Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-11-13 / 45. szám

358 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Az is szokása a magyarnak, hogy az ilyen társas-ügyeknek, közös munkásságnak ügyeit nyomban a piacra viszi. Hát nem viszi bezzeg a bolgár, a szerb gazdatársaság- Közösen munkálkodnak, közösen beszélik meg a maguk dolgát. Zaj, háborúság nélkül gyógyítják, reperálják a mutatkozó bajokat. Azért boldogulnak, azért szeretik ők ami földeinket. A magyar is szereti a földet De a föl­det nem csak szeretni, de megérteni is kell. Mert a föld beszél, csak érteni kell az ő be­szédjét. No hát magyar nép, ez a föld beszéde most hozzátok van intézve és igy szól: — Addig nem szerettek ti igazán en­gem, ősötök földjét, inig egymást szeretve megértitek, hogy az egyetértés lesz a ti bol­dogulásotok egyedüli kulcsa. A király és a telepítések. A király nem­régiben a III. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki Csernovics Diodort, az aradi kir. jószágigazgatóság vezetőjét, a földhöz ragadt szegény mezőgazdasági munkásnép érdekében kifejtett sikeres munkálko­dásáért, Csernovics az aradi jószágigazgatóság kerü­letébe tartozó megyék kincstári területén évek óta folytat telepítéseket, még pedig oly szép eredmény­nyel, hogy a földmivelésügyi miniszter figyelmét is felköltötte a dolog s a miniszter javaslatára tüntette ki őt a király elismerése jeléül. Csernovics a kitün­tetést a legutóbbi királyi audiencián köszönte meg a királynak, aki élénken érdeklődött a telepíté­sek iránt. — Milyen sikerrel folynak a telepítések ? — kérdezte a király. — Az eredmény, felség — felelte Csernovics — teljesen kielégítő s a földtelen mezei munkások igen nagy számban jelentkeznek kincstári földekért, mert lassankint átlátják, hogy az rájok nézve mekkora előnynyel jár. A király ezután megkérdezte, hogy milyen me­gyékben vert leginkább gyökeret a telepítés, majd Csernovics kimerítő felvilágosítása után: — Meg vannak-e elégedve a telepesek a hely­zetükkel? — Felség — válaszolt Csernovics — az én ta­pasztalataim azt igazolják, hogy a telepesek hálá­val vannak eltelve felséged földmivelésügyi kormánya iránt, amely nekem módot nyújtott arra, hogy na­gyobb arányú telepítéseket vigyek keresztül. S mint­hogy a helyzetük most hasonlíthatatlanul jobb, mintha csekély napszámért dolgoznának s minthogy ezt immár maguk is teljes mértékben átérzik, a sorsukkal meg vannak elégedve. A király ezután megköszönte a felvilágosításo­kat, barátságosan kezet szorítva búcsúzott el a jó­szágigazgatótól. Nem fizettél elő még a Magyar Földmivelőre? Mit mondanak a régi népies jóslatok az időről? November. Ha Márton ludja mellecsontja veres: nagy hideg. Ha pedig fehér (e hó 11-én tehát pénte­ken esett Szatmáron az első hó. Este 5 órától nyárba beillő óriási zápor volt egész éjfélig. Reggel derült, tiszta idő és hófedte háztetők, utcák. A hó délére elolvadt, de az idő fagyot ígérő). Amilyen az idő Erzsébet és Katalin napján (előbbi november 19-én, utóbbi november 25-én) olyan lesz Karácsony ha­vában- A Meteor jóslása bevállt. Vasárnap virradóra sürü havazással megkezdődött a tél. * Most aztán, hogy újságunkat már nyomjuk (17-én) nyakig benne vagyunk az öreg télben. Mert hirtelen leszállód ő kegyelme. Németországban és Ausztriában és országszerte nagy hideget és hava­zást jelentenek. Erdélyben is szigorú tél van. A Me­teor jóslása tehát most igen bevált. Csak akkor! — Koma te ? Mikor ismerted meg Náncsit, a te oldal­bordádat — Miért kérdi koma*? — Hát csak attul... — Mikor ismertem meg Sajna — koma — csak az­tán, mikor már elvettem. HÁZ I I P A B. A gazdasági házi iparcikkek értékesítése. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter egy külön szervezet létesítésén fáradozik, amelynek célja lenne a mezőgazdasági házi iparcikkeknek megfelelő ér­tékesítésével foglalkozni. Tudvalevő dolog az, hogy a gazdasági háziipar az ez irányban évek óta foly­tatott rendszeres oktatás következtében a nép kö­zött bizonyos fokig már elterjedt és egyes cikkek előállításában gazdasági munkásaink meglehetős kézügyességre tettek szert. A feladat ezt a munkás­ságot állandóvá tenni, annak irányt adni és a fo­gyasztók igényeihez simítani, hogy tömeges és a külföldi kivitelre alkalmas cikkek előállításával a nép jutalmazóan foglalkozhassék. Emellett nagyon, természetesen minél jobban értékesíteni egy eladási központ szervezésével. Ez a központ megrendelné minták szerint a cikkeket, előre megszabott árakon, munkaelőlegeket nyújtana a munkásoknak és nyers­anyaggal is ellátná őket. Ezen valóban dicséretes feladatot a miniszter mielőbb megoldani kívánván, gondoskodott arról, hogy az 1905. évi költségvetés­ben erre fedezete legyen és igy számíthatunk arra, hogy az üdvös gondolatok nemsokára testet is fog­nak ölthetni. Háziipar kiállítás. A földmivelésügyi minisz­ter leiratot intézett valamennyi gazdasági egyesü­lethez, amelyben felkéri azokat, hogy a működésük területén termelt összes gazdasági, háziipar tárgyak­ból egy-egy mintát küldjenek be, feltüntetve annak árát, a termelhető mennyiséget s azt, vájjon a meg­rendeléssel kihez kell fordulni. A beküldendő min­tákból a tavasz folyamán a Mezőgazdasági Múzeum­ban kiállítást rendeznek, amelynek célja az, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom