Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-04-03 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 101 cia szerszám akkor hasznos, ha uj, az ember, ha öreg. — Aki nem figyel, az nem is lát. — Nyitott ajtón a vak is betámolyog. — Olyan erdőben, amelyikben nincsen tigris, a róka is ur. — Mennél magasabb a begy, annál mélyebb a völgy. — Nem füstöl a kémény, ha nem fű lenek alatta. — Egy zsák aranynál többet ér az ifjúnak a vének egy szemernyi bölcsesége. — Az orvosság csak akkor fölösleges, ha már meghalt a beteg. — A tigris bőrét a gyáva is megláthatja, a csontját csak a bátor. A japán pincér. Egy párisi kávéházban, amely a Place <ie la Madeleine-en van, a nagy kiállítás idejéből ott felejtkezett egy japán pincér. A kávéház törzsvendégei között egy orosz diplomata is volt. Volt, de már nincs. Hogy miért, ehhez némi köze annak a föntemlitett japán pincérnek is van. Ezzel a pincérrel a muszka diplomata nagyon meg volt elégedve. Fürgén, ügyesen szolgálta ki, úgy hogy csak akkor érezte igazán jól magát a muszka, ha a japán pincér foglalatoskodott körülötte. És mindig szép borravalóval jutalmazta meg. Aztán kitört a japán-orosz háború és egy szép napon a japán pincér igy szólt a muszka diplomatához : Uram, nem szolgálom ki tovább! A diplomata tudta, merről fuj a szél, de azért nem akart rögtön belenyugodni a szakításba. — Értem az ön hazafiasságát — mondotta — és becsülöm is önt érte, de hát Párisban mi itt semleges területen vagyunk. Ne legyen tehát ilyen harcias, annyival is inkább, mivel jól tudja, hogy kedvelem önt és mindig dicsérem a gazdájának. Ez mind igaz és én ezért nagyon hálás vagyok önnek, de hát nem tehetek másképpen. Egytől-cgyik mind gyűlölöm az oroszokat és önt is ellenségemnek tekintem. Mit tehetett a diplomata ezzel a makacssággal szemben ? Nem haragudott meg, egy szót sem szólt a kávésnak, sőt még el is maradt a kávéházból A japán pincér pedig boldog, hogy távol a harctértől legalább egy muszkát szalasztott meg. A GAZDA TANÁCSADÓJA. ^misztériumok és magánfelek érintkezése tárgyiban a minap a következő összkormányrende- let íelent meg: Egyrészt figyelembe véve a köz- sz^gálat érdekét, mely nem csekély mérvben szenved azáltal, ha elintézés alatt levő ügyek szorgalmazása. felvilágosítások kérése, információk nyújtása stb. céljából megjelenő magánfelek a hivatali alkalmazottakat munkálkodásukban a hivataloskodásra megszabott idő bármely órájában folyton zavarják; másrészt tekintetbe véve azt, hogy a magánfelekre nézve is fölösleges idővesztegetés meg- kimélése végett kívánatos, hogy valamennyi minisztériumban egyformán legyen szabályozva az, hogy mely időben és ki által adhatók felvilágosítások; a m. kir. miniszteritanács 1904. évi március hó 13-án kelt határozatával a Budapesten székelő valamennyi minisztériumra kiterjedő hatálylyal a következőket rendelte el: Magáfelek elintézés alatt álló ügyeik .zorgalmazása, informális, beadványok kiegészítése tb. céljából a minisztériumok segédhivatalaiban sak köznapokon és mindenkor csak délelőtt 11 órá- il délután 2 óráig, a fő-, illetve szakosztályokban a számvevőségeknél pedig szintén csak hétköz- pokon déli 12 órától délután 2 óráig fogadhatók, számvevőségeknél nyerhető értesítés kizárólag ízügvi és számviteli ügyekre szoritkozhatik. Más ben a tisztviselőknek magánfeleket fogadni nem szabad. Telefon utján a hivatal értesítést adni nem köteles. A segédhivatalok az ügyek érdemére nézve nem adhatnak felvilágosítást s a magánfelekkel csakis a kérdezet ügyre vonatkozó kezelési adatokat, jelesül beérkeztének idejét, iktató számát, hollétét, esetleg elintézett voltát közölhetik. Az ügy érdemére nézve, figyelemmel az 1901. évi XXIV. t.-cikk 13. és 14. §§-ai rendelkezéseire is, csakis a kiado- mánvozási vagy felülvizsgálati joggal biró tisztviselő adhat a magánfeleknek értesítést, vagy pedig az, akit erre a kiadományozó, vagy felülvizsgáló tisztviselő esetenként, vagy egyes ügyekre (ügycsoportra nézve egvszersmindenkorra felhatalmazott, de mindannyian csakis azokban az ügyekben, melyek érdemlegesen az illető minisztériumban döntetnek el. — Kelt Budapesten, 1904. évi március hó 15-ikén. Tisza s. k. Húsz koronán aluli számlák bélyegmentessége. A kereskedői és iparos köröknek régi kívánsága, hogy a busz korona értéken aluli árukról szóló számlákat bélyegmentesen állíthassák ki. Ez a kívánság jogos és méltányos és megvalósítása az államkincstárnak sem okozna számbavehető kárt. Az ilyen számlákat ugyanis legtöbbször készpénz- fizetés esetében a bevásárló megbízott cseléd stb. ellenőrizhetése céljából állítják ki. Már pedig kétségtelen, hogy a számlabélyegnek csak akkor van értelme, ha a számla hitelre való vásárlása esetén a később megfizetett összeg nyugtatványozására szolgál. De készpénzfizetés esetén, midőn nvugtatványra szükség nincs, bélyegről sem lehet szó. Méltányos tehát, hogy az ily alkalomból kiállított számlák, melyek természetüknél fogva húsz koronánál magasabb összegről alig szólhatnak, a felbélyegzés kötelezettsége alól felmentessenek, annál is inkább, mert az államkincstár sem károsodnék, hiszen minden szigorú ellenőrzés dacára a bélyegkötelezettséget ma is kijátszák. Több kereskekelmi kamara felterjesztésben megkérte ezért a kereskedelmi minisztert, hogy a húsz koronánál kisebb összegről szóló szám- ! Iáknak bélyegmentes kiállítását engedje meg. A miniszter — mint a »a Magyar Kereskedők Lapja» írja — kilátásba helyezte, hogy az illetékszabályok tervbe vett módosításánál megfogja fontolni a kívánságot. KIS CíálBá. Ä tengeri vetés. Sok helyen szokásban van, hogy a tengerit ásó után vetik. A vető munkás ugyanis beleüti ásója hegyét a földbe, egy kissé szétfeszíti, azután beledobja a magot, azzal megy tovább. A vetés ily módja pedig nagyon hibás, a mit ha figyelmesen szemlél valaki, maga is könnyen beláthat. Ugyanis az ilyen módon vetett tengeri rendesen egy kis üregben marad, mert a föld nem tömő- dik jól rá, minek következtében aztán vagy meg- penészedik, vagy hibásan és igen egyenetlenül kél s később sem lesz belőle tökéletesen egészséges növény. Ha a vetésnek ezt a módját alkalmazzuk, akkor azon legyünk, hogy a föld az elvetett magot mindenütt tömötten körülvegye; igy sokkal gyorsabb és egyenletesebb lesz a kelés, a növény pedig egészségesen fog fejlődni. Ezt pedig úgy érjük el,
