Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-12-18 / 50. szám
408 MAGYAR FÖLDMIVELŐ zak, de még akkor se adják egy rakásban, szórjuk szét, hadd keresse ő — a szemeket. A kukoricát daráljuk meg. Forrázva, korpával és krumplival (ez most drága) keverve igen jó hizlaló eledel. A szem eleséget — ezt jegyezzük meg — egészben megfőzve ne adjuk a hízóknak, mert sok emésztetlenül kikerül — garebe. A disznók ne kapják a főt eledelt forrón. Próbáljuk ki kézzel, nem forró-e ? Máskép elhull — a disznó. Az ólat tisztán kell tartani. Különös gondunk legyen — a vályúra. Ha a hízók nem esznek, szorítsuk meg porciójukat. Rothadt szőlő borát miképen kell kezelni ? A rothadt szőlőből szürfihatatlan borhoz hektoliterenként 4—5 gramm vegytiszta csersavat keverünk és erősen kénezett hordóba mielőbb átfejtjük. Ily módon 15—20 nap alatt le fog tisztulni. Mihelyt a bor letisztult, átfejtjük s ha kifogástalan jó ize van, hektoliterenként pár liternyi legfinomabb tiszta szeszszel (spirtel) feljavítjuk. Ha ellenben a bor ize nem javult volna meg, akkor a legcélszerűbb konyakfőzésre felhasználni. Mikor kell a fát vágni? Négy fenyőt vágtak ki egy próba alkalmával, az egyiket decemberben, a másikat januárban, a harmadikat februárban, a negyediket márciusban. Mind a négy szál egészséges szép fenyő volt. Egész egyformán lettek feldolgozva gerendákká, tehát egyforma hosszúságban és szélességben, egyforma viszonyok között lettek megszáritva. A vizsgálat később kiderítette, hogy a két végén megtámasztott külömböző teherbírást mutatott a vágás dátum szerint. A december hói 100-ra terhelő, a januári 88-ra. a februári 80-ra és a márciusi 62-re. Ugyanennek megfelelő eredményt derítettek ki a tartósságra és keménységre irányuló próbák. A gerendákból karókat készítettek és szőlőkben kipróbálták. A decemberi karók 16 éves korukban még épek voltak, holott a többiek már 3—4 éves korban derékban eltörtek. Ugyanilv eredményre vezettek a tölgyfával végbevitt kísérletek. A fát tehát, építési és mücélokra, decemberben kell vágni. Répahelyettesités szárított szelettel és szeszmoslékkal. A hizó marha s fejőstehén nem kíván föltétlenül vizenyős takarmányt, de ha szárított répaszeletünk van, akkor mégis czélszerű azt áztatva etetni; minden kg szeletre hat liter vizet számítva. Ellenben a szárított szeszmoslékot okvetlenül szárazon, vagy legfeljebb csak közvetlenül etetés előtt megnedvesitve és szecskával keverve kell takarmányozni, mert a vizes moslék nagyon hamar romlik. Fülleszteni egyiket sem célszerű vág}' legfeljebb csak a szeletet, de akkor nem ajánlatos azt sokáig áztatni. Tyuktetiiirtás. Az apró tyuktetü, mely milliárdnyi mennyiségben lepi el a tyúkólakat, galambházakat s az abban tartózkodó állatokat is, rendkívül lesoványitja az állatokat s a fiatalja az ily kínzás alatt el is pusztul. Alaposan csakis úgy lehet kipusz- titani, ha előbb az összes állatokat táblaolajjal jól bekenjük s azután tiszta szalmás helyre elzárjuk. Az ólat vagy padlást pedig lekapartatjuk, a fa és egyéb szilárd alkotó részeket frissen oltott mésztejjel bemeszeljük, a porondot ezzel jól meglocsoljuk s teleitatjuk, a kiszedhető részeket pedig forró lúgos vízzel lemossuk. Csak így lehet ezektől a veszedelmes parányi élősdiektől a baromfiakat megmenteni. Egymásra gondoltak. Újévet ment köszönteni a sirásó a községi körorvoshoz. — Hát csak rám gondolt kend. János, mondta mosolyogva a körorvos, miközben megkínálta az öreget egy pohár szilvóriummal. — Rá én, tekintetes uram — felelt a sirásó — mivelhogy az ur is sokszor rám gondolt a múlt esztendóben. — Hogy hogy? — Hát csak úgy, instálom, hogy valamennyi betegét a temetőbe küldte. HÁZI-ASSZONT. Hogyan lehet a szalonnát megolvasztani, hogy általa tüziveszedelem ne szármázhassák? Ennek módja egyszerű, mely csupán csak abban áll, hogy az apróra vagdalt szalonnát konyhasóval meghintik, ily állapotban kerül az olvasztó edénybe. Ha már vagy a vízcsepp által, vagy pedig más módon megtalál gyuladni a forró zsir; szoros befedés vagy pedig keverés által eloltható. Ellenben, ha vigyázatlanságból a forró zsírba egy két csep viz fecscsen : a forró zsir irtóztató robajjal meggyulad, olvasztó edényből kiemelkedik, és gyakran rémitő pusztítást okoz. Az olajfőzés szintén veszedelmes azon okból, hogy a forró könnyen meggyulad- A vízzel való oltás elkerülhetetlen veszedelemmel fenyeget. Legjobb készen tartani hideg olajat és azt az égő olaj közé tölteni, mert ezáltal a láng azonnal elalszik. A forró viz, tűz és zsírról származó égést kenegesd rózsaolajjal, melynek hüsitő és összehúzó ereje van. — Tartsd az égett részt a tűzhöz, hints aeá gyakran sót, ez fáj, de használ is. — Keverj faolajat és tojásfehérjét együvé s ezzel kend az égést. — kösd be az égést aludttejjel, de vigyázz, hogy a hólyagot hamar föl ne fakaszd, mert ez igen fájna. Rozsdafoltos kések tisztítása. Ha a kések hosszabb ideig nem voltak használva és nedves helyen voltak éltévé, rozsdafoltok mutatkoznak a pengén. Ezeket úgy távolíthatjuk el, ha a pengét bekenjük petróleummal és forró szénhamuval lesuroljuk. A baromfiak téli itatása sok bajt okoz a tenyésztőknek mert a viz a szabadban rendesen megfagy, de gyakran meg az ólakban is. A jéghideg viz különben is ártalmas télen a baromfiaknak, ha pedig a viz megfagy, akkor az állatok szomjaznak. Ezen úgy lehet legegyszerűbben segíteni, hogy langyos vízzel itatjuk állatjainkat naponkint háromszor. Köztük hagyjuk a vizet egy negyedórára mikor mindegyik iszik belőle annyit ami elegendő a begyben lévő eleség felhígítására és a szomjúság oltására. A fagyott burgonyából ecetet lehet készíteni. Hogyan? A burgonyát áztassuk hideg vízbe. Aztán főzzük gőzben puhára és zuzzuk össze fatörővei. Most gyúrjuk össze árpadarával vagy darált malátával és friss árpaélesztővel megerjesztjük. Kevés erős ecetet is adunk hozzá, aztán meleg helyen kell tartani. Az egész gyorsan megecetesedik.
