Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-04 / 22. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 173 rető házat, ahol az idegent, aki véletlenül kerül a házhoz, a legjobb borral megkínálnák. Üzleti ügyekben sokat érintkeztem törökökkel, de nem akadt, aki szavát megszegte volna, vagy be akart volna csapni. A tisztviselők távolról sem olyan megvesz- tegethetők. mint ahogy mondják. A baksis elfogadása szokásos s aki ad nekik borravalót, azt azután nem is hagyják cserben. /y SZŐ VETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! A szervezkedő gazdák. A földmivelésügyi miniszter a Perbenyik zemplénvármegyei községben megalakult perbenyikvidéki baromfitenyésztő társulat, továbbá az Alsósiménfalva, Alsósófalva, Felső- boldogasszonyfalva, Felsősófalva, Oroszhegyvárság, Gyepes, Parajd, Farkaslaka, Tarcsafalva, Homoród- jánosfalva, Rugonfalva községekben alakult gazda- szövetségek alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. — A földmivelésügyi miniszter a Nagyatádi Gazdakör, a Kövend községi gazdák szövetsége alapszabályait és az Udvarhelyvármegyei Gazdasági Egyesület módosított alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. A hitelszövetkezetek illetékmentessége. Az Országos Központi Hitelszövetkezet panaszt tett a pénzügyminiszternek amiatt, hogy az egyes adóhivatalok és pénzügyigazgatóságok a kötelékébe tartozó szövetkezetekre oly illetékeket rónak ki, amelyek fizetésére az 1898: XXIII. törvénycikk értelmében nem kötelezhetők. E panaszok folytán a pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyben meghagyta, hogy az 0. K. H. kötelékébe tartozó szövetkezetekkel szemben az 1898. évi XXIII. törvénycikk 47. § át mindenkor alkalmazza s különösen gondja legyen arra, hogy sem a tagoknak nyújtott kölcsönök sem más otyan jogcselekmény után amelyre az a törvényszakasz bélyeg- és illetékmentességet biztosit, a törvény rendelkezésének félremagyaráza- tából jogtalan bélyeg- vagy illetékkövetelés ne legyen támasztva. Meghagyja továbbá a miniszter, hogy a szóban forgó szövetkezetektől az üzletrészek s a kifizetett osztalék után II. fokozatú illetéket ne követeljen, mert ezeket az illetékeket csak a részvények és részvényszelvények után kell fizetni, a hitelszövetkezeteket pedig nem lehet azonosítani a részvénytársaságokkal. Végül felhívja a miniszter a pénzügyigazgatóságokat, hogy ügyeljenek arra, hogy az adóhivatalok a rendeletet pontosan betartsák. AM E RI K A Uj magyar templom Chicagóban. Körülbelül most van egy éve annak, hogy Grósz Ferenc gánthi plébános Amerikába ment, hogy az ottani elárvult magyaroknak hirdesse Isten igéjét. Chicagóban telepedett le, ahol a magyarok úgyszólván pap és templom nélkül voltak. Az apostolkodó plébános nagy buzgósággal fogott munkához s egy év után annyira vitte a chicagói magyarok vallásügyi helyzetét, hogy immár templomot is sikerült épiteniök. — Az uj templom felszentelését június hó 4-én Quigley chicagói érsek végzi, az ünnepi sz.entbeszédet pedig Vav Péter gróf pápai protonotarius mondja. A chicagói magyarok büszke örömmel várják az ünnepi napot mely az ő nemzeti összetartozóságuknak szép megnyilvánosulása lesz. Bevándorlók megadóztatása Amerikában. A »New York Times« jelenti Washingtonból a következő hirt, mely a Magyarországból kivándorlókat is nagyon fogja érdekelni. Hire jár, hogy Roosevelt elnök a nagymérvű bevándorlás csökkentésére javaslatot akar benyújtani a legközelebbi kongresszusnak, mely szerint a bevándorlók adóját progresszív alapon egészen huszonöt dollárig emeljék fel. Egy millió bevándorló. Ebben az esztendőben Newyorkon át egy milliónál több bevándorló érkezett Amerikába. Az Egyesült-Államok kormánya most azon fáradozik, hogy a bevándorlók zömét a földmiveléssel foglalkozó déli államokba terelje s azt javasolta az európai kormányoknak, hogy rendes hajójáratokat indítsanak a déli államok kikötőibe. _____KI S GAZDA. Bo rjunevelés. Az állattenyésztésben kellő haszon mellett főcélunk az, hogy szép erőteljes és kifejlődött marháink legyenek. Hogy ezen célt mennél biztosabban elérjük, tájékozva kell lennünk azon teendőnkről, melyekkel egy fejlődő állat . minden testi kívánalmának megfelelhetünk. Evégből pár sorban elő fogom adni azt, amit magam a borjuk fölnevelésénél tapasztaltam. Mindenekelőtt csakis a tenyészkivánalmaknak megfelelő apa- és anyaállattól származott borjukat érdemes fölnevelni. Most, midőn hazánk legnagyobb része a nyugati szarvasmarhák nevelésével véli elérni a jövedelmes állattenyésztést, sok minden elkerüli a tenyésztők figyelmét, s a borjú csak a nyugati jelleggel bírjon, fölnevelik. A borjuk tényleg majd mind, kivétel nélkül, érdemesek a nevelésre, de legalább arra az egy dologra kell nagy gondot fordítani, hogy a far a kifejlett állatnál 10 cm.-nél ne legyen magasabb mint a marha (válla). De épen itt a bökkenő, mert a borjún ezt kiskorában fölismerni nehéz. Pedig a népies tenyésztésben levő szarvas- mai'hák legnagyobb része ebben a szépséghibában szenved, t. i. a farktő néha 20 cm.-rel is magasabb, mint a váll, s ebből következik, hogy az állat nyer- gesdereku, a köznép nyelvén átszakadt marha lesz. Ezért, ha az anyaállat ily hibában szenved, akkor olyan bika alá kell ereszteni, amelyiknél mind a két magasság egyenlő. Ezzel a legnagyobb valószínűség szerint ellensúlyozzuk az anyaállattól származható hibát. Most tisztázzuk ama kérdést miként kell a borjukat szoptatni s elválasztani? Az első hetekben naponta töbször kell szoptatni, ügyelni kell azonban arra, hogy egyszerre túlsókat ne kapjon a borjú. A tehéntől a fölösleges tejet elfejni nem helyes, mert mennél kevesebb tejet kell a tőgynek produkálni az első két hétben, annál könyebben erősödik meg a tehén. Tudvalevő dolog, hogy a borjazás után mindig elgyengül a tehén, kevesebbet eszik egyszóval megérzi a borjazást. Ha kifejjük tejét, azt a tehén-
