömötten elrakjuk az ugorkát. Az ugorkára ismét a fűszerek, végre legfelül a levélzet körül, mire azután az edénybe a kihűlt sós vízből anyit töltünk, hogy az edény taétalmát egészen ellepje és két ujjnyira fölötte áljon. Erre az üveget erős, hibátan marhahólyaggal lekötjük és négy-öt napig verőfényes helyen tartjuk, hogy megérjen az ugorka. Mig a napon van, a hólyagon folyton nedves ruha legyen, hogy meg ne repedjen. Hűs, száraz helyen egész télen eláll. A zöldség eltartása. Tavaszra már rendesen elpusztul a pincében tartott zöldség, a mit elkerülendő, én következőkép szoktam eljárni: Mikor őszön a zöldséget kiásom, még ott a földjén meg- tisztittatom s a pincébe lerakatom két hétre hervadni. Egy száraz napon aztán a kertben arasznyi széles és ugyanolyan mély árkot ásatok, a zöldséget fej szerint külön bele állíttatom, földdel beta- kartetom, ha pedig nagy a szél, még egy kevés hamut is hintetek rá. Nálam a zöldség igy szépen el áll s tavaszi eladásra nagyon alkalmas, mert egészen friss. Háziasszony. Esővizcs hordók kímélése. Gondos háziasz- szony összegyűjti az esővizet, amelynek a kutviz fölött számos előnye van. Hogy az esővizet össze lehessen gyűjteni, hordót állít az eresznek valamely alkalmas szögletébe és abban fogja fel a lecsurgó esővizet. Nyáron azonban megtörténik, hogy hetekig nincs egy csepp eső sem s az üresen álló hordó összeszárad, szétveti a forróság. Télen pedig, mikor vízzel van tele, fagyáskor a jég repeszti szét a hordót. Ezt a két bajt úgy kerülhetjük el, ha erős jó
