Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-20 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 259 reggelig tartott és négy hatalmas emeletes ház s több kisebb épület esett áldozatul, úgy hogy ma a piac nyugati oldalán csak megrongált kémények merednek az égnek. A kár kiszámíthatatlan. — Leégett község. Felsőturcsek község 13 ház kivételével teljesen leégett. A tűz martalékja lett a templom tornyostol, a községháza a benne levő pénztárral együtt, sok szarvasmarha és baromfi. Bennégett egy temetésre váró hulla és egy kis gyermek is. Száznál több család lett hajléktalanná. A tüzet állítólag egy vasút mozdonyából kiszálló szikra okozta, amelytől egy szalmafedelü ház tüzet fogott. A kár meghaladja a 700.000 koronát. AMERIKA Az Amerikába való boldogulás titka. Tudom jól, hogy sokan mohó kíváncsisággal fognak ennek a cikkecskének olvasásához. Különösen olyanok, kik álmukban már ott voltak a tengeren túl — Amerikában. Vagy olyanok is, kik nappal és éjjel forgatják elméjükben, hogyan lehetnének ők is — kivándorlók. — Mert — igy gondolkoznak. Valami titkának mégis kell annak lennie, hogy ott olyan emberek is boldogulnak, akik itthon rongyokban jártak, éheztek, ásitoztak, pálinka-közeiben éltek, egyszóval a züllés- és pusztulás sirpárkányán állottak. Ott van például Veres Éliás, aki szidta ezt az országot napszámon. Aki annál egyebet sem tett, mint szidta a kormányt, a nadrágos embereket, hogy semmit nem segítenek a szegény emberen. Ott van Jármos Pista, a favágó, aki inkább koplalt, de nem vágta volna fel a fát, ha meg nem adják la, amit őkegyelme kigondolt, meghatározott. Most az uj hazában — boldogulnak. Mi titka lehet ennek? A tenger? Amerika levegője, vize vagy mi a — szösz? Hát mondunk egyet, kettő leszen belőle. A mi országunkban egy nagy hiba vagyon. Rettenetes kevés önálló ember vagyon. Azaz itt az emberek nem szokták meg önerejükben önakaratukban, lelki éberségükben bízni. Itt rémitően sok az ember, kik saját lábukon állani nem tudnak, de nem is' akarnak. Itt nálunk mindenki mankót, segítséget, protekciót, kormánytámogatást, egyesületi adományt, szegények perselyére vár illetőleg várja. Ezt itt már nálunk megszokták. Ha aztán az elmarad, akkor vége mindennek, elereszti fdét-farkát, elégedetlen, boldogtalan leszen. Nem úgy ám Amerikában. — Az Amerikába vándorolt magyar boldogulásának az a titka, hogy ott aztán egymagára marad. Akarja, nem akarja, ott saját lábán kell állania. Ott egyedüli birtoka az ő izma, munkaereje, akarata. Ha ezek nincsenek, elpusztul. Mert Amerikában sült galamb nincsen ám. Amerikában a magyar csakhamar elfelejti a gyámolitást. Dolgozni, munkálkodni vagy pusztulni. Egész amerikai emberré leszen. Teljesen azonosítja magát, amit cselekszik. Ha dologhoz lát nem im- mel-ámmal, de teljes odaadással teszi azt. íme, itt van öregjéből az Amerikában való boldogulásnak titka. Tessék megkérdezni az Amerikából hazajöt- tektől: igazunk van-e? B&. A GAZDA TANÁCSADÓJA Magyar kir. földmivesiskolák vannak: Szilágy - somlyón, Adán, Algyógyon, Békés-Csabán. Breznó- bányán, Csákovárott, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen, Karcagon, Kecskeméten, Komárombai, Lúgoson, Nagyszentmiklóson, Pápán, Rimaszombaton, Szent-Imrén, Szabadkán és Csik-Szeredában. Sokba kerül az ezen iskoláztatás 9 Arra törekedett az állam, hogy mihint csak jobb módú gazda, beadhassa gyermekét az iskolába. Tágas, egészséges benlakásokban egy évre 300 koronáért teljes ellátás kapható. Tandíj, mint más iskolákban nincs. A könyvek alig kerülnek mindössze 4—6 koronába. Szegényebb sorsú törekrő ifak részére teljesen ingyenes helyet is szokott engedélyezni a földmivelé- sügyi miniszter ur. Gondoskodva van arról is, hogy a fiuk cifra ruházkodás állal a szülőknek költséget ne okozzanak senkinek különb ruhában járni nem szabad, mint járt otthon a szülői háznál. Mennyi az iskoláztatás ideje és kik léphetnek az iskolába 9 Az iskoláztatási idő két év, tehát más iskolákhoz viszonyítva elég rövid idő; a szülőknek nem kelt gyermekeiket segítő kezét sokáig nélkülözniük. Aki a falusi iskolát elvégezte, Írni, olvasni tud, a 17 évet betöltötte, a 32 évet pedig nem haladta túl azokat a földmivelésiskolákba fölveszik. A tanév október 1-én kezdődik. Aki még többet akar tudni ezen iskolákról, az forduljon a földmivesiskolák igazgatóságaihoz, akik igen szívesen adnak részletesebb felvilágosításokat is. Az elhagyott gyermekek védelme érdekében, amióta az állami gyermekmenhelyek megnyíltak, sok üdvös intézkedés történt. Legutóbb Ruffy miniszteri tanácsos, az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője kérdést intézett Szalmárváros tanácsához aziránt, hogy hajlandó-e a hatóság őt abban a törekvésében támogatni, hogy 100—150 olyan asszonyt helyezzen el a városban, akik állami gondozásba vett gyermeküket táplálnák miközben ezen asszonyok hajháló készítéssel foglalkoznának. A városi tanács egy bizottságot küldött ki ezen kérdés tisztába hozatalára, mely bizottság hétfőn tartott üléséből javasolta a tanácsnak, hogy a régi honvéd laktanya épületében három helyiséget bocsásson az említett asszonyok internátusszerü elhelyezésére, egyszersmind javaslatba hozta azt is, hogy tegyen a tanács megfelelő lépéseket egy állami gyermekmenhelynek városunkban való felállítására, hogy szűnjék meg a visszás helyzet, mely szerint Szatmár tovább is fióktelepe legyen Nagyszőlősnek. A tanács keddi üléséből a szükséges intézkedéseket megtette. Találós mesék. 1. Elül villa, hátul seprű, közepén meg széna tartó, mi az ? (cseq e S9 gjjjgj ‘gajgzs) '.ioqQ 2. Mikor jó a kicsi alma ? í,.£8eu soutu 3. Egy szántja, négy lábával taszítja, kettő nézi egy lábával hajtja. Mi az ? •911ZSIQ 4. Melyik a legtüzesebb ló ? ’91GSGA V ö. Melyik tyuk jár a föld alá tojni? •(iplumjq) G^uoSanq y
