Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-12-18 / 50. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 409 A tyakok téli eledele. Adjunk télen a tyú­koknak zsiradékos eledelt és pedig langymeleg ál­lapotban. A száraz magvakat alkonyaikor nyújtsuk. A lágy eleséget főleg reggel kapják. Fagyott ruha. Nagy a panasza az asszonyi népségnek, hogy a szárogatásra kiterített nedves ruha télen jéggé fagy s könnyen szakad a betaka­rításnál. Ezen ugyan könnyen segíthetnék, ha az utolsó öblögető vízbe egy-két marék konyhasót el­egyítenek. Tessék megpróbálni! Virágok ápolása télen. A virágok ápolását télen nem mindenki érti. Rendszerint a napos ab­lakhoz állítják Flóra gyermekeit a meleg szobában és bőségesen öntözik. így a virág egész télen át buján hajt, de tavaszra ellankad. A növénynek télen nyugalomra van szüksége, hogy erejét tavaszra ösz- szegyüjthesse. A meleg szobában ez lehetetlen. A meleg emeli a szervek életképességét és a növény ezáltal erejét időn kívül elpazarolja. A nyári tevé­kenység által meggyöngült virágszervek nagy víz­tömeget nem képesek földolgozni. Ha mindazonáltal sokat locsolják télen a növényt, gyökerei elrot­hadnak, vagy a növény kihajt és erejét fölemészti. A virágnak télen száraz és hűvös helyen kell állni és csak fagytól kelt őket megvédeni. Locsolni csak ritkán kell. A kertben és sírokon levő virágokat nem kell kiszedni és a pincébe elrakni. A legtöbb virág ki­bírja a telet szabadban, ha mint a rózsatőt lefektetik, egy kis polyvát hintenek rá és földdel letakarják. Télen nyitó virágokkal, mint jácintok, alpesi virágok, ibolyák stb. persze másképen kell bánni. Ezek a mér­sékelt meleget és locsolást kibírják, de hűvös helyen ezek is tovább élnek mint fűtött szobában. A poloskák ellen. Ezen alkalmatlan férgek elpusztítására mindenféle drága szernél hatásosabb a közönséges ecetsav, mely nemcsak magát a férget, hanem annak költését is megsemmisíti. Az ecetsavat egy kis üvegfecskendővel kell a repedésekbe, nyílá­sokba fecskendezni, a hol a poloskák lappangani szoktak, vigyázván arra, hogy a legkisebb repe­désbe is jól behatoljon a sav. Akkor aztán a hatás biztos. MI ÚJSÁG? Olvasóinknak! A karácsonyi szent ünnepekre boldogságot, meg­elégedést, békességet kívánunk összes olvasóinknak. A jelen bőséges tartalmú számunkkal az 190í. év utolsó, és az 1905. első számát adjuk. Munkaszünetet akarunk tehát elérni úgy a szer­kesztőségben, mint «' nyomdában, hogy keresztény hitünk szerint mi is pihenhessünk. Gondoskodtunk azonban, hogy jelen számunk oly bőséges, változatos kedvderitő tartalommal jelen­jék meg, mely szerint az egész karácsonyi ünnep­körben legyen mit olvasnia a családoknak. A legközelebbi szám tehát már csak az 1905. tehát az uj esztendő második vasárnapjára fog be­kopogtatni. Szeretettel kérjük olvasóinkat, hogy az uj esz­tendőre szóló előfizetést a mellékelt posta-utalványra már e lap vétele után nyomban beküldjék. Ez nekünk igen megkönnyítené a rendezést, jövő évi ekszpediálást. Hátralékosok is vannak még, kérjük a szives kiegyenlítést. Rosta. Bekövetkezett... A szövetségbe lépett ellenzék tehát nem tágitott. Következtek oly sajnálatos események a” képviselőházban, melyek miatt ott tárgyalni tovább nem lehetett. A kormány tehát, mint azt lapunknak más helyén is emlitjük, beváltja amit Ígért, hogy ugyanis berekeszti az országgyűlést és