Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-11-20 / 46. szám

37Ü MAGYAR FÖLDMIVELÜ tehát a penésztől meg akarunk szabadulni, vásárol­junk a pince nagyságához, továbbá az ászkok és hordók mennyiségéhez képest több-kevesebb bor- axot. Az eső- vagy folyóvízben olvasszuk fel, még pedig forralás mellett. Egy 15 literes dézsa vízbe elegendő egy és fél kiló. A forró vízben ugyan föl fog ez olvadni, de kihűlés után egy része kikristá­lyosodik és az edény fenekére ülepszik. Ezen olva­dékkal a penésztől előbb lesöprött vagy lekefélt fa­lat, valamint letörölgetett hordót és ászokfát egy meszelővei bemázoljuk. Ha itt-ott mégis mutatkoz­nék később penész, ott a letisztítást és bemázolást ismételjük. Ezzel sem az abroncsoknak, sem a hor­dók és ászokfáknak nem ártunk. A penészt pedig mindenféle szernél jobban és biztosabban elpusztítja. Az istállót tartsuk melegen, mert hidegben sokkal többet fogyaszt a jószág, hogy a szüksé­ges meleget magából fejleszthesse. Szarvasmarhának, lónak, juhnak, disznónak melegebb istálló szükséges. Emellett a szellőztetésről se feledkezzünk meg, mert fülledt, dohos levegő épp oly ártalmas az állatnak, mint az embernek. Vigyázzunk azonban, hogy kie­melkedett állapotban léghuzam vagy hirtelen hideg ne érje a jószágot, mert könnyen bajt kaphatnak. Méheink meg ne fázzanak, fődolog, hogy csendben, zavartalanul legyenek. Ha a kasok véko­nyak és az erősebb hideg tél beáll, takarjuk le zsá­kokkal vagy ilyenfélékkel, kerüljük a méhes körül a zajt és háborgatást. Gondunk legyen az egérfogóra és ne hogy ez apró állatok méheinkhez férkőzhesse­nek. Jó lesz még a kasokat hamuval vastagon kö­rülhinteni. Hátralékodat beküldötted ezen folyó esztendőre? MI ÚJSÁG? Rosta. Az országgyűlést elnapolták. Még pedig olyan kö­rülmények közt, minőre nem emlékszik a magyar nem­zet. A kormány, mint említettük már, reperálni, meg- rendszabályozni akarja a képviselőház házszabályait. Hogy fogát vegye annak a gyakori obstrukeiónak. Az ellenzék erről azonban hallani se’ akart. A kormány­elnök erre fogta magát — és a szokás ellenére mellő­zött minden vitát és megszavaztatta a ház tárgyalásait szabályozó ideiglenes házszabályait. Tette ezt azért, hogy igy szándékát, a házszabályok végleges reperálá- sát keresztülvihesse. Az országgyűlést aztán királyi kéz­irattal ez időszakra berekesztette. Erre óriási vihar lett. Az ellenzéki honatyákat nagyon meglepte ez és amolyan államcsínynek tekinti. És szövetkezett függet­lenségi, néppárti, Apponyi-párti, meg az Ugron-párt is, hogy nem engedik magukat. Feliratot készitettek azu­tán a királyhoz és szózatot a nemzethez. Mindkét Írás­ban panaszkodik az ellenzék, hogy az alkotmányt meg­sértette a kormány. Nekünk nem kenyerünk a politika, hát Ítéletet nem is mondunk ez ügyben. Mi csak ma­gát a tényt Írjuk le. Az ellenzéki újságok azt hirdetik, hogy kormánybukás lesz. Azt is mondják, hogy talán uj választások lesznek, hogy maga a nemzet Ítéljen, ki­nek van igaza. Most hát az országgyűlés december első negyedéig szünetel, de a pártok annál jobban dolgoz­nak az országgyűlésen kívül. Gereben. — Királyunk ö felségére a gödöllői levegő igen jótékony hatással van, azért az agg uralkodó ottan való tartózkodását orvosi tanácsra meghosszabbította. Az elmúlt csütörtökön is volt legmagasabb királyi kihallgatás. — József főherceg a turista-vezetőnek. József főherceg gyöngéd figyelméről tesz tanúságot a kö­vetkező kis történet, mely egyszersmind azt is mutatja hogy vannak még a vidéken olyan romlatlan hivő lelkek, akik többre becsülnek egy figyelmes emléket pénzbeli juta­lomnál. Ez bizony mindritkábbá váló jelenség a mai üzleti szagu levegőben. Horvay Gusztáv, alsóerdőfalvi