Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-20 / 33. szám
258 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Erre tanította szent István az ő nemzetét ! Szálljon fel tehát az ének és búgjon végtől-végig szent István országán: »Hol vagy István király *? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben, te előtted sírván.« Mi az oka? Számos okokat soroltunk fel már eddig is, mik a gazdák és munkások közt való egyetértést megbontják és a bizalom helyett a bizalmatlanság magvait hintik el. Az az: létrehozzák a sztrájkot. Ezen okok közé soroljuk mi saját tapasztalatunkból merített meggyőződésünk szerint az előleget. Oh, ezt az előleget nem csak a munkásnép, nevezetesen az arató munkásnép ismeri. Előleget kér és előleggel van leláncolva sok sok hivatalnok, tisztviselő. Előleget kér mai világban már sok-sok iparos, mesterlegény, sőt cseléd is. Hát hogyne szorulna erre a sok viszontagságnak és esélynek kitett arató-munkás is. Mondhutjuk azonban, hogy az előleg dolgában talán legszerencsétlenebb vagy legalább mostohább helyzetbe jutnak az arató munkások. Tagadhatlan, hogy az arató-munkás szorult helyzetét legjobban kizsákmányolják. Kik? Tapasztalatunk szerint legeslegtöbbször az alfél vagy a jó Isten tudja mifajta bérlők. Itt nincs szív. Itt nincs méltányosság. Csak a legridegebb kalmár- ság, a legönzőbb haszonlesés. Az a megszorult munkás, mikor az előleget kéri nem néz se’ jobbra, se’ balra. Csak a közepre. Hogy előleget kaphasson. Annyit amennyit. És úgy ahogy. Akadnak gazdák is, — fájdalom, hogy ki kell mondanunk, — akik szintén ismerik az előleg szorító kapcsát. Ezek is markukba szorítják az alkalmatosságot. Nem lehet tagadni, hogy hiba esik a munkásokban is. Miért? Mert sokszor akkor is tekintélyes összeget vagy értéket vesznek fel előre, mikor azt egy kevés előrelátással, összehúzó életmóddal elkerülhetnék. íme, e két oldalú tünemény fog rávezetni minket arra, hogy bizony az előleg is nem utolsó magva azon viszálynak, mely később és pedig nem is oly nagysokára viszályt támaszt a felek közt. A gazda ragaszkodik az ő feltételeihez, ha még egyszer amúgy bőségesen eresztett is a búza. A munkás meg nem csak azért ébred lel, mert csalódott, hanem isszonyu erővel támadja meg a gondolat. Mi fajta gondolat? Hogy mi leszen ő vele a jövő télére, ha az előleget kiveszik. Aztán egy más érzelem is szántogatja lelkét. Mikor látja, mily boldogok azok, kik előleghez nem folyamodtak. Mig ő? Talán a lelkiismeret is furdalja, hogy bizony ő anélkül az előleg nélkül is keresztül gázolhatta volna a telet. Talán nem kellett volna neki úgy élnie, ahogyan élt. Mindezekhez sorakozhatik egy kis izgatás. No hát ki tagadja, mely könnyen bekövetkezhetik a viszálykodás, sőt zendülés. Kérdések kérdése itten is, hogy mi a teendő? A méltányosságra hivatkozhatunk, de ez nem elég. Tanács, de nem kalács. Szerény véleményünk szerint itt egy áldásos intézményt lehetne és kellene létesíteni. Talán egy más, már működő intézmény kebelében. Egy olyan pénztárt létesíteni vidékenkint vagy máskép, honnan a munkások jól körül nézett helyzetek alapján előleget kapnának. Honnan, melyik forrásból merítene e pénztár? A büntetés pénzek egy bizonyos percentjéből, a gazdák önkéntes adományából stb. Az eszmét itt csak felvetjük. Gyakorlati emberek élet malomkövével őröljék aztán meg. Diester. Tüzek az ország minden részében. A perzselő szárasság még nem elég mezeinkre, erdeinkre és szőlőinkre. Szívesen, majdnem eszeveszetten társul hozzá a vereskakas. Itt is, ott is felütvén taréját. Rettenetes az a pusztítás, amit a tűzveszedelem az ország minden részében okoz. A múlt héten különösen gazdag aratása volt. Csak úgy öregjéből számolhatunk be róla, mert különben bétölthetnők az egész hírrovatunkat a veszedelmek leírásával. Tüzek Temesmegyében. Horsich Ignác földbirtokos csé- peletlen gabonája vasárnap meggyulladt. A tűz roppant gyorsasággal terjedt, annyira, hogy a tűzoltóság képtelen volt megmenteni a gabonát s csak arra szorítkozott, hogy a tüzet lokalizálja. Az óriási tűzvészben elpusztult Horsich cséplőgépje is. Az együttes kár hatvanezer koronát tesz ki, amiből nem térül meg semmi, mert sem a gabona, sem a cséplőpép nem volt biztositva. A tüzet alighanem a cséplőgépből kipattanó szikra okozta. — Szitás községben is nagy tűzvész dühöngött a szombatról vasárnapra virradó éjjelen, amennyiben Wiener Zsigmond és Ramnyancu Miklós szi- lasi lakosok összesen 1000 kéve búzája teljesen leégett. Biztositva csak a Wieneré volt — Egy falu égése. Budfalván (Máramorosmegye) nagy tűzvész volt. A féríilakosok a tűz keletkezésekor már mind a mezőn dolgoztak és nem volt, aki az oltást végezhette volna. Egy egész utcasor leégett. Nagyon megnehezítette az oltást a vízhiány is. A tűz valószínűleg gyújtogatásból eredt. — Szepesváralján ismét tűz volt. A szepesváraljai lakosság még fel sem ocsúdott a néhány nap előtti rettenes tüzvész-okozta félelemből, már megint újabb tűzesetről ad hirt tudósítónk. Csurman János mészáros házában tűz ütött ki, mely több házat és 14 csűrt hamvasztott el, melyekben benneégett a gazdák összes idei termése. A tűzhöz kivonult tűzoltóságon kívül a szomszéd községek tűzoltósága, mely óriási erőfeszítéssel lokalizálta a tüzet. A tüzet hir szerint gyújtogatás okozta. — Tűz Fehér- gyarmaton. Mikor a lakosság jó része napi fárasztó munkája után lepihent, rémes tűzi lárma zavarta meg az éjjeli csendet. Kisszer-utcán 2 lakóház ismeretlen okból kigy.u- ladt s porig égett. A tulajdonosai kint a mezőn a gépnél háltak, csak a derék s igazán jól szervezett tűzoltóság köszönhető, hogy a nagy vízhiány miatt a tűz a sűrűén levő házak között tovább nem terjedt. — Három család maradt igazán a legszegényebbjei hajléktalanul. — Óriási tűzvész pusztított Nagybányán aug. 10-én éjjel 10 órától kezdve, mikor a Göbl tulajdonát képező Kossuth-utcai ház kigyu- ladt. A száraz fedél pár perc alatt lángban állott s bár a tűzoltóság nagy önfeláldozással dolgozott, a magasan lobogó tüzet elfolytam nem tudta, minek következtében, bár teljes szélcsend volt, a Svaicer örökösök piaci emeletes szomszédháza is kigyuiadt s innen a tűz átharapózott a piac nyugati oldalára s a városi nagy vendéglót, régi városházát s a mellette levő bérházat elhamvasztotta. A tűz a késő
