Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-11-06 / 44. szám

354

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

KIS GAZDA.

Házi állatjaink idei teleltetése.

Ha bővében vagyunk a szalmának, s ha van annyi szénánk, hogy legalább a csikóknak és borjuknak jusson elég, akkor még csak egy kevés pénzre van szükségünk, hogy a többi állatokat is jól kiteleltethessük. Pénzünkért pedig kár lenne szénát vásárolni, mert a közönségesebb ló s a jól kifejlődött marha nagyon jól kibírja a telet, ha egy szál szénát sem lát, mihelyt elegendő szénát és abrakot adunk nekik. Az abrak kétségtelénül drágább, mint a széna, de aszályos években mégis jobban járunk vele, mint a szénával, a mennyiben ilyenkor nem emelkedik az abraknak oly aránytalanul az ára, mint a szénáé, mert abrakkal más világrészek is látnak el minket, mig ellenben a szénával tisztán magunkra vagyunk hagyatva, mert a széna nem bírja meg azt a költséget, melybe pl, Amerikából való ideszállitása kerülne. Ezért a legrosszabb esztendőben sem történhet meg az, hogy ne lehessen az országban elegendő abrakot kapni, mig szénát rendszerint nehéz ilyenkor vásárolni. Ha pedig abrakvásárlásra szánjuk reá magunkat, akkor az a kérdés, hogy minőt vegyünk, mert az abraknak igen sokféle a neme.

Gazdáink leginkább gabonát s korpát etetnek abrak gyanánt, s különösen a korpának nagy hívei, de ezzel egyúttal a nagy kereslet folytán fel is verik az árát, a mai korpa ár mellett azonban előnyösebbnek látszik az olajpogácsa vásárlása, mert bőséges szalmaetetés mellett egy abrakféle sem hat a fejőstehénéit s növendékállatokra oly előnyösen, mint az olajpogácsa, melyből csak fél annyit kell az állatokkal etetnünk, hogy ugyanazt a táphatást érjük el, mint a korpával; pedig most nem sokkal drágább az olajpogácsa, mint a korpa. Ezt etethetjük tehát előnyösen, még pedig akár lenpogácsát, akár repce-, napraforgó- vagy szezampogácsát stb. mert az olajpogácsák valamennyien kiváló abrakfélék. Igaz ugyan, hogy a korpával szemben az a hátrányunk, hogy daráltatnunk kell, mig ellenben a korpa minden további nélkül etethető, de a darálás nem drágítja meg az olajpogácsát annyira, hogy táptartalmához viszonyítva még mindig olcsóbb ne maradjon, mint a mibe a korpa kerül.

Az olajpogácsadarát többféleképpen etethetjük, pl. szalmaszecskával szárazon, vagy legfeljebb anjf- nyira megnedvesitve, hogy a szecskához tapadjon; ha pedig füllesztett szecskát kapnak az állatok, akkor ahhoz is keverhetjük a pogácsadarát, de csak közvetlenül etetés előtt, mert a pogácsát nem ajánlatos a szecskával együtt fülleszteni; vagy végre azt is tehetjük, hogy forró vízben meglágyítjuk a pogácsadarát, s azzal szalmaszecskát forrázánk le. Utóbdit főleg az kövesse, a ki a fent leirt ötféle szesskajavitó eljárás közül a leforrázást választja. Olajpogácsát nem sokat kell az állatnak adnunk; rendszerint 1 és fél kg-ot a középnagyságú tehén- uek naponta, a növendékállatnak pedig testnagysága arányában.

Igen jó, s nevezetesen a tejelés és husképző- désre ható abrakféle továbbá a malátacsira: azután a szárított sörlörköly, mely a lónál a zabot helyettesítheti ; a szárított szeszmoslék, melyet szeszgyáraink hoznak forgalomba; a szárított répaszelet, mely a cukorgyárakban szerezhető be stb. Mindezeket úgy etethetjük, mint a hogy a korpát szokás etetni, de a répaszeletet vízben áztatva is adagolhatjuk, mely esetben a takarmányrépa helyettesítésére használhatjuk azt.

Ha végig tekintünk azon, a mit elejétől fogva mondtunk, azt látjuk, hogy az idei, különösen a bőséges szalmaetetésre kell súlyt fektetnünk, mert abban nincs hiányunk, s ha mégis szűkölködnénk benne, akkor füllesztett szőlővenyigével, fagalylyal, kukoricacsutkával, kukoricaszárral stb. toldhatjuk azt meg. De miután egymaga a szalma nem táplálja az állatot eléggé, abrakkal kell megadnunk azt, a mi a szalmában hiányzik. A növendékállatoknak továbbá a szénát is kell adnunk; azonban ezek az egyedüliek, melyek nem lehetnek meg széna nélkül, mig ellenben a’ kifejlődött állatok könnyen nélkülözhetik azt, mihelyt elegendő abrakot kapnak. Csakhogy könnyen érthető, hogy azon esetben, ha annyi a szénánk, hogy a lovak, tehenek s a többinek is juttathatunk belőle, akkor kevesebb abrakra szorulnak azok. A marhánál továbbá zsombolyázott takarmánnyal vagy bevermelt répalevéllel helvette- sithetjük a szénát, vagy ha lombtakarmányunk van, azzal is. Végre, ha répánk van, az is lehetségessé teszi az abraketetés mérséklését. így aztán bár kissé szükebben és szokatlanabb módon, mint máskor, de elég jó karban juttathatjuk állatainkat a tavaszba még pedig a nélkül, hogy azok számát túlságosan megapasztanánk, a mi pedig a fő, mert Isten mentsen minden gazdát attól, hogy ló és marha nélkül menjen a tavaszba. (Vége.)

MI ÚJSÁG?

Rosta.

Sok-sok csapás érte a magyart a közeli időben A nagy aszály és tartalma alait a tenger tűz veszedelem — bizony, bizony milliókat vittek el. De most sül aztán ki, a finánc miniszter ur költségvetéskor mondott beszéd alkalmatosságával, hogy bizony a csapások közül, melyek a milliókat elvették ettől az országtól nem utolsó volt az a nagy csapás, mit obstrukciónak, vagy agyonbe- szélésnek neveznek az országgyűlésen. A múlt évi, meg az idei obstrukcio az országnak körülbelül ötven millió forintocskájába került. Hát mondhatjuk takaros kis summa. Akár úgy megoldhaltuk volna vele a gazdasági kérdések legmérgesebbjeit. És ennek dacára, már ujfent sziszegni kezd c tengeri kígyónak inár mint az obstruk- ció hire. A miniszterelnök ugyanis revíziót akar a házszabályok módosítását t. i. Leakarja vágni ennek a kígyónak legalább a farkát.. Nem tudjuk sikeriil-e vagy talán még hosszabbra nyújtja aztán derekát ez az igazi tengeri kígyó az obstrukcio. Gereben.

— Mikor a gyermek sir. Déváról Írják, hogy Kristyór községben Illesa Nyisztor földmives az éjjel részegen ment haza és gyermeke sirás miatt nem tudott aludni. Erre a gyermeket lábánál fogva kiragadta a bölcsből, a falhoz vágta, majd a földhöz ütvén, agyontaposta. — Az ügyészség a gyermekgyilkost letartóztatta.

— A fogadás áldozata. Czifra János nap- - számos halállal fizette meg a virluskodás árát. Egy barátjával abban fogadott, hogy fél liter rum l iszik ki egy hajtásra. A jó torkú ember megnyerte a fogadást. Azonban a mikor a pálinkamérésből haza felé indult, a Bercsényi-ut- cában (Budapesten) összeesett. Sittkei Sándor találta meg