turista­vezető, az elmúlt nyáron József főherceget kalauzolta a Tátrában. Horvay egy napon azt mondta, hogy boldognak érezné magát, ha neki is olyan pompás szarvasbőr lovagló nadrágja volna, mint a főhercegnek. József főherceg jót ne­vetett a furcsa óhajtáson. A napokban aztán nagyon cso- dálkozottt Horvay, amikor a postával csomagot kapóit s mellelte József főherceg kővetkező levelét: — Kedves Horvay! Végre sikerült nekem egy fiatal szarvasborjut kap­nom, hogy önnek a kívánt nadrághoz való kelmét beküld- hessem. A robbanó golyók néhány lyukat ütöttek rajta, de ezen a szabó segíthet. Reméljük, hogya jövő évben ismét megjelenünk néhány kirándulásra. A viszontlátásra, őszinte hive: József főherceg s. k. Alcsuth, 1901. nov. 5. — Persze nincs most boldogabb és irigyeltebb ember, mint a meg­jutalmazott turistavezető, aki nagy örömmel mutogatja a főherceg levelét. — Klauzál Gábor századik születésnapja. A minap volt száz éve, hogy Klauzál Gábor, a 48-as kor­mány földraivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztere az egy­kori Károly-kaszürnyában megszületett. Nevéhez fűződnek az 1843—44-iki országgyűlésnek fontos alkotásai; a büntető törvénykönyv átdolgozásával foglalkozik s a bizottsági ülé­seken a halálbüntetés eltörlését és az esküdtbiróság beho­zatalát követelte. Miniszter korából való ujitásai közt érde­kes a levelek számára behozott zóna-tarifa, azonkívül egy ipartanács és statisztikai hivatal megalakulását is tervezte. Széchenyivel mondott le ő is tárcájáról. A forradalom után a magánéletbe vonult vissza és csak 1860-ban lépett a nyil­vánosság elé, mikor az országgyűlésen Deák Ferencz fel­irata mellett nagyjelentőségű beszédet mondott, 1866-ban halt meg és igy a kiegyezést már nem érte meg. — A délvidéki gazdák ünnepe. A Délvi­déki Földművelők Gazdasági Egyesülettel szoros összeköt­tetésben levő délvidéki bank Temesvárott nagyszabású pa­lotát szerzett meg, a mely legnagyobb részben a gazdasági egyesület céljaira szolgál. Ennek a palotának a fölavatása a minap volt Dessewffy Sándor Csanádi püspök részvételé­vel, valamint az egész vármegye és a város s a közeli és távoli vidék legkiválóbb egyéniségeinek jelenlétében. Mele­gen ünnepelték Blaskovics Ferenc országgyűlési képviselőt, az egyesület társelnökét. — ínség Bácskában. A Bács-Bodrog vár­megye gazdasági egyesület most számol le a megalakított inségbizottságnak a rossz termés és takarmányhiány okozta helyzetről. Rendkívül elszomorító ez a beszámoló. A vár­megye 126 községe közül 52 község néz Ínség elébe, aminek legnagyobbrészt a rossz tergeri- és burgonyatermés az okozója. A hatóságok inségmunkák elrendelésével és pénz­segéllyel védekezuek az Ínség ellen s e tekintetben az intézkedéseket részben már meg is tették. — Elgázolt vásárosok. Déva mellett a vaj­dahunyadi vásárról hazatért vásárosok közül néhányan egy kocsin épen akkor mentek keresztül a sineken, mikor a vo­nat közeledett. Mivel a sorompó nem volt leeresztve, a ko­csit a vonat elérte és szétzúzta. Két vásáros azonnal meg­halt, d harmadik a töltésre repült envek az embernek az ijedtségen kívül semmi más baja sem történt. A vonat meg­állóit és a holttestekei beszállította Dévára. A vizsgálat megindult. — Pusztító tűzvész. Yakonyán (Zalamegye) nagy szélben tűz ötött ki, a mely 2 lakóházat és 4 csűrt hamvasztott el. — A lakodalmi puffogtatás. Ideje volna, hogy a hol még maguktól nem hagyták el, hatásági kény­szerrel vessenek véget a menyegzők alkalmával uralkodó lövöldözéseknek. Nem rég történt Sipet temesmegyei falu­ban, hogy egy menjmgző alkalmával Pruc József gazda 23 éves feleségét hátba lőtte egy ügyetlen legény, aki nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom