Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-12-18 / 50. szám

406 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A GAZDA TANÁCSADÓJA A mértékhitelesités bajai. A közforgalomban használt mérlegek ellenőrzé­se tárgyában a belügyminiszter 5599/1904. sz. alatt körrendeletét adott ki, amely a kereskedelmi minister azon közlése folytán, hogy a legutóbbi időben számos panasz merült fel, hogy a közforgalomban az 1874 VIII. tcz. szigorú intézkedései daczára részint hitele­sítési kényszer alá eső, de azért hitelesítetlen, avagy hamis hitelesítő bélyeggel ellátott tárgyak vannak használatban, hogy továbbá különösen a malmokban hitelesítetlen vagy nem mértékrendszer szerinti mé­retek használtatnak és hogy sok helyen a mértékek elhanyagolt állapotban vannak, — e visszásságok megszüntetése céljából felhívja valamennyi törvény- hatóságot, hogy a mértékek ellenőrzésére hivatott rendőri hatóságokat a mértékügyi törvények és sza­bályok pontos megtartásának szigorú ellenőrzésére és különösen a belügyminiszter által a mértékek ellenőrzése tárgyában 1875. dec. 2-án 58.4.38 sz. a. kiadott rendelet intézkedéseinek szigorú végrehaj­tására utasítsa. A hitelesítési kellékeknek meg nem felelő hordók, palackok slb. után fizetendő vizsgá­lati dijak tárgyában pedig a kereskedelmi miniszter adott ki f. évi 18.133/VII. sz. alatt rendeletet, amely azt mondja, hogy a mértékhitelesítő hivatalok ré­széről panasz merült fel aziránt, hogy a közönség egy része és nevezetesen az ócska és javított hor­dók adásvételével foglalkozó felek gyakran oly hor­dókat küldenek a mértékhitelesítő hivatalokba hi­telesítés végett, amelyek a hitelesítési eljárás alatt hibásnak bizonyulnak, minélfogva azokat visszauta­sítani kénytelenek. Tekintettel arra, hogy az eljárás a mértékhitelesítő hivataloknál sok időveszteséget és felesleges költséget okoz, a minister elrendelte, hogy mindazon esetekben, amikor a díjtételek hite­lesítési kötelezettség alá eső más mértékek és tartá­lyok után szedhetők, a hordók után is szedhessenek vizsgálati dijat s hogy az összezúzott szőlő és must­keverék mérésére szolgáló 50 literes edények és a hitelesítés alá kerülő korcsmái palaczkok és poharak után is szedessenek vizsgálati dijak, valahányszor azok az előirt hitelesítési kellékekneknem felel meg. A rendelet által megállapított vizsgálati dijak maximumai a következők: Hordók után: 50 liter űrtartalomig 10 fillér, 51 —150 liter űrtartalomig 15 fillér, azonfelül minden 10 literért 1 fillér. A tiz liternél kisebb maradék a dijfelszámításánál teljes 10 liternek tekinthető. Ösze- zuzott szőlő és mustkeverék mérésére szolgáló 50 lit. edény után: 75 fillér. Korcsmái palackoknál és poharaknál űrtartalom kiilömbség nélkül 4 fillér és azon esetre, ha egynél több mérték van feljegyezve még külön 2 fillér. Ha valamely határkövet, vagy a határ megjelölésére szolgáló jelzőt, vagy más tárgyat kárositási szándékból megsemmisít, elvisz, vagy más helyre áttesz (Btk. 407. §.) aki az ország határának megjelölésére szolgáló szobrot, kő vagy faoszlopot árkot, kő- vagy fahalmot, vagy más jelzőt szándé­kosan és jogtalanul megrongál, vagy a határszobor­nak, vagy oszlopnak feliratát, vagy egyéb megjelö­lését részben vagy egészben olvashatatlanná, vagy felismerhetetlenné teszi, vagy aki ugyanezeket a tár” gyakat szándékosan és jogtalanul, ha nem is birtok- viszonyok megzavarása céljából megsemmisíti ki- dönti, szétrombolja, felismerhetetlenné teszi, vagy áthelyezi; a határjel-hamisítás, sértés vétséget kö­vet el. A vegyeskereskedő tojás és vajelárusi- tásával is foglalkozhat. Ha ezt azonban nem üzlete körében végzi, hanem a nagyban vásárolt tojást és vajat más elárusítónak nagyban adja el, erre külön iparigazolványt köteles váltani. A szőlőből a tarackot néha csak két há­rom esztendő alatt sikerül kiirtani. A kiirtásnak legegyszerűbb módja, hogy mihelyt kizöldül, azon­nal kapálni kell, igy aztán a szőlőt néha ölször- hatszor sőt nyolcszor is meg kell egy esztendőben kapálni és pedig mindég jó mélyen. Alaposabb a munka, ha kapálás alkalmával a tarack gyökértör­zseit kiszedjük. Gyorsabban eredményre vezet a munka, ha tavasszal a nyitás alkalmával az egész szőlőt egy nyomnyira felássuk és a gyöktörzseket kiszedjük. Az a fő, hogy mihelyt zöldül a tarack, kapával vagy ásóval menjünk neki, mert ha meg­gátoljuk, hogy a föld alól kibújjon, előbb-utóbb el­pusztul. így van ez a szántóföldön is, ahol gyakori szántással a tarackot tökéletesen ki lehet irtani. Olyas ember aki lopásért büntetve volt nem lehet községi képviselő, mert azt mondja az 1886: XXII. törvénycikk 34 § A névjegyzékbe nem vétethetik fel: »Aki oly bűntett vagy vétség mi­att van jogerejüleg vád alá helyezve, melyre a bün­tetőtörvénykönyv a hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapítja meg (amilyen a lopás is), továbbá aki fegyházra, börtönre, vagy három hónapot meghaladó fogházra, vagy ál­lamfogházra avagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll; végre aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogere­jüleg elitélve volt.« EGÉSZSÉG A pipafüst hatása a gyermekekre. A nya­kunkban újból a tél, a hideg idő és ilyenkor mi jó falusiak bezárunk ajtót, ablakot; a hol valami kis résen a friss, tiszta de hideg levegő beférkőzhetnék, azt jól betömöszöljük, nehogy valamikép az a drága. (!) meleg kikivánkozzék a szobákból, mert mi tűrés- tagadás, sokba kerül a fűtés, pénzmag pedig soha nincs elég. Gazd’uramnak most már nem sok dolga akad kifele, inkább csak a ház körül és úgy ötórától este nyugodtan beveheti magát az ágyas szobába és elpipázgathat szépen csendesen. Az anyjuk kint a konyhában készíti az estebédet, a gyerekek pedig ott apjuk körül visítanak, hemperegnek. A , vacsora után a pipa tovább járja és mire a dunyha alá kerül mindenik, olyan szép füsti van a szobában, hogy vágni lehetne. Hogy ez nem lehet valami nagyon egészséges dolog, az világos, de hogy a gyermekeknek az ő apró tüdejükre veszélyes is, azt ha gondolkozol egy kissé, könnyen beláthatod. Ismertem valakit, a ki abban találta a gyönyörűségét, ha asszony, a kis fiacskája mindig körülötte, a jól tömött pipa pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom