Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-08 / 1. szám
9 MAGYAR FÖLDM1VELÓ Rossz a világ. Soha nem hallottunk olyan sok rosszat a világról. mint éppen korunkban. Mindenfelé azl halljuk hangzani, hogy — Rossz a világ. Nehéz a megélhetés, sokat kell dolgozni, fáradozni és mégis olyan silány a jutalom, hogy az embernek elmegy a kédve minden dologtól. — Hej, nem igy volt régen! __ Még az ég en is más nap süt most. Jobb világ volt régen!... — Csakugyan ugv van! — fogja mondani a szives olvasó is. Ilyen és ehhez hasonló panaszok hallatára azt hiszem nem pazaroljuk az időt, ha megvizsgáljuk, csakugyan rossz-e a világ, és olyan rossz-e, mint a milyennek sokan ismei'ik ? Ha megfigyeljük § természetet, tapasztalni fogjuk. milyen példás szép rendben történik ott minden. Tél, tavasz, nyár és ősz milyen szépen váltják fel egymást; mindenik meghozza a maga áldásteljes gyümölcsét. A nap bevilágítja földünket, megérleli vetéseinket, a hold és csilllagok este világítanak. És ezen világitó testek sok ezer esztendő óta, soha egy percet sem késve, pontosan futják pályáikat. A felhők megöntözik a föld barázdáit, hogy a vetések növekedjenek. Mindezen áldásteljes dolgok a világon történnek, ezekben semmi rosszat nem találhat senki sem. Hát tisztelt gazduram, ki talán éppen most, jól fűtött szobában a világot Ítéled rossznak, gondolkozzál csak egy kicsit és be fogod látni, hogy nem ítélsz helyesen. Kérdezd meg csak magadat, elvégeztél-e minden dolgot a rendes időben?... Megmunkáltad-e földedet jól ? Vetettél-e abba tiszta szép magot ? Tisztitottad-e a gyomtól ? Betakaritottad-e termésedet a kellő időben jól fedett csűrbe ? És vájjon munkád kezdetekor felnéztél-e a magas égre, áldást, segedelmet kérve az Egek Urától?... Midőn munkád bevégezted, hálát adtál-e a segedelemért?... Ugv-e bár szégyenkezve ismered el, hogy mindezeket te nem cselekedted. És mindezen hibákért — elég helytelenül — a világot kárhoztatod, elitéled, kigyót-békát rákiáltasz ?! És rákiáltanak mindazok, akik a világot rossznak tartják. Ha az elmondottakat figyelembe vesszük, minden magyarázat nélkül el kell ismernünk, hogy a világ, ha bár reá fogjuk is hogy rossz, nem rossz az, hanem igenis rosszak az emberek, akiknél szinte szokássá vált a maguk hibáját másra, legtöbb esetben olyanokra hárítani, akik teljesen ártatlanok. Próbálja meg mindenki hivatását pontosan, lelkiismeretesen teljesíteni, tapasztalni fogja, hogy a világ nem rossz. Ha olykor-olykor sötét felleg borul életünk egére, ha bánat, szomorúság ér bennünket, midőn látjuk, hogy fáradozásainkat óhajtott siker nem koronázza, midőn a legjobban kiszámított tervünk is dugába dől, még akkor sem szabad csüggedni és gondatlanul a világot okozni mindenért. Bizzunk, reméljünk, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy ború után szokott jönni a derű. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. A nép téli gazdasági kiképezése. A föld- mivelő nép évről-évre fokozatosabban érdeklődik a népies gazdasági előadások iránt. Tallián földmive- lésügyi miniszter folytatni kivánja az immár közel egy évtizedes gazdasági akciót s most kiadott rendeletében az ország legtöbb vidékén uralkodó takarmányhiányra elsősorban oly irányú előadások rendezését kivánja, amelyek a rendelkezésre álló takarmányoknak takarékosabb és jobb kihasználására vonatkoznak. Ezenkívül előadási tárgyul felölelhető a gazdasági élet köréből minden olyan mozanat, melynek fejtegetése, részletesebb ismertetése a vidéken érzett hiányokon segíthet s a gazdasági haladás útját egyengeti. A gazdasági vándorelőadások megtartásánál a miniszter számit a magyar közönségnek az ügy iránt kezdettől mutatkozó érdeklődésére és áldozatkészségére, arra, hogy a képzettebb gazdák az ügy iránt való buzgalomból az előadások tartását minden külön díjazás nélkül hajlandók lesznek elvállalni. Zichy Nándor gróf és 50 éves cselédje. Herbszt István számadó gazda gróf Zichy Nándor felsőczikolai gazdaságában ötvenedik szolgálati évét töltötte be. Ez alkalommal gróf Zichy Nándor minden állami beavatkozásoktól menten önmaga vitte végbe az ünnepélyt. Egybehívta székhelyére, Duna- adonyba az összes uradalmi alkalmazottakat, úgy a tisztséget, mint a cselédséget; az ünnpélyt szentmise előzte meg mely után megjelent az egész grófi család valamint a helybeli plébános és káplán is. Az ünnepi beszédet maga gróf Zichy Nándor tartotta. Könnyekig meg voltak hatva, midőn őszbebo- rult szolgájának érdemeit méltatta s egyben saját- kezüleg adta át az uradalmi irodában készült elismerő iratot, valamint a 100 korona jutalmat. A községi pótadó Magyarországon. A minap az Államnyomdából egy 1833 oldalra terjedő könyv került ki. Címe: Magyarországon az állami egyenesadérk alapján kivetett vármegyei- és községi adók statisztikája. Ennek a könyvnek adatai megmagyarázzák nekünk, hogy miért nő a kivándorlás és miért sok az elégületlen ember. A munkálat szerint az állami egyenesadók után az 1898. évben 2T5 millió forint községi adót vetettek ki. 1899-ben pedig 22 8 milliót. Ebben az összegben azonban Budapest községi adója nem szerepel. Az egyenesadók alapján kivetett községi adók főösszege, Budapest beszámításával, 524 millió korona. Százalékokban kifejezve, a községi adó — a munkálat szerint — az állami adóknak 29 9 százalékát tette 1898-ban és 304 százalékát 1899-ben. Ha tehát felteszszük, ami valószínűnek is látszik, hogy ez az egy évi 05 százalékos emelkedés országos átlagában a természetes növekedés jellegével bir, ngy jelenleg az 1904. évben a községi pótadó átlagos százaléka: 33, ami annyit jelent, hogy átlagosan az állami adónak egy harmadát kell Magyarországou községi pótadó címén fizetni, Van Magyarországon olyan boldog község, ahol községi pótadót egyáltalán nem kell fizetni, de van olyan sajnálatra méltó község is, ahol