uj választást csinál. Több ülésben azonban felszólította a főminiszter az ellenzé­ket, hogy adja meg az indemnitást vagyis a régi orszá­gos háztartás szerint való kormányzást. Az ellenzék nem adta meg. így következett be újra az esemény, hogy dec. 19-én az országgyűlést királyi kézirattal el­napolták egész dec. 28-ig. Ekkor a kormányzat újra fel­hívja az ellenzéket, hogy tegye lehetővé az indemnitást rövid, határhoz kötött időre. Azt Írják az ellenzéki új­ságok, hogy újra eredménytelenül. Aztán a legközelebbi ülés már csak január 4-én lenne, amikor a király az országgyűlést feloszlatná és nyomban uj választást ren­del el. így áll a dolog, mikor e sorokat Írjuk. Megtörtén­hetik, hogy az országgyűlést ex-lexben oszlatnák fel. Ez újabb kavarodást, bonyodalmat okozhatna — mint azt a politikusok vitatják. Hát mi ne vitatkozzunk, hanem bizzunk a nemzet okosságában, nyugodt megfontolásá­ban, hogy a szent ünnepek alatt valami örvendetes for­dulat állhat be. Bár úgy lenne ! Gereben — Királyunk Dániában. Azt szereti tudni némely újság, hogy királyunk ő felsége Dániába megy, hogy Keresztély dán királyt meglátogassa. Majd megcáfol­ják ezt a látogatási hirt is, mint annyi sok mást. — Az öreg honvédek nyugdijának fel­emelése. Tisza István gróf miniszterelnök az utóbbi napokban kiadott rendeletével az 1848/49-iki honvédtizedesek és közvitézek nyugdiját 1905 január hó l-étől felemelte, még pedig a tizedesek nyugdiját az eddigi évi 96 koronáról 120 koronára s a közvitézek nyugdiját az eddigi évi 72 koronáról 96 koronára. Hasonló összegekre emeltettek fel az 1848 49-ki honvédtizedesek és közvitézek özvegyeinek nyugdijillet- ményei is. — Az uj állami anyakönyv. Nevezetes újítás lép életbe 1905. évi január 1-vel. Az uj anyakönyvek többé nem jegyzőkönyvek alakjában lesznek vezetve, hanem a be­jegyzések mind a három (születési, halálozási házasságkötés) anyakönyvbe a régi egyházi anyakönyvek mintájára, rova- tosan folyó számok alatt történnek Az anyakönyveket újévre minden anyakönyvi hivatal meg fogja kapni. Az utasítás körülbelül 210 szakaszra terjed és részletesen intézkedik minden újításra nézve. — A gazdag-szegény. Székesfejérvárról Ír­ják : Az Iskola-utca 3-ik számú házban egy agg matróna halt meg, özv. Vizner Jánosné. A hetvenhárom éves asszony Győrből jött pár év előtt Székeskesfejérvárra. Nagyon vissza­vonultan élt s még az élelmezésre is hihetetlenül keveset költött. Annyit azonban a liázbeliek is sejtettek, hogy van egy kis pénze, de mily nagy volt a meglepetésük, mikor a foganatosított hatósági szemle alkalmával kiderült, hogy csak Napoleon-aranyakból egész garmadát fedezték fel a szoba egyik rejtekében s hogy a szegényesen öreg asszony után közel 100.000 korona maradt. Gyermekei nincsenek, férje rég elhalt, sőt egyenes ágon nincs is örököse. — Megrágalmazott községi biró. Egyes lapok hozták azt a hirt, hogy Komonyi Miklós Kisdobrony község bírája, több hivatalos pénz elsikkasztása után Ame­rikába akart szökni, azonban Fiumében hatósági megkere­sésre letartóztatták és hazaszállították. Komonyi tényleg Amerikába akart menni, azonban a községet egy fdl érrel sem károsította meg, mi mellett bizonyít az, hogy elutazása előtt pár nappal az összes adópénzeket beszállította a be­regszászi kir. adóhivatalba, s hogy a megtartott vizsgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom