Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-11-27 / 47. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 377 esték az alkalmat, hogy egy gyámoltalan borjut elragadjanak, A példaszó is megemlékezik róla, hogy kutya és macska mikép élnek egymással. A házi macskánál ez nyilván örökölt ösztön, melynek eredete még egyik legnagyobb rokonánál állapítható meg. Indiában a tigris mélyen a dsungelek közt tanyázik és kölykeinek kevés az ellensége. Ha tigris vagy medve véletlenül ilyen fészekre téved, úgy gyorsan visszavonul. Még az is kétséges, hogy az óriás kígyó megzavarná-e az ilyen kis sarjadék békéjét. De a vad kutyák csapatjai nem félnek, ezek mindenesetre megtámadnák és felfalnák a kölykö- ket, sőt az anyatigrissel is szembeszállnának, ha az visszatérne. Az anyatigris ezt nagyon jól tudja, sőt azzal is tisztában van, hogy ha egy tuczatot meg is ölne közülök, a többiek mégis megrohannák és húsát letépnék, nem törődve vele, ha a tusa közben ők is elvéreznének. Egy ilyen nőstény tigris fogságában a harag minden jele nélkül szemlélné a farkast, de jaj a kutyának, mely fogai közé kerülne; ha megfogni nem tudná, úgy haragját vad ordítással és a ketrecz vasrudjának rázásával fejezné ki. De a Leopárd, mely sokat tartózkodik fán és igy a vad kutyák támadását könnyen elkerülheti, nem osztozik ez ösztönszerü gyűlöletben. Ezt viszont a kutya tudja, s nagyon fél a fákon tartózkodó macska fajoktól, inig a tigrist és földön járó macskákat bátran megtámadja. A majom és más állat különösen a fekete embert gyűlöli. Egy Ízben Londonban járt egy afrikai néptörzs, mely az állatkertet is meglátogatta. De mikor az oroszlánketreczhez közeledtek, az állatok dühe határt nem ismert. A majom is megijedt, az antilop nyugtalankodott, sőt a közönyös vad ökrök is fölzudultak. Természetes ellenségüket a sötét bőrű embert ismerték föl, a ki fajukat évszázadok óta pusztítja. A madár néha puszta ijedtségében veszti el életét, sőt a papagály és majom néha el is ájul. De az állatoknál az ellenszenv és gyűlölet számos oly esete tapasztalható, melyek előttünk megmagyarázhatatlanok. Például a ló miért irtózik annyira a tevétől? Mig a medvét és más állatot figyelemre se méltatja, már a teve pusztán a maga is elegendő, hogy félelmet keltsen a lóban. A lovat sokkal könnyebben lehet arra betanítani, hogy elefánttal dolgozzék együtt, mint tevével. Rokon állatoknál is észlelhető néha hasonló gyűlölet. A kutya szívesen vadászik rókára, sőt a farkast valóságos élvezettel öli meg. O A GAZDA TANÁCSADÓJA Jó tudni. A miniszteritanács kimondotta, hogy jogtalan legeltetés miatt a panaszlott megbüntetésének kívánása nélkül a törvényes kárdij megfizetése iránt indított ügy elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A belügyminiszter nem régen egy eset alkalmából kimondta, hogy sertésvész miatt lezárt községben fekvő vészmentes szállásokban lévő sertések forgalma a községek belterületén szabad, s ily sertések helybeli adás-vétele engedelemhez kötve nincs. — A közigazgatási bíróság legutóbb úgy döntött, hogy a községi vadászterületek bérbeadása dolgában megtartott nyilvános árverés eredményének jóváhagyására a község képviselőtestülete jogosult, mely hogy ha az árverés eredményét kielégítőnek nem találja, kellő megokolással az árverés eredményétől a jóváhagyást meg is tagadhatja, s kedvezőbb eredményre való kilátás mellett újabb árverezést rendelhet el. Közönséges hordók hitelesítéséért a következő legmagasabb dijak szedését engedik meg : 50 liter űrtartalomig 20 fillér, 51 — 150 liter űrtartalomig 30 fillér, azonfelül minden 10 literért 2 fillér, a liternél kisebb maradék a dij felszámításánál teljes 10 liternek tekintendő. A hitelesítés idejének eljelölésé- ért vagy a vizhuzásáért dij nem szedhető. Arra az esetre, ha a hitelesítés a hitelesítő hivatal helyiségein kívül teljesittetik, a felsorolt hitelesítési dijakon kívül még felszámítandó: a) napdijul félnapra 4 korona, egész napra 8 korona; b) a netán szükséges fuvar- vagy viteldij; c) a hitelesítésnél használt eszközök szállítási dija. A napdijak és fuvarozási költségek a feleknek együttesen számítandók fel. Ha a fél a fuvart természetben adja s az a rendes körülményekhez megfelelő, azt a hitelesítő köteles elfogadni E G ÉSZ SÉG A nátha ellen. Egy orosz orvos a következő eljárást használta sikerrel a legmagasabb nátha ellen is : A beteg két napig és kétszer napjában reggel felkelés után és este lefekvéskor lábait talpától kezdve a térdig megmossa jéghideg vízzel és a megmosott részt ledörzsöli törülközővel vagy valami durva szövettel úgy, hogy élénk pirosság s meleg érzete támad. Az egész eljárás nem tart tovább öt percznél és semmi további gyógyszer nem szükséges. Már a következő napon határozott javulás áll be, sőt némely beteg egyetlenegy ily lábmosás után teljesen meggyógyul. Gyakran használ következő eljárás is. Jó erős sós vizet csinálunk, mely olyan melegségü legyen, mint a kifejt tej s az ilyen sós vizet azután tenyerünkbe véve, abból reggel és este szívjunk fel jócskán az orrunkba. Különösen szokott ez használni akkor, ha mindjárt alkalmazzuk, mihelyt a nátha kezdetét észrevettük. Czitromlé köhögés ellen Köhögés ellen egyszerű szer a citromlé: egv citrom lev^t kinyomva, ehhez forró vizet öntünk s a keveréket cukorral megédesítjük. Ebből kell inni napközben. Egy kis kanál citromlevet pohár vizbe töltve s ahhoz a kellő cukrot adva egyszersmind kellemes izü czitrom- levet készíthetünk, Fülszaggatás ellen. A nép és mások is köznyelven rózsás fülfű vagy menydörgő fűnek is nevezik. Falu helyeken leginkább a nádfedelü házakon csoportban tenyész. Ezen rózsát porcellán edényben Összezúzva vászonrongyon keresztül a fájós fülbe csepegtetjük. Ha ezt párszor ismételjük, megszűnik a szaggatás. A gyermek száj Az eisä gondolat. — Pista : Édes anyáin asszony, ehun visznek a zsandárok egy embert! Az anya: Szaladj utána és nézd meg, hogy nem-e az apád ! * Hol van édes apád ? — Hol van édes apád ? — A pincében ! — Mit csinál ott ? — Elbújt a nap elől.
