Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-04-03 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 100- De a4 enyém lesz az még ma! — monda elszánni.' Sanyi. Meredt szemekkel nézett rá Gyuri. — Hogy mersz ilyet gondolni — felelt, hiszen Jóska bácsi, ha megtudja — nagy haj lehetne beiőle. — Eh, nem lesz, — még ma délután, mikor Juliska ebéd után le fog feküdni, elveszek tőle két piros tojást és ... Itt súgva mondta a többit Gyurinak. Mikor mindent elmondott, mindketten elkezdtek iszonyú módon kacagni és előre örültek a nagyszerű tréfának. Ugyanis Sanyi elhatározta, hogy a két ellopott piros tojást elviszik az erdőbe, ott beleteszik egy szarkafészekbe a többi tojások közé; onnan pedig kettőt elhoznak és a Juliska két cukortojásához teszik. Előre örültek, hogy fog a vén szarka csudál- kozni az odalopott cukortojásokon, Juliska meg a szarkatojásokon. Délután akarták a tervet végrehajtani. El is jött a délután. A dolog sikerült is egészen addig, hogy a két cukortojás ügyesen a Sanyi zsebébe került és most éppen az erdő felé tartanak Gyurival. — No Gyuri, segíts felmászni erre e fára itt! élamoda la a fészek az ághegyen — mondta Sanyi. Es azzal mint a macska kapaszkodott is felfelé a fakérgen. Mint tapasztalt mászó nem is nagyon szepegett és alig fogózott a gályákban. És ez tette be neki az ajtót. Mert alig volt a földtől vagy öt méternyire, egy száraz kis ágacska csak letört a keze alatt és Sanyi egyensúlyát elvesztve — egy nagyot kiáltott és — lezuhant a földre. Ott csak elterült. Bezzeg megijedt Tuba Gyuri és usgvé ! — elkezdett jajgatva szaladni a faluba. De mikor hazaért, csak bekotródott és sze- pegve meghúzódott egy szögletben. — Hát te hol jártál megint — rivallt rá gyanakodva édes anyja, — csupa piszok a ruhád, pedig tiszta újat kaptál! Hol voltál1? — Tóth Sanyiéknál voltam! — jaj, jaj! — nyöszörögte. — Ott piszkoltad be a ruhát? — Olt! — vagy nem is — hanem az erdőben — és elkezdett sírni ijedtében a megrémült fiú. Anyja rögtön kivallatta és mikor megtudta, hogy Tóth Sanyi leesett a fáról, nyomban átszaladt lelkendezve Tóthékhoz, hogy hát lelkem komám- asszony, siessenek csak az erdőbe, mert ott mi lelte a fiút, tán meg is liótt azóta. Lett is nagy lótás-futás, hogy lelkem egy fiam, drága fiam! El is iramodott mindjárt a katona fiú a közeli erdőbe. Ott találta Sanyit a fa alatt már felülve, de nem birt felállani. Csak ott siránkozott és a lábát fájlalta. Addig a többiek is kiértek a családból és hazavezették a póruljárt madarászt. Orvost hivattak hozzá és az azt mondta, hogy kirándult a fiúnak a bokája; semmi komolyabb baja nem lesz, csak feküdjék vagy két hétig. Nem is lett baja, de mikor felépült, erősen megfogadta, hogy többé sohasem nyúl madárfészekhez és a Juliska pirostojásaihoz, amely oka volt szerencsétlenségének. És szavát be is tartotta. Újlaki. Az óriási tehenek országából. — Bizony barátaim — igy beszél az öreg huszár egy összejövetelen — sok furcsa dolgot lát az ember, ha ezt a nagy világot bejárja. Fn egyszer az óriás tehenek országában voltam vitéz kapitányommal. Tudjátok, ott is különben minden úgy van mint nálunk, hanem a tehenek olyan szörnyű nagyok és annyi tejet adnak, hogy azt nem tudják hova tenni; tehát nagy tavakat ásnak és abba fejik a teheneket; ha pedig a tejfelt akarják leszedni, akkor csolnak- kal járják be a tavat. Ezeknek a teheneknek pedig rettenetes nagyok a szarvaik is, azokból aztán kürtöt csinálnak, hanem az a baj van, hogy ha az ilyen nagy kürtbe bele fújnak husvétkor, csak pünkösdkor jön ki a hang a túlsó végén. ISMEBETEKTÁRA. Népek és országok. Népszámlálás Japánban. Most, hogy a japán-orosz események fejlődését kíváncsisággal várja az egész világ, a japán statisztikai hivatal kimutatást tesz közzé Japán népességéről. Ez a statisztika némi alapot nyújt azok számára, akik Oroszország és Japán lakosságának számarányából is következtelést igyekeznek levonni a háború kimenetelére. Japán lakosságának száma harmadrésze Oroszország lakosságának (Szibériával együtt). Oroszország lakosságának száma 122 millió. Japán lakosságának száma Eormözáéval együtt 46,750.000. Nyolc városa van, amelyek lakosainak száma meghaladja a százezret. Fővárosának, Tokiónak 1,500.000 lakosa van. Osakának' 800.000, Kobenak 200.000, Jokohámának 2(10.000, Nagasakinak több mint 100.000. A házasságok száma 1900-ban 345.000 volt, az elválásoké igen jelentéktelen volt. Egész Japánban 13.500 idegen volt, akik közül 7300 kínai, 2000 angol, 1600 amerikai és 603 német. Aki tulnagy katonának. Párisból Írják, hogy a minap került ott sor alá egy Hugo nevű óriás ember, aki két méter és huszonkilenc centiméter magas. Az óriást a bizottság nem vette be katonának. A hatalmas ember számára egész külön ágyat és külön uniformist kellett volna csináltatni, emellett pedig alig lehetett volna glédába állítani az óriást. A japán nő ruhája. Az előkelő japáni nő viseletében keveset különbözik az alsóbb osztálybelitől. A japán nők egyaránt csinosan és Ízlésesen öltözködnek. Bokáig vagy földig érő köntöst hordanak, mely többnyire selyemből van; legjobban a sötét-zöld, világos-kék és sárga szint kedvelik. Facipője olyan szabású, mint nálunk a házipapucs. Koreai közmondások. Minden nép lelkére, gondolkodására nagyon jellemzők a közmondásai. Ezért érdekes az a gyűjtemény, amelyet most a berlini koreai követség egy attaséja tesz közé népe közmondásaiból. íme közülök egy néhány: A fran-